A munkavédelem szerkezete Magyarországon

From OSHWiki
Jump to: navigation, search


Kudász Ferenc, Nagy Imre, Nagy Károly Országos Közegészségügyi Intézet;
Nesztinger Péter, Nemzetgazdasági Minisztérium;
Szabó Gyula, Óbudai Egyetem

A munkavédelem jogi keretrendszere

A 2011-ben elfogadott új Alaptörvény külön nevesíti, hogy a testi és lelki egészséghez való jog mellett “minden munkavállalónak joga van az egészségét, biztonságát és méltóságát tiszteletben tartó munkafeltételekhez”. Ezt az ország – többek között – a munkavédelem és az egészségügyi ellátás megszervezésével is érvényesíti.[1]

A munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről szóló 89/391/EGK tanácsi irányelv (1989. jún. 12.)[2] képezi a legmagasabb szintű nemzeti munkavédelmi jogszabály, az 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről (Mvt.)[3] alapját, s – többek között – a 89/391/EGK irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz. A munkavédelmi tartalmú – azaz az európai egészségvédelmi és biztonsági szabályozás követelményeit megfogalmazó – uniós irányelvek a keretirányelvhez hasonlóan jogszabályokba kerültek átültetésre. Az uniós szabályozással összhangban Magyarországon is érvényesek a harmonizált szabványok, bár ezek fordítása magyar nyelvre több esetben nem történt meg.

Az egységes munkavédelem Magyarországon is a munkabiztonsági és a munkaegészségügyi normarendszert foglalja magába Munkaegészségügyi szempontból az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (Eüt.)[4] a munkavégzés során szükséges munkaegészségügyi tevékenység orvos-szakmai céljait és feladatait határozza meg, az Mvt. a munkabiztonsági követelményrendszer mellett a munkaegészségügyi követelmények törvénykezési, szervezési, intézményi előírások rendszerét és munkáltatók általi végrehajtási feladatait rögzíti. Mindkét törvény értelmében a munkaegészségügy a munkahigiéne és a foglalkozás-egészségügy szakterületét öleli fel. A törvényekhez megfelelő végrehajtási rendeletek tartoznak, melyekben megtalálhatóak a vonatkozó európai irányelvek honosításai.

A munkavédelmi törvény alapelvei:

  • tripartit módon meghatározott munkavédelmi követelmények
  • a munkáltató objektív felelőssége az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért,
  • az érdekelt felek együttműködési kötelezettsége,
  • a munkáltató döntési szabadsága - a jogszabályok és a szabványok keretein belül,
  • a vonatkozó munkáltatói költségek munkavállalókra át nem háríthatósága.

A munkáltató kötelessége, hogy egységes és átfogó megelőzési stratégiát alakítson ki. Rendelkeznie kell kockázatértékeléssel, ezáltal a veszélyek elkerülésére, illetve keletkezési helyükön való leküzdésére kell törekednie; ideértve a veszélyes helyettesítése veszélytelennel vagy kevésbé veszélyessel, illetve a kollektív műszaki védelem elsőbbsége az egyéni védelemhez képest. A munkáltató kötelessége a szabályszerű dokumentálás és a munkavállalók munkavédelmi oktatása.

A törvény hatálya Magyarország területén kiterjed minden szervezett munkavégzésre, függetlenül attól, hogy az milyen szervezeti vagy tulajdoni formában történik, továbbá a munkavégzés hatókörében tartózkodókra is.

Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek teljesítése helyett a munkáltató pénzbeli vagy egyéb megváltást a munkavállalónak nem adhat.

A munkavédelmi törvény meghatározza

  • a munkahely létesítésének követelményeit,
  • a munkavédelmi üzembe helyezést,
  • a munkavégzés tárgyi és személyi feltételeit,
  • a munkafolyamatra, a technológiára és az anyagra vonatkozó követelményeket.

A munkáltató köteles megfelelő körülmények biztosítása mellett az előírt szakképesítéssel rendelkező személy(eke)t alkalmazni, vagy szolgálatot megbízni az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés munkáltatói feladatainak teljesítése érdekében.

Legfontosabb hazai joganyagok:[5]

  • 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről[3] a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelettel[6] egységes szerkezetben
  • 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről[4]
  • 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről[7]
  • 1993. évi XLVIII. törvény a bányászatról[8] a végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelettel[9] egységes szerkezetben
  • 2000. évi XXV. törvény a kémiai biztonságról.[10]

Nemzeti stratégia és programok

Nemzeti stratégia

Hosszas vajúdás, sikertelen tervezetek[11] és stratégia nélküli időszak után 2016-ban kormányhatározatként[12] került elfogadásra a Munkavédelem Nemzeti Politikája[13]. A dokumentum a 2016-tól 2022-ig terjedő időszakra határozza meg a hazai munkavédelem prioritásait, az Európai Unió munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos 2014–2020 közötti stratégiája és a WHO Globális Cselekvési tervének figyelembe vételével. Egy rövid hazai helyzetelemzés után a következő öt dimenzióban fejti ki a feladatokat: A vállalkozások versenyképességének fejlesztése, A munkavállalók munkavégző képességének megőrzése, Munkavédelmi képzés, oktatás, Tájékoztatás, kommunikáció, Munkavédelmi kutatás, fejlesztés. A Politikának elkészült a végrehajtási ütemterve[14], de részleteiben még nem ismertek a mérföldkövek, a határidők, a felelősök, illetve a hozzárendelt költségvetés.

1. táblázat. Munkavédelem Nemzeti Politikája 2016-2022
A munkavédelmi feladatokat támogató ingyenes online eszközök bevezetésének támogatása
Hatékony munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági irányítási rendszer kialakításának ösztönzése
A jól bevált gyakorlatok ismertetése, cseréjének ösztönzése
A társadalombiztosítás baleset-biztosítási ágának kialakításáról koncepció kidolgozása
A pszichoszociális kockázatokra visszavezethető munkahelyi hiányzások csökkentése
A foglalkozási eredetű mozgásszervi megbetegedések és daganatos megbetegedések foglalkozási eredetének megítélésére irányuló kutatások ösztönzése és a kutatási eredmények népszerűsítése
Új ergonómiai módszerek kidolgozásának ösztönzése és támogatása
A munkavédelmi szakemberek kötelező továbbképzési rendszerének kidolgozása
A munkavédelemre a munkahelyek kémiai biztonságára vonatkozó ismeretek bővítése az oktatásban
A sérülékeny csoportba tartozó, valamint az atipikus foglalkoztatási formákkal érintett munkavállalókat érintő foglalkozási kockázatok csökkentése
A biztonságos és egészséget nem veszélyeztető foglalkoztatást segítő tájékoztatók és kiadványok készítése
A munkavédelem állami tájékoztató rendszerének közreműködésével rendszeresen, időszerű és szakszerű információk eljuttatása különösen a mikro-, kis- és középvállalkozások részére
Munkavédelmi tárgyú kutatási eredmények közzétételének támogatása
Statisztikai adatgyűjtés és információs bázis fejlesztése
A klímaváltozás munkavállalókat érintő hatásai kutatásának ösztönzése
A munkavállalók átlagéletkorának emelkedése, az újonnan felmerülő kockázatok hatásainak elemzése
Munkavédelmi szolgáltatók adatbázisának létrehozása
Foglalkozás-egészségügyi szolgáltatók adatbázisának létrehozása
Az integrált munkavédelmi hatóság szakmai, működési feltételeinek erősítése
Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények és a jogszerű foglalkozatás fenntartásában érdekelt szervezetek együttműködésének fejlesztése
Kockázatalapú ellenőrzési stratégia alkalmazásának bevezetése és fejlesztése
A munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó, 24 irányelvet alkalmazó, teljes hazai joganyag átfogó értékelése, a meglévő jogszabályok egyszerűsítése

Forrás: A Munkavédelem Nemzeti Politikája 2016-2022 [13]

Országos programok

Együttműködés a munkahelyek biztonságáért[15]

2006-ban indította útjára a munkavédelmi felügyelet a „Partnerség a foglalkoztatás biztonságáért” programot, melyben a foglalkoztatás jogszerűsége mellett a munkavédelmi szempontok is helyet kaptak. 2016 őszétől a program „Együttműködés a munkahelyek biztonságáért" néven folytatódik. A csatlakozó vállalkozások a Nemzetgazdasági Minisztériumtól szakmai segítséget kapnak, többek között meghívást kapnak nyílt napokra, és prioritást élveznek a hatóság tájékoztatási tevékenysége során.

TÁMOP 2.4.8-12[16]

Európai uniós forrásból 2012-2015 között nagyszabású munkavédelmi és munkaügyi fejlesztés zajlott. Ennek főbb elemei a hatósági ellenőrzés fejlesztése, a munkaegészségügyi rendszer fejlesztése és a társadalom megszólítása volt. A munkavédelmi hatósági feladatokat ellátók speciális szakmai továbbképzéseket kaptak, az ellenőrzési rendszer folyamatait digitális alapokra helyezték, megerősítették a döntés-előkészítési és elemző kapacitást, számos műszer került beszerzésre. A társadalom számára érzékenyítő kampányt folytattak.

GINOP 5.3.4-16[17]

Az Európai Szociális Alap és Magyarország költségvetése társfinanszírozásban 2016-tól indult pályázati program a munkakörülmények javítása, a munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, valamint a munkavállalók és munkáltatók munkabiztonsággal és munkaegészségüggyel kapcsolatos célzott tájékoztatás megvalósítása érdekében. Eredmények a későbbiekben várhatóak.

Társadalmi párbeszéd

Az Alaptörvény elfogadásával számos jogszabály módosításra került sor, amely a munkavédelemmel kapcsolatos társadalmi párbeszéd kereteire is hatással van. 2014-2015 folyamán tovább változtak a jelentős hagyományokkal rendelkező nemzeti, ágazati és vállalaton belüli munkavédelmi együttműködési intézmények.

Országos szintű társadalmi egyeztetés

A munkavédelmet érintő érdekegyeztetés nemzeti szintjén két testület azonosítható. A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács hosszú távú hatásokkal foglalkozik, sokszereplős, de a kormányzati oldal nem szerepel benne. A munkahelyi egészség és biztonságot érintő gyakorlati ügyekkel a klasszikus tripartit összetételű Munkavédelmi Bizottság foglalkozik.

  • A 2011. évi XCIII. törvény a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról[18] átalakította a korábbi, országos szakszervezeti, ill. munkáltatói szövetségek és a kormány közötti makroszintű konzultációk és tárgyalások folyamatosan működő, legátfogóbb, országos, tripartit érdekegyeztető fórumot (Országos Érdekegyeztető Tanács). Az új tanács öt-oldalú: (i) a munkaadói és munkavállalói érdek-képviseleti szervezetek, illetve érdek-képviseleti szövetségek, (ii) az országos gazdasági kamarák, (iii) a nemzetpolitika területén tevékenykedő civil szervezetek, (iv) az egyházak, valamint (v) a tudomány képviselői. A Tanács a gazdaság és a társadalom fejlődését érintő átfogó ügyek, a kormányzati ciklusokon átívelő nemzeti stratégiák megvitatására, valamint a harmonikus és kiegyensúlyozott gazdasági fejlődés, illetve az ehhez illeszkedő szociális modellek kidolgozásának és megvalósításának előmozdítására létrejött, az Országgyűléstől és a Kormánytól független, konzultációs, javaslattevő és tanácsadó testület.
  • A munkavédelmi törvény alapján az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos országos érdekegyeztetést a munkavállalók, a munkáltatók érdekképviseleti szervezetei és a Kormány képviselőiből álló, saját ügyrend szerint működő Munkavédelmi Bizottság látja el. A Bizottság (ami tárgyalócsoportként működik) véleményezi a munkavédelem alapvető szabályait (jogszabály-koncepciókat, tervezeteket), a beszámolókat és a programokat, ajánlásokkal segíti a munkavédelmi kérdések hatékony rendezését és a rendelkezések végrehajtását, feladata továbbá a közvélemény tájékoztatása is. Részt vesz a munkavédelem nemzeti politikájának, annak végrehajtását szolgáló éves intézkedési és ütemterveknek a kialakításában, értékelésében és felülvizsgálatában; és dönt a nevelés és az oktatás területén a biztonságos életvitelre, a szakmai oktatás területén az egészséget nem veszélyeztető és a biztonságos munkavégzés szabályaira vonatkozó ismeretanyag meghatározásával kapcsolatos kérdésekben és szükség szerint segíti a munkavédelmi információs rendszer működését. Célja a munkavállalók, a munkáltatók és a kormány érdekeinek, törekvéseinek feltárása, egyeztetése, megállapodások létrehozása, országos konfliktusok megelőzése, rendezése, információcsere, javaslatok, alternatívák vizsgálata.

A Munkavédelmi Bizottság önálló működési forrásokkal nem rendelkezik, titkársági feladatainak ellátása a munkavédelmi hatóság szakmai irányító szervezetén (Nemzetgazdasági Minisztérium) belül valósul meg. A munkavállalói és munkáltatói tárgyalócsoportban (társadalmi tárgyalócsoport) teljes jogú tagként állandó képviselettel rendelkeznek a munkavállalók és a munkáltatók érdekképviseleti szervezetei. A kormányzati tárgyalócsoportban a minisztériumok delegáltjain túl a bányafelügyelet, az egészségügyi államigazgatási szerv, a központi egészségbiztosítási szerv és a központi munkavédelmi hatóság képviselője vesz részt. A tagok egy-egy képviselőt delegálnak, illetve a társadalmi tárgyalócsoportok 1-1 fő ügyvivőt választanak a képviselők közül, akik összehangolják a tárgyalócsoportok munkáját.

A társadalmi partnerek a következők:
Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ)[19]
Az országos gazdasági, munkaadói, önkéntes társulással szerveződő szövetség célja olyan érdekképviseleti és érdekérvényesítő tevékenység ellátása, mely a gazdasági és munkaadói érdekek megvalósulását segíti és megteremti a Magyarországon működő tőke képviseletét is. Meghatározó szereplője a tripartit érdekegyeztetésnek.

Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ)[20]
Tevékenysége során a Szövetség képviseli a Magyarországon működő tőke és a tőkét működtető vállalkozók, menedzserek érdekeit. Együttműködik szociális partnereivel: a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletekkel, társadalmi és gazdasági szervezetekkel és az illetékes kormányzati szervekkel.

Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ)[21]
Az országos szövetség a mezőgazdasági ágazatban működő gazdasági, munkaadói és szövetkezeti érdekképviseleti szervezet. A munkaadói oldalon vesz részt a tagjait érintő szociálpolitikai, bér- és munkaügyi, munkaerő-piaci, jövedelempolitikai és egyéb ügyekkel kapcsolatos érdekegyeztető munkákban. Alakító tagja a Mezőgazdasági Ágazati Párbeszéd Bizottságnak.

Munkástanácsok Országos Szövetsége[22]
A legjelentősebb hazai keresztény szellemiségű szakszervezeti szövetség a munkavállalókat országos érdekegyeztető fórumokon képviseli, annak különböző szintjein megállapodásokra törekszik szociális partnereivel.

Magyar Szakszervezeti Szövetség (MSZSZ)[23]
A 2013-ban alakult szövetség célja az őt alkotó tagszervezetek (MSZOSZ, ASZSZ) tagjainak foglalkoztatásra irányuló jogviszonyával kapcsolatos érdekeinek előmozdítása és megvédése, valamint a jelenlegi, a leendő és a volt munkavállalók társadalmi, gazdasági, szociális és kulturális érdekeinek átfogó képviselete és érvényesítése. A szövetség részt vesz az országos szintű érdekegyeztetésben.

Liga Szakszervezetek[24]
Fő feladata a munkavállalók – a versenyszférában és a közszolgálatban foglalkoztatottak – élet- és munkakörülményeinek, szociális biztonságának fejlesztése a demokratikus intézményrendszer szakszervezetek számára biztosított teljes eszköztárával.

Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF)[25]

A szakszervezeti szövetség a közoktatásban, az egészségügyi és szociális ellátásban, a közgyűjteményekben, a kulturális és művészeti intézményekben alkalmazottak, az állami és önkormányzati közigazgatásban, az igazságszolgáltatásban, a közrendvédelmi és közbiztonsági szerveknél dolgozók munkavállalói érdekképviseleteinek konföderációja. A SZEF a közszolgálati pálya vonzerejének, társadalmi megbecsültségének, és az ebben a szférában dolgozók foglalkoztatási biztonságának növelésére törekszik.

Értelmiségi Szakszervezetek Tömörülése (ÉSZT)[26]
Tagszervezeteinek tagsága érdekeit képviseli a munka világával összefüggő ügyekben az állami és munkáltatói szervezetek előtt, illetve érdekegyeztető fórumokon. Együttműködik a társadalom más, különösen a munka világában működő, civil szervezeteivel.

Magyar Iparszövetség (OKISZ)[27]
Magyar Iparszövetség országos munkaadói társadalmi szervezet, amely tagszervezetei önkéntes elhatározásából, tagjai gazdasági-társadalmi érdekeinek képviseletére és védelmére alakult. Magyar Iparszövetség érdekeltségébe tartozó gazdálkodó szervezetek - melynek létszáma meghaladja az 1000 szervezetet - a nemzetgazdaságnak fontos szereplői, elsősorban a kis- és középvállalkozások kategóriájában, de az ide tartozók mellett sorainkban jelentős számban találhatók mikro vállalkozások, új típusú szövetkezetek csakúgy, mint a jelentős termelési értéket előállító, a nemzetközi piacon is jól szereplő nagyobb szervezetek.

Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ)[28]
Az IPOSZ a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások legnagyobb országos munkaadói és szakmai szövetsége, melyet 198 jogilag önálló ipartestület alkot. Az IPOSZ fontos célkitűzése, hogy a mikro- és kisvállalkozások érdekében továbbfejlessze saját információs és szolgáltatási rendszerét. Az információs rendszer mellett kiemelt fontosságot tulajdonít olyan szolgáltatásoknak, mint a szakképzés, az innováció, a minősítési és szabványügyek, a munkahelyi biztonság, a szociális politika, a környezetvédelem és a fenntartható gazdálkodás kérdései.

Stratégiai és Közszolgáltató Társaságok Országos Szövetsége (STRATOSZ)[29]
A szövetség a stratégiai jelentőségű és közszolgáltató vállalatok (távközlés, közúti és vasúti közlekedés, energia, vízgazdálkodás, média, stb.) országos gazdasági érdekképviselete.

Agrár Munkaadói Szövetség
Tagjai szakmai szövetségek, egyéni vállalkozók, gazdasági társaságok, oktató és továbbképző intézmények, agrár kutató-fejlesztő helyek, egyetemek, vízgazdálkodási társulatok, agrártermelők regionális szervezetei, önfoglalkoztató vállalkozók és gazdák, farmerek.

Ágazati szintű társadalmi egyeztetés

A kollektív tárgyalások meghatározó szintje Magyarországon – számos, főként történelmi ok miatt – ma a munkahelyi szint, így az ágazati kollektív szerződések száma alacsony[30].

Az ágazati párbeszéd bizottságok kialakítása 2001-ben PHARE támogatással indult, s jelenleg a 2009. évi LXXIV. törvény alapján működnek[31]. Az ágazati párbeszéd bizottság a munkaügyi kapcsolatokat és a munkaviszonyt érintő ágazati jelentőségű kérdésekben az ágazati munkáltatói érdekképviseletek és az ágazati szakszervezetek részvételével működő kétoldalú szociális párbeszédet folytató testület. Egy ágazatban, alágazatban, szakágazatban csak egy bizottság jöhet létre. Az ágazati párbeszéd bizottságok feladata az ágazat kiegyensúlyozott fejlődésének elősegítése, az ágazati szintű autonóm szociális párbeszéd megvalósítása, amelynek célja a megfelelő munkafeltételek kialakítása, a munkabéke megőrzése és a munkaerő-piaci folyamatok jogszerűségének előmozdítása. A kormány a szociális partnerek függetlenségének tiszteletben tartása mellett biztosítja az ágazati párbeszéd bizottságok működésének infrastrukturális feltételeit és a tevékenységüket segítő alkalmazottak foglalkoztatását, valamint támogatja az ágazati párbeszéd bizottságok szakmai programjait.

Társadalmi párbeszéd a gazdálkodási egység szintjén

A munkavédelmi képviselet munkavédelmi törvényben meghatározott intézménye – a munkahelyen a munkavállalók közvetlen tanácskozási joggyakorlásának lehetőségén túl – magába foglalja a közvetett képviselet garanciális biztosítását is. A munkavállalók munkavédelmi jogaik gyakorlása és érdekeik képviselete érdekében – az Mvt-ben előírt módon – munkavédelmi képviselőt, munkahelyi munkavédelmi bizottságot, paritásos munkavédelmi testületet jogosultak létrehozni jogaik és kötelezettségeik rendeltetésüknek megfelelő gyakorlására (tájékozódás és tájékoztatás kérése, részvétel, vélemény nyilvánítás, javaslattétel, szakértőkkel történő konzultáció és észrevételek megtételének lehetősége a munkavédelmi hatóság számára).[3][6]

Kötelező munkavédelmi képviselőt választást tartani 20 főt elérő foglalkoztatotti létszám esetén. Ennél alacsonyabb foglalkoztatotti létszám esetén a munkáltatónál működő szakszervezet vagy üzemi tanács, vagy ezek hiányában a munkavállalók többsége kezdeményezheti munkavédelmi képviselő választását. A munkavédelmi képviselőt különleges jogok illetik meg (betekintés, véleményezés, válaszra jogosultság, munkaidő kedvezmény, jogvédelem, képzés). A munkavédelmi képviselő feladata képviselni a dolgozókat a munkavédelmet érintő ügyekben: együttműködés a munkáltatóval, a munkavédelmi előírások teljesülésének ellenőrzése, hiányosságok kijavításának kezdeményezése, részvétel megelőzési terv kidolgozásában és munkabaleset-, illetve foglalkozási betegség kivizsgálásában. Amennyiben a munkavédelmi képviselők száma eléri a hármat, úgy munkahelyi munkavédelmi bizottságot hozhatnak létre, mely a képviselőket megillető jogokkal rendelkezik.

Annál a munkáltatónál, ahol a foglalkoztatottak száma legalább húsz fő, és munkavédelmi képviselők működnek, a munkáltató összmunkáltatói szinten paritásos munkavédelmi testületet hoz létre, amelyben egyenlő számban vesznek részt a munkavállalók (választás útján) és a munkáltató (delegált) képviselői. Ez utóbbiak között döntésre jogosult vezető állású, és a munkáltatóval szervezett munkavégzésre irányuló jogviszonyban lévő munkavédelmi szakembernek kell lennie.

Ha nem kerül sor munkavédelmi képviselő megválasztására, akkor a munkáltató köteles közvetlen módon egyeztetni a dolgozókkal.

A munkavédelem szerkezete

A munkavédelem vázlatos szerkezete

1. ábra. A munkavédelem gyakorlati szinten megjelenő szerkezete Magyarországon

Forrás: A szerzők áttekintése

Illetékes szervezetek

Munkavédelmi hatóságok és felügyeleti szervek

Jogalkotás
Állami feladat a munkavédelem megszervezése a munkavédelem irányításával, illetve az ágazati és hatósági tevékenység ellátásával. Az Országgyűlés, a Kormány és az ágazati miniszterek feladata elsősorban a munkavédelemre vonatkozó jogszabályi környezet kialakítása. A munkavédelemmel kapcsolatos közigazgatási feladatok ellátásáért munkavédelmi hatóságként a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter, továbbá a fővárosi és megyei kormányhivatalok munkavédelmi feladatkörében eljáró, megyeszékhely szerinti járási/fővárosi kerületi hivatala felelősek.[32] A járási hivatalok bizonyos munkaegészségügyi feladatainak irányítása az Emberi Erőforrások Minisztériumához (továbbiakban: EMMI) tartozik.[33] A 2007-2014 közötti időszakot kivéve Magyarországon a munkavédelem felügyelete mindig megoszlott a foglalkoztatáspolitikáért felelős és az egészségügyért felelős minisztériumok között, s ez a felosztás jelenleg is érvényes. A területi munkavédelmi feladatokat a Miniszterelnökség irányítása alá tartozó kormányhivatalok megfelelő szervezeti egységei látják el. Általánosságban elmondható, hogy a hatósági tevékenység ellátása során első fokon a területi szervek az illetékesek.

Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM)[34]
A foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter ellátja a munkavédelmi hatósági hatáskörében eljáró kormányhivatalok járási hivatalai munkavédelmi hatóságként folytatott tevékenységének szakmai irányítását. Az NGM-ben működik a Munkaerőpiacért és Képzésért Felelős Államtitkárság, mely alá tartozik a Munkavédelmi Főosztály. Feladata a munkavédelmi szakterület szakmai irányítása: kodifikációs, koordinációs és funkcionális tevékenységek. Legfőbb feladatai a munkavédelmi hatósági, szakmai irányítási feladatok, illetve a munkavédelem állami irányítási és felügyeleti, adatgyűjtési és statisztikai elemző feladatok az ellátása, továbbá tájékoztatás, tanácsadás munkavédelmet érintő kérdésekben. Munkabiztonsági szakértőként kijelölt hatósági tevékenységet végez és működteti a munkavédelmi hatóság országos informatikai rendszerét. Ezen felül részt vesz hazai és nemzetközi bizottságok munkájában, működteti az Európai Unió Munkavédelmi Ügynökségének Nemzeti Fókuszpontját. [32]

Országos Közegészségügyi Intézet - OKI[35]
Az egészségügyért felelős minisztérium (EMMI) háttérintézménye a több intézet (OEK, OKK, OTH) összevonásával, a stratégiai és módszertani feladatok minisztériumba delegálásával, létszám leépítéssel létrehozott Országos Közegészségügyi Intézet (OKI).[36] Ebben található a Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Igazgatóság, mely az egykori Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet (OMFI) utódja. Az Igazgatóság a munkaegészségügy (munkahigiéne és a foglalkozás-egészségügy) területének szakmai munkáját – az OKI, mint munkaegészségügy területén országos hatáskörrel rendelkező szerv e feladatokat ellátó szervezeti egységeként – szakmailag irányítja. Legfőbb feladatai a (i) szakmai irányítási, (ii) szakértői, (iii) képzési, továbbképzési, oktatási, tájékoztatási, és (iv) nemzetközi szakmai területeken: módszertani protokollok készítése, háttértámogatás, illetve szakmai tanácsadás nyújtása, továbbá a számára jogszabályban meghatározott tevékenységek, értékelés-elemzés, (tovább)képzés, szakfolyóirat kiadás és nemzetközi együttműködés. Ezen felül speciális orvosi vizsgálatokat és laboratóriumi méréseket végez.[37]

Fővárosi és Megyei Kormányhivatalok[38]
A fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezetileg a Miniszterelnökség alá tartoznak. A kormányhivatalok megyeszékhely szerinti járási hivatalához (Pest megyében az Érdi Járási Hivatalhoz, Budapesten a III. Kerületi Járási Hivatalhoz) tartozó szervezeti egységeik látják el a munkavédelmi ellenőrzéssel járó feladatokat. Munkabiztonsági és munkaegészségügyi szakemberek egyaránt rendelkezésre állnak a hatósági ellenőrzés és a tanácsadás ellátásához valamint a munkabalesetek és foglalkozási betegségek kivizsgálásához. Szükség esetén segítséget kérhetnek a kormányhivatalon belül működő többi szervezeti egységtől (pl. népegészségügy).[39]

Más felügyeleti szerv is ellát munkavédelmi feladatokat, így például a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal[40]: hatósági jogkörük a munkabiztonsági tevékenységre terjed ki. Az egyes kiemelten kezelendő munkavégzések (fegyveres testületek, rendvédelmi szervek, katasztrófavédelem, stb.) tekintetében külön jogszabályi felhatalmazás alapján az adott ágazat bocsát ki munkavédelemre vonatkozó szabályozást, illetve ezen szervek vizsgálják a hatáskörükbe tartozó munkavédelmi szabályok érvényre jutását. Érezhető a közeledés a civil szabályozás irányába.

Munkavédelmi szolgáltatók

A munkáltató – munkavédelmi feladatainak teljesítése céljából – köteles megfelelő szakképesítési feltételekkel rendelkező saját munkavállalót kijelölni, foglalkoztatni; vagy szerződés alapján külső szolgáltatást igénybe venni egyes munkavédelmi (munkabiztonsági és munkaegészségügyi) feladatok ellátására.

A munkavédelmi feladatok ellátásáról is külön jogszabályok rendelkeznek a rendvédelmi és büntetés-végrehajtási szerveknél.[41] [42] [43]

Munkabiztonsági szakember feladata különösen:

  • a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat elvégzése munkavédelmi üzembe helyezés esetén;
  • az időszakos biztonsági felülvizsgálat elvégzése;
  • közreműködés a munkahely, egyéni védőeszköz, munkaeszköz, technológia soron kívüli ellenőrzésében;
  • közreműködés mentési terv készítésében;
  • a megelőzési stratégia munkabiztonsági tartalmának kidolgozása;
  • közreműködés a kockázatértékelés elvégzésében, a munkavédelmi oktatásban;
  • az egyéni védőeszköz juttatása belső rendjének meghatározása;
  • a munkabalesetek kivizsgálása;
  • a külön jogszabályban munkabiztonsági szaktevékenységnek minősített feladatok ellátásában részvétel, továbbá
  • a munkaegészségügyi feladatok teljesítésében szükség szerinti közreműködés.

A munkáltató munkavédelmi feladatainak elvégzéséhez szükséges szakképesítési feltételek, a ráfordítandó időtartam, illetve létszám jogszabályban meghatározottak: az ágazat veszélyességi osztályától (I-III.) és foglalkoztatott munkavállalók számától (5 létszám kategória) függnek. Az I. osztályba tartoznak a legveszélyesebb iparágak (pl. vegyianyag gyártás, bányászat, építőipar, gépgyártás), míg a III-ba a legkevésbé veszélyesek (pl. vendéglátás, kereskedelem, közigazgatás). A legfeljebb 9 fő munkavállalót foglalkoztató bármely, illetve az 50 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató II. vagy III. veszélyességi osztályba tartozó munkáltatóknál az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés munkáltatói feladatait elláthatja kijelölt munkavállaló vagy a munkáltató önmaga is, de csak abban az esetben, ha ehhez a szükséges ismeretekkel, készséggel és jártassággal rendelkezik.[3][6]

Foglalkozás-egészségügyi szolgálatok

Minden szervezett munkavégzésben foglalkoztatott számára a munkáltatók kötelesek, külön jogszabályban meghatározottak szerint, foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosítani – célszerűen a munkavégzés helyén vagy annak közelében – melynek ellátása speciális szakorvosi képesítéshez kötött. Ez történhet a munkáltató által működtetett, vagy – a munkáltatóval kötött szerződés alapján – külső szolgáltató útján.[3][6] Foglalkozás-egészségügyi szolgálat működtetésére jogosult minden természetes és jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társaság, amennyiben az ehhez szükséges feltételeknek megfelel.[44]

Az egyes munkaköröket (A-B-C-D) foglalkozás-egészségi osztályba sorolják (A osztályba tartozik pl. földalatti bányászat, rákkeltőkkel való munkavégzés, D osztályba sorolják pl. az irodai munkahelyeket). A besorolást a munkáltató készíti el a szolgálat vagy a munkavédelmi hatóság véleményének figyelembevételével. Az ellátandó munkavállalói létszámtól, illetve azok kategóriájától függ a szolgálatban megkövetelt orvosok és ápolók száma. Ha egy műszakban 300 fő feletti A és B foglalkozás-egészségi osztályba tartozó munkavállaló dolgozik, akkor helyszíni foglalkozás-egészségügyi szakápolói ellátás biztosítását – beleértve az elsősegélynyújtás feltételeit is – írhatja elő az illetékes munkavédelmi hatóság.[45]

A foglalkozás-egészségügyi szolgálat biztosításával kapcsolatos hatósági ellenőrzési jogkört a járási hivatalokban működő munkavédelmi hatóság gyakorolja[45], a munkáltatónak utasítása joga nincs. Az orvosszakmai ellenőrzés a kormányhivatalok népegészségügyi főosztálya kompetenciájába tartozik.

Az alapszolgáltatás keretében a szolgálat prevenciós, monitorizáló és rehabilitációs tevékenységeket végez. Ezek közé tartoznak: a munkaköri alkalmassági vizsgálatok, a munkakörülmények és a munkavégzés egészségkárosító hatásainak vizsgálata, a foglalkozási betegségek bejelentése, a kémiai biztonságot érintő feladatok, felvilágosító, védőoltásokkal kapcsolatos és megelőző gondozási feladatok. A szolgálat közreműködik bizonyos munkáltatói feladatok ellátásában is, különösen a munkahelyi veszélyforrások feltárásában és a munkaegészségügyi feladatok megoldásában, illetve az elsősegélynyújtás feltételeinek biztosításában és a sürgős orvosi ellátás megszervezésében. Ezen felül részt vesz a katasztrófavédelmi terv kidolgozásában, illetve a foglalkozási rehabilitációban.[44][46]

Egyéb közreműködők

Bizonyos ellenőrzéseket csak megfelelő engedéllyel rendelkező szakértők, illetve akkreditált laboratóriumok végezhetnek el. Ilyen például az emelőgépek kötelező vizsgálatai, vagy például a munkahelyi zaj-, rezgés-, vagy a légtérszennyező veszélyes anyagok mérése. A veszélyes technológia vizsgálatát szakirányú munkabiztonsági szakértői engedéllyel rendelkező személy végezheti. Ezeket a feladatokat ugyan a munkáltató saját szakembereivel is elvégeztetheti (ha megfelelő képesítésű, felszereltségű, illetve e területekre akkreditált laboratóriummal rendelkezik), de a nagy műszerigényű, ritkán előforduló feladatokat jellemzően külső szolgálatok biztosítják, különösen a kisméretű vállalkozások részére.

Ha külső szolgáltatót vesz igénybe, a munkáltató szabad döntése alapján választ és köt szerződést. A foglalkozás-egészségügyi szolgálatokra vonatkozóan ugyan létezik jogszabályban javasolt ár[45], illetve egy orvosi kamarai ajánlás, de ezek figyelembe vétele nem kötelező.

Munkabiztonsági-, illetve munkaegészségügyi szaktevékenység

A jogszabályokban előírt munkabiztonsági, illetve munkaegészségügyi szaktevékenység elvégzésére munkavédelmi szakképesítésű személyt kell igénybe venni:[3][6]

  • munkavédelmi üzembe helyezés (munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység)
  • időszakos biztonsági felülvizsgálat (munkabiztonsági szaktevékenység)
  • soron kívül ellenőrzés (munkabiztonsági illetve munkaegészségügyi szaktevékenység)
  • megelőzési stratégia munkabiztonsági és munkaegészségügyi tartalmának kialakítása (munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység)
  • kockázatértékelés, kockázatkezelés és a megelőző intézkedések meghatározása (munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység)
  • egyéni védőeszköz juttatásának belső rendje (munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység)
  • munkabaleset kivizsgálása (munkabiztonsági szaktevékenység, súlyos munkabaleset esetén munkaegészségügyi szaktevékenység is).

Biztosítás és kártérítés szervezetei

A jelenlegi magyar szabályozás nem különíti el a balesetbiztosítási rendszert (bár annak bevezetése rendszeresen előkerül a nemzeti stratégiákban). A munkáltató szociális hozzájárulási adót fizet a munkavállalói után, ami részben az egészségügyi ellátások fedezetéül is szolgál. Ennek jogszabályban rögzített mértéke minden munkavállaló és munkáltató esetében azonos, a munkakör veszélyességétől független. A munkáltató anyagilag így közvetlenül nem érdekelt a munkakörnyezet kockázatainak csökkentésében.

A munkáltatói befizetések az állami költségvetésben jelennek meg. A munkavállaló foglalkozásának gyakorlásával összefüggésben keletkezett egészségkárosodásának (üzemi baleset, foglalkozási betegség) költségeit ugyanaz az állami társadalombiztosítás fizeti, amelyik a sorsszerű megbetegedések kapcsán is illetékes, de a költségeket a munkáltatóval a későbbiekben megtéríttetik. Üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés esetén a sérültet (megbetegedettet) Magyarországon baleseti ellátás (baleseti egészségügyi szolgáltatás, baleseti táppénz és baleseti járadék) illeti meg. Baleseti járadékra az jogosult, akinek üzemi balesete (foglalkozási megbetegedése) miatt 13%-ot meghaladó egészségkárosodása keletkezett.

Magyarországon bármely kóroki tényező okozta egészségkárosodás foglalkozási betegségként elfogadást nyerhet, és így kártalanításra adhat jogot, ha a kóroki tényező foglalkozási eredete a részletesen szabályozott verifikációs eljárásban igazolást nyer. A foglalkozási betegségek jelenleg érvényben lévő jegyzéke a foglalkozásiként elfogadható betegségek körét nem korlátozza be csak bizonyos oki tényezőkre vagy kórállapotokra szűkítéssel.[47]

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) átszervezését követően létrejött Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK)[48] lett nevesítve az Egészségbiztosítási Alap kezelésére. A NEAK az egészségbiztosításért felelős miniszter irányítása alá tartozó, központi hivatalként működő központi költségvetési szerv, amely a hatáskörébe tartozó feladatokat az ország egész területére kiterjedő illetékességgel látja el. Az Alapkezelőnek közvetlen ráhatása nincsen a munkavédelmi helyzetre, gyakorlatilag a NEAK az állampolgárok egészségügyi ellátásának megszervezéséért felelős. A baleseti megtérítési eljárással kapcsolatos hatósági eljárások lefolytatása a járási hivatalok hatáskörébe tartozik.[49]

A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH) megszüntetése után több helyen oszlanak meg az olyan feladatok, mint szakhatósági állásfoglalás a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugellátás, a baleseti járadék, a rehabilitációs járadék, a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka megállapításához, illetve a maradandó egészségkárosodás fokának, és az ebből a foglalkozással összefüggésben keletkezett hányad megítélése (melynek a baleseti járadék megállapítása esetén van kiemelt jelentősége). Döntően a járási hivatalok járnak el az ügyekben, míg országos szinten Budapest Főváros Kormányhivatala Rehabilitációs Főosztálya és a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) az illetékes.[38][50]

Egyéb munkavédelmi testületek

Megelőzéssel foglalkozó intézetek

Több, piaci alapon álló, jól felszerelt, országos működésű foglalkozás-egészségügyi és munkavédelmi szolgáltató működik, céljuk a felmerülő szolgáltatási igények kielégítése.

Szakmai szövetségek

A szakmai szervezetek védik a tagok érdekeit, hálózatként működve tájékoztatják tagjaikat a szakma aktuális híreiről és fejleményeiről, illetve különböző döntéshozó szinteken a szakma előmozdításáért küzdenek.

Főcze Lajos Alapítvány a Munkavédelmi Képviselőkért[51]
Az Alapítvány célja a munkavállalók munkavédelmi érdekegyeztetési és érdekképviseleti lehetőségeinek elősegítése.

Magyar Üzemegészségügyi Tudományos Társaság (MÜTT)[52]
A Társaság célja az üzemorvostan (foglalkozás-orvostan) tudományának művelése, gyakorlatának fejlesztése, a tagok tudományos ismereteinek bővítése és orvosetikai nevelése.

Magyar Ergonómiai Társaság (MET)[53]
A társaság célja az ergonómiai szakmakultúra erősítése, összefogása azért, hogy a gyártás, termékek és szolgáltatások területén az emberi szempontok - a gazdasági célkitűzések megvalósítását segítve - jobban érvényesüljenek.

Magyar Mérnöki Kamara Munkabiztonsági Tagozata[54]
A tagozat különböző fórumokon képviseli a szakmát, információkat terjeszt, továbbképzéseket szervez.

Magyar Munkahigiénés és Kémiai Biztonsági Tudományos Társaság (MMKBTT)
A civil szervezet elősegíti a munkahelyi primer prevenció érvényesülését, az ország közegészségügyi biztonságát és szolgálja a lakosság életminőségének javítását, illetve előmozdítja tagjainak szakmai érvényesülését és képzettségének fejlesztését.

Munkabiztonsági és Foglalkozás-egészségügyi Szövetség (MUFOSZ)[55]
Az Egyesület célkitűzése a szakemberek összefogása és a munkabiztonsági és foglalkozás-egészségügyi szakma érdekeinek képviselete, illetve az egészséges és biztonságos munkavégzést biztosító környezet kialakításának elősegítése szakmai rendezvényekkel, kiadványokkal és javaslatokkal.

Magyar Kémikusok Egyesülete (MKE)[56]
Az Egyesület, melynek célja a szakmai közélet fórumának megteremtése és közvetett módon a hazai kémiai tudomány, a kémiai oktatás és a vegyipar (beleértve a gyógyszeripart) fejlődésének elősegítése, külön Vegyipari Biztonságtechnikai Szakosztállyal rendelkezik.

Oktatás, képzés, tudatosság növelése

Munkavédelmi szakemberek jogilag előírt képzése

A munkavédelmi törvény a munkahelyeken tevékenykedő munkavédelmi képviselők részére kötelező képzést ír elő. A munkáltatónak biztosítania kell a munkavédelmi képviselő részére egy választási ciklusban, a képviselő megválasztását követő egy éven belül legalább 16 órás képzésben, ezt követően évente legalább 8 órás továbbképzésben való részvétel lehetőségét. Ennek költségei a munkáltatót terhelik, illetve csak rendes munkaidőben történhet.[3][6]

A munkáltató által igénybe veendő munkavédelmi szakemberek képesítése alapján lehet középfokú, illetve felsőfokú. A munkáltató a munkabiztonsági szaktevékenységnek minősített feladatokat csak munkavédelmi – a bányászat területén bányászati –, a munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősített feladatokat pedig munkaegészségügyi szakképesítéssel rendelkező személlyel végeztetheti. Ezen felül bizonyos munkavédelemmel kapcsolatos feladatok csak meghatározott vizsgák letétele után láthatóak el.

Középfokú munkavédelmi szakképesítések

Magyarországon középfokú munkavédelmi képzettség megszerezhető a szakképzés keretein belül. A munkavédelmi technikus képzés szakképzésként 240-360 óra időtartamú.[57] A szakképesítéssel rendelkező személy képes:

  • szakmai munkájával, a munkáltató munkahelyi vezetőivel, szakembereivel, munkavédelmi képviselőivel, munkavállalóival együttműködni, hozzájárulni a munkával összefüggő balesetek és megbetegedések előfordulásának megelőzéséhez.
  • közreműködni a munkáltatók munkavédelmi feladatainak megvalósításában, elvégezni azokat a munkavédelmi feladatokat, melyek középfokú munkavédelmi szakképesítéssel láthatók el.
  • a munkavédelmi jogszabályok, szabványok üzemeltetési dokumentációk tartalmát feldolgozni, a szükséges intézkedéseket kezdeményezni és kidolgozni.
  • megismertetni a munkáltatókkal, munkavállalókkal, munkavédelmi képviselőkkel a munkavédelmi feladatokat, jogokat és kötelezettségeket, azok megvalósítását kezdeményezni és támogatni.
  • közreműködni az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés körülményeinek megteremtésében, a tárgyi, személyi és szervezési feltételeket biztosítani.
  • feltárni a veszélyforrásokat, azonosítani és értékelni a veszélyeket, elősegíteni a kockázatok kezelését.
  • közreműködni a munkáltatók munka-egészségügyi feladatai végrehajtásának megszervezésében, együttműködni a foglalkozás-egészségügyi szolgálattal a munka-egészségügyi feladatok megvalósítása során.
  • közvetíteni a munkáltatók és a munkavállalók felé a munkahelyi egészségmegőrzés értékrendszerét.

Felsőfokú munkavédelmi szakképesítések

Magyarországon nincs a munkavédelmi törvény követelményeinek megfelelő munkavédelmi alap- vagy mesterképzés. A munkabiztonsági területen felsőfokú munkavédelmi végzettséget korábban megszerzett diplomára épített munkavédelmi továbbképzési szakon, másoddiplomaként lehet megszerezni. A „munkavédelmi szakmérnök” és „munkavédelmi szakember” képzések 2 éves, előző mérnöki vagy nem-mérnöki diplomára épülő felsőfokú szakirányú továbbképzések, amelyek felsőfokú munkavédelmi képzettséghez kötött munkakörök, valamint munkabiztonsági szaktevékenységek ellátására jogosítanak.[58][59][60] Felsőfokú munkavédelmi szakképesítés az alapja a munkabiztonsági szakértői jogosultság megszerzésének is.

Jelentős munkavédelmi tartalommal bírnak, azonban nem jogosítanak fel a munkavédelmi szaktevékenység végzésére:

BSc képzés
Felsőfokú szakképesítés, mely lehet kiemelten munkavédelmi irányú (Had- és biztonságtechnikai mérnök: 210 kreditből álló, hét féléves időtartamú) vagy épülhet más rokon műszaki területre (Gépészmérnök BSc képzés).

MSc képzés[61]
120 kreditből álló, 2 éves, BSc-n alapuló képzés, melyben a munkavédelem magas óraszámban oktatott záróvizsgatárgy (Biztonságtechnikai mérnök MSc képzés), s magas szintű, önálló és irányítói munkavégzésre képez.

Doktori fokozat (PhD)
Az Óbudai Egyetemen 2012-ben indult a Biztonságtudományi Doktori Iskola révén PhD fokozat megszerzése is lehetséges a területen.[62] A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Pszichológia Doktori Iskolája ergonómia témakörben fogad be kutatásokat.[63].

Speciális szakképesítések

Munkapszichológus
Posztgraduális képzésként érhető el pszichológusok számára.[64]

A specialista munkabalesetek és foglalkozási betegségek kivizsgálása területén szakirányú (postgraduális) képzés 2014-ben indult először.[65]

Munkaegészségügyi szakképesítések

A bolognai rendszer bevezetésével itt is átfedések alakultak ki a korábbi képzésekkel. Érettségi után emelt szintű szakképesítésként a foglalkozás-egészségügyi ápoló iskolai rendszerben és felnőttképzésben is tanulható.[66]. Jelenleg ez előbbi és a népegészségügyi ellenőr BSc szinten is megszerezhető, megfelelő szakirány választásával. Továbbiakban BSc-re alapuló mesterképzés is elérhető.

Általános orvosi diploma után választható első-, illetve ráépített szakképzésként a foglalkozás-orvostan, munkahigiéne, illetve a megelőző orvostan és népegészségtan.[67]

Foglalkozás-orvostan (szakképzési idő 48 hónap)

  • 24 hó törzsképzési program, benne:
    • 6 hó sürgősségi betegellátási gyakorlat
    • 1 hónap törzsképzési tanfolyamok
    • 17 hó foglalkozás-orvostani törzsképzés, benne:
      • 6 hó belgyógyászati és foglalkozás belgyógyászati gyakorlat
      • 2 hó egyéb foglalkozási betegségek klinikai gyakorlat, benne:
        • 6 hét járóbeteg-szakrendelés
        • 2 hét fertőző osztályos tevékenység
      • 5 hó munkahigiénés és egyéb foglalkozás-orvostani alapismeretek
      • 4 hó legjelentősebb hazai foglalkozási ágazatok foglalkozás-egészségügyének megismerése
  • 24 hó speciális foglalkozás-egészségügyi tevékenység (gyakorlati foglalkozás egészségügyi munkahelyen)

Munkahigiéné (szakképzési idő 24 hónap) Csak foglalkozás-orvostan vagy megelőző orvostan és népegészségtan szakvizsga után

  • 12 hó munkahigiénés törzsképzés
  • 12 hó munkahigiénés gyakorlat

További szakmai képzések

Szinten tartó képzések nem kötelezőek, de rendelkezésre állnak a munkavédelmi végzettséggel rendelkezőknek.

Kötelező szinten tartó képzések érvényesek a munkaegészségügyi végzettséggel rendelkezőkre.[68]

Szakmai folyóiratok

Magyarországon a következő szakmai folyóiratok jelennek meg:

  • Central European Journal of Occupational and Environmental Health, 1995 óta.[69]
  • Foglalkozás-egészségügy, 1997 óta.
  • Munkavédelem és Biztonságtechnika, 1998 óta.

Tudatosság növelését szolgáló hálózatok

A Nemzetgazdasági Minisztérium Munkavédelmi Főosztálya ellátja az Európai Unió Munkavédelmi Ügynöksége (EU-OSHA) Nemzeti Fókuszpontjának működtetésével kapcsolatos feladatokat[70]. Ennek keretében hálózatként működik: információkat továbbít a tagok felé, részt vesz nemzetközi kampányokban.[71]

Specializált mérnöki, orvosi és tudományos intézmények

Kutató intézetek

Magyarországon nincs nemzeti munkavédelmi kutató intézet.
Az Országos Közegészségügyi Intézet Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Igazgatósága végez munkahigiénés, epidemiológiai, alkalmazott munkaélettani-ergonómiai és munkapszichológiai kutatásokat.[72]

Egyes egyetemek foglalkoznak munkavédelmi kutatásokkal.[73] [74]

Szabványosítási testületek

A Magyar Szabványügyi Testület független, nonprofit köztestület, melynek főbb tevékenységei és szolgáltatásai szabványosítás, tanúsítás, felnőttképzés, szabványkiadás, szabványforgalmazás, információszolgáltatás.[75]

Intézmények és szervezetek

2. táblázat. Jelentősebb munkavédelmi intézmények és szervezetek Magyarországon
Kulcsszereplők a munkavédelmet érintő társadalmi párbeszédben Magyarországon Munkavédelmi Bizottság [76]
A magyarországi munkavédelem társadalmi párbeszédjének kulcsfontosságú társadalmi partnerei Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) [1]
Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) [2]
Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) [3]
Munkástanácsok Országos Szövetsége [4]
Magyar Szakszervezeti Szövetsége (MSZSZ) [5]
Liga Szakszervezetek [6]
Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) [77]
Értelmiségi Szakszervezetek Tömörülése (ÉSZT) [7]
Magyar Iparszövetség [8]
Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) [9]
Stratégiai és Közszolgáltató Társaságok Országos Szövetsége (STRATOSZ) [10]
Agrár Munkaadói Szövetség nincs honlapja
Nemzeti munkavédelmi hatóságok és felügyeleti szervek Nemzetgazdasági Minisztérium Munkavédelmi Főosztálya [11]
Országos Közegészségügyi Intézet Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Igazgatósága [12]
Fővárosi és Megyei Kormányhivatalok munkavédelmi egységei [13]
Munkavédelmi szervezetek szakmai szervezete n.a. n.a.
Kártérítésért és biztosításért felelős kulcsfontosságú testületek Járási Kormányhivatalok n.a.
Megelőzéssel foglalkozó kulcsfontosságú intézetek n.a. n.a.
Kulcsfontosságú szakmai szervezetek Főcze Lajos Alapítvány a Munkavédelmi Képviselőkért [14]
Magyar Üzemegészségügyi Tudományos Társaság (MÜTT) [15]
Magyar Ergonómiai Társaság (MET) [16]
Magyar Munkahigiénés és Kémiai Biztonsági Tudományos Társaság (MMKBTT) nincs honlapja
Magyar Mérnöki Kamara Munkabiztonsági Tagozata [17]
Munkabiztonsági és Foglalkozás-egészségügyi Szövetség (MUFOSZ) [18]
Kulcsfontosságú kutató intézetek Országos Közegészségügyi Intézet Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Igazgatósága [19]
Óbudai Egyetem – Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar [20]
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem – Ergonómia és Pszichológia Tanszék [21]
Kulcsfontosságú szabványosítási szereplő Magyar Szabványügyi Testület (MSZT) [22]

Forrás: Áttekintés a szerzőktől

Hivatkozások

  1. Magyarország Alaptörvénye. Letölthető: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100425.ATV
  2. A Tanács irányelve (1989. június 12.) a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről (89/391/EGK). Letölthető: http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX%3A01989L0391-20081211
  3. 3.0 3.1 3.2 3.3 3.4 3.5 3.6 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről. Letölthető: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99300093.TV
  4. 4.0 4.1 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről. Letölthető: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?dbnum=1&docid=99700154.TV
  5. http://www.ommf.gov.hu/index.html?akt_menu=532
  6. 6.0 6.1 6.2 6.3 6.4 6.5 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról. Letölthető: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?dbnum=1&docid=99300005.MUM
  7. 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről. Letölthető: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1200001.TV
  8. 1993. évi XLVIII. törvény a bányászatról. Letölthető: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?dbnum=1&docid=99300048.TV
  9. 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról. Letölthető:http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?dbnum=1&docid=99800203.KOR
  10. 2000. évi XXV. törvény a kémiai biztonságról. Letölthető: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0000025.TV
  11. Előterjesztés a Kormány részére a nemzeti munkavédelmi politikáról és a nemzeti munkavédelmi politika végrehajtását elősegítı kormányzati programról, 2009 (nem hatályos). Hozzáférés: 2012. április 12. http://www.mvkepviselo.hu/archiv/2009/eloterjesztes.pdf
  12. 1581/2016. (X. 25.) Korm. határozat a munkavédelem nemzeti politikájáról. Letölthető: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A16H1581.KOR&timeshift=fffffff4&txtreferer=00000001.TXT
  13. 13.0 13.1 A Munkavédelem Nemzeti Politikája 2016-2022. Hozzáférés 2017. június 21-én: http://ommf.gov.hu/index.html?akt_menu=557
  14. H. Nagy Judit (2017). Tájékoztatás a Munkavédelmi Bizottság 2016. december 12-ei plenáris üléséről. Foglalkozás-egészségügy 21(1), pp. 23-24.
  15. NGM - Nemzetgazdasági Minisztérium: Együttműködés a munkahelyek biztonságáért. Hozzáférés 2017. június 26-án: http://ommf.gov.hu/index.html?akt_menu=225
  16. TÁMOP 2.4.8-12: http://tamop248.hu/2/
  17. GINOP 5.3.4-16: https://www.palyazat.gov.hu/ginop-534-16-a-munkahelyi-egszsg-s-biztonsg-fejlesztse
  18. 2011. évi XCIII. törvény a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról. Letölthető: http://www.njt.hu/cgi_bin/njt_doc.exe?docid=139052.208667
  19. MGYOSZ: http://www.mgyosz.hu
  20. VOSZ: http://www.vosz.hu/
  21. MOSZ: http://www.msztosz.hu/
  22. Munkátanácsok: http://www.munkastanacsok.hu/
  23. MSZSZ: http://www.szakszervezet.net
  24. Liga: http://www.liganet.hu/
  25. SZEF: http://www.szef.hu/index.php
  26. ÉSZT: http://www.eszt.hu
  27. OKISZ: http://www.okisz.hu
  28. IPOSZ: http://www.iposz.hu
  29. STRATOSZ: http://www.stratosz.hu/
  30. Ágazati párbeszéd, Szociális és Munkaügyi Minisztérium. Hozzáférés 2012. április 10: http://www.szmm.gov.hu/main.php?folderID=13339
  31. 2009. évi LXXIV. törvény az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről. Letölthető: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?dbnum=1&docid=A0900074.TV
  32. 32.0 32.1 320/2014. (XII. 13.) Korm. rendelet az állami foglalkoztatási szerv, a munkavédelmi és munkaügyi hatóság kijelöléséről, valamint e szervek hatósági és más feladatainak ellátásáról. Letölhető: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?dbnum=1&docid=A1400320.KOR
  33. 385/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet a fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatal népegészségügyi feladatai ellátásáról, továbbá az egészségügyi államigazgatási szerv kijelöléséről. Letölthető: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?dbnum=1&docid=A1600385.KOR
  34. Nemzetgazdasági Minisztérium: http://www.kormany.hu/en/ministry-for-national-economy
  35. OTH: https://www.antsz.hu/
  36. 378/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet egyes központi hivatalok és költségvetési szervi formában működő minisztériumi háttérintézmények felülvizsgálatával összefüggő jogutódlásáról, valamint egyes közfeladatok átvételéről. Letölthető: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?dbnum=1&docid=A1600378.KOR
  37. Országos Közegészségügyi Intézet - Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Igazgatóság: http://www.omfi.hu/
  38. 38.0 38.1 Fővárosi és Megyei Kormányhivatalok: http://www.kormanyhivatal.hu
  39. 66/2015. (III. 30.) Korm. rendelet a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról. Letölthető: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?dbnum=1&docid=A1500066.KOR
  40. MBFH: http://www.mbfh.hu
  41. 70/2011. BM rendelet a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi szervek munkavédelmi feladatai, valamint foglalkozás-egészségügyi tevékenysége ellátásának szabályairól. Letölthető: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100070.BM
  42. 63/2014. (XII. 15.) BM rendelet az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés szabályairól, a büntetés-végrehajtási szervezetnél működő, fogvatartottakat érintő foglalkozás-egészségügyi feladatokról, valamint a fogvatartottak büntetés-végrehajtási jogviszony keretében történő munkáltatásának munkaügyi ellenőrzéséről, Hungarian Official Journal, 15 December 2014. Letölthető: http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=173055.291382http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1400063.BM
  43. 1/2009. HM rendelet a Magyar Honvédségre, illetve a katonai nemzetbiztonsági szolgálatokra vonatkozó eltérő munkavédelmi követelményekről, eljárási szabályokról. Letölthető: http://www.njt.hu/cgi_bin/njt_doc.exe?docid=123177.209412http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0900001.HM
  44. 44.0 44.1 27/1995. (VII. 25.) NM rendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról. Letölthető: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?dbnum=1&docid=99500027.NM
  45. 45.0 45.1 45.2 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról. Letölthető:http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99500089.KOR
  46. 60/2003. ESZCSM rendelet az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről. Letölthető: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?dbnum=1&docid=A0300060.ESC
  47. 27/1996. NM rendelet a foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról. Letölthető: http://www.njt.hu/cgi_bin/njt_doc.exe?docid=26505.210525
  48. NEAK: http://www.neak.gov.hu/
  49. 386/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet az egészségbiztosítási szervekről. Letölthető: http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=133798.291200
  50. SZGYF: https://www.szgyf.gov.hu
  51. Főcze Lajos Alapítvány a Munkavédelmi Képviselőkért: http://www.mvkepviselo.hu/
  52. MÜTT: http://www.mutt.hu/
  53. MET: http://met.ergonomiavilaga.hu/
  54. Magyar Mérnöki Kamara Munkabiztonsági Tagozata: http://mmk.hu/szervezet/tagozat
  55. MUFOSZ: http://www.mufosz.hu
  56. MKE: https://www.mke.org.hu
  57. 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről. Letölthető: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1200150.KOR
  58. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - munkavédelmi szakmérnök szakirányú továbbképzés: http://mtk.bme.hu/?page_id=2681
  59. Óbudai Egyetem - Biztonságtechnikai mérnöki mesterszak. Letölthető: http://bgk.uni-obuda.hu/index.php?sid=kepzeseink&pid=msc_biztonsagtechnika
  60. Nyíregyházi Főiskola Műszaki és Agrártudományi Intézet munkavédelmi szakirányú továbbképzési szak: http://www.nye.hu/mati/node/19#Munkav%C3%A9delmi%20szakir%C3%A1ny%C3%BA%20tov%C3%A1bbk%C3%A9pz%C3%A9si%20szak
  61. Biztonságtechnikai mérnöki mesterszak - Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar: http://bgk.uni-obuda.hu/index.php?sid=kepzeseink&pid=msc_biztonsagtechnika
  62. Óbudai Egyetem - Biztonságtudományi Doktori Iskola. Availabe at: http://bdi.uni-obuda.hu/
  63. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Pszichológia Doktori Iskola. Letölthető: http://www.cogsci.bme.hu/doktori_iskola.php
  64. BME Ergonómia és Pszichológia Tanszék. Szakképzés. Hozzáférés 2015. július 9. http://www.erg.bme.hu/szakkepzes
  65. HR Portal: Európában egyedülálló integrált egyetemi munkavédelmi képzés indult. Hozzáférés 2015. július 8. http://www.hrportal.hu/hr/europaban-egyedulallo-integralt-egyetemi-munkavedelmi-kepzes-indult-20141113.html
  66. Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (2006). Foglalkozásegészségügyi szakápoló. Hozzáférés 2012. április 14. http://www.epalya.hu/tanulas/uj_okj_megjelenit.php?okj=547230100015404
  67. 22/2012. (IX. 14.) EMMI rendelet az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképesítés megszerzéséről. Letölthető: http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=154386.295441
  68. 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről, Hungarian Official Journal, 23 December 1997. Letölthető: http://www.njt.hu/cgi_bin/njt_doc.exe?docid=30903.49734
  69. CEJOEM. Letölthető: http://www.omfi.hu/cejoem/index.html
  70. Hungarian Focal Point of the European Union Agency for Safety and Health at Work: http://osha.europa.eu/en/oshnetwork/focal-points/hungary
  71. 320/2014. (XII. 13.) Korm. rendelet az állami foglalkoztatási szerv, a munkavédelmi és munkaügyi hatóság kijelöléséről, valamint e szervek hatósági és más feladatainak ellátásáról. Letölthető: http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=173050.291336
  72. OKI - Országos Közegészségügyi Intézet (2017): Az Országos Közegészségügyi Intézet Szervezeti és Működési Szabályzata
  73. Óbudai Egyetem. A doktori iskola szakmai programja. Hozzáférés 2017. június 21-én: http://bdi.uni-obuda.hu/a_doktori_iskola_szakmai_programja
  74. BME – Ergonómia és Pszichológia Tanszék: http://erg.bme.hu/
  75. MSZT: http://www.mszt.hu/
  76. Tájékoztatás a Munkavédelmi Bizottság üléseiről. Letölthető: http://www.ommf.gov.hu/index.html?akt_menu=529
  77. http://www.szef.hu/index.php


További olvasnivalók

Cseh, K. (2017). Foglalkozásorvoslás ma. Orvostovábbképző Szemle. 24(6):61-65. Letölthető: http://otszonline.hu/cikk/foglalkozasorvoslas_ma

Eurofound (2008). The impact of the information and consultation directive on industrial relations – Hungary. Hozzáférés 2012 április 14. http://www.eurofound.europa.eu/comparative/tn0710019s/hu0710019q.htm

Eurofound (2010). Hungary: Information, consultation and participation of workers concerning health and safety in SMEs. Hozzáférés 2012 április 14. http://www.eurofound.europa.eu/ewco/studies/tn0911028s/hu0911029q.htm

Gaál P, Szigeti S, Csere M, Gaskins M, Panteli D., Hungary: Health system review. Health Systems in Transition, WHO, Copenhagen, 2011. Letölthető: http://www.euro.who.int/en/where-we-work/member-states/hungary/publications2/hungary-hit-2011

International Labour Organisation (2012). NATLEX – Hungary. Hozzáférés 2012 április 5. http://www.ilo.org/dyn/natlex/natlex_browse.country?p_lang=en&p_country=HUN

Ungváry, Gy., Béleczki, L., Grónai, É., ‘Transformation of Factory Health Care Service and the First Year Activities of the New Occupational Health Service in Hungary’, CEJOEM, Budapest, 1997, pp. 3-23. Letölthető: http://www.omfi.hu/cejoem/Volume3/Vol3No1/ce971-1.HTM

European Qualification of Occupational Safety & Health Professional (EUSAFE project): http://www.eusafe.org

Contributors

Deroiste, FKudasz