Endokrin diszruptor vegyületek

From OSHWiki
Jump to: navigation, search


Miranda Loh, Institute of Occupational Medicine, Edinburgh

Magyarra fordította: Dr. Váradi Beáta

Bevezető

A hormonrendszer testünkben lezajló folyamatokat szabályoz a hormontermelő mirigyek működtetésével. A hormonok, melyeket gyakran „kémiai hírvivőknek” nevezünk, olyan molekulák, amelyeket egy endokrin mirigy termel és a testben lezajló folyamatokkal képesek különböző sejtekre, szövetekre és szervekre hatást gyakorolni. Az endokrin rendszer számos élettani működésünket szabályozza, így a szaporodást, az anyagcserét, alvást, növekedést, a stresszre adott választ, az immunrendszert, stb. A hormonrendszert károsító vegyi anyagok (endokrin diszruptorok: ED) olyan környezeti vegyszerek, amelyek befolyásolják a szervezetben található hormonok működését. Az ED-nak számos hatást tulajdonítanak.[1] Összefüggésbe hozhatók az emlőrák kialakulásával, endometriózissal, meddőséggel, korai pubertással, elhízással, szív-érrendszeri betegségekkel, asztmával, autoimmun betegségekkel, és idegrendszeri károsodással. A vadon élő állatok körében észlelhető reproduktív szervrendszerre gyakorolt hatásokat és nemek közötti eltolódást szintén az ED-nak tulajdonítják.

Előfordulási gyakoriság

Az ED-kal való expozíció bármely életszakaszban előfordulhat, de kiemelten veszélyes a fejlődési szakaszokban, mint pl. a születés előtti (prenatális) korszakban, illetve a gyermekkorban. Az expozíció ezekben a periódusokban tartós hatásokhoz vezethet és előfordulhat, hogy későbbi életszakaszunk egészségi állapotát is befolyásolja. Előfordulhat, hogy a hormonális zavarok a későbbi generációkra is hatással lesznek, vagyis az egyén egészsége összefügghet a nagyszüleit vagy az azt megelőző generációkat ért ártalmakkal. Az ED kombinációival való érintkezés gyakoribb, mint egyetlen anyaggal való expozíció jóllehet a tanulmányok során elvégzett expozíciós mutatók gyakran nem tesznek különbséget a kombinációk összetevői között.

Az ED-kal való humán expozíció széles körben előfordulhat, mivel számos fogyasztási cikkben és az élelmiszeriparban is használatosak, csakúgy mint a mezőgazdaságban. A nem foglalkozási expozíció körébe tartozik az étkezéssel vagy véletlen lenyeléssel bejutás, a beltéri por és levegő belélegzése, vagy az ED-t tartalmazó termékekkel való közvetlen érintkezés (pl. testápolás).

Az ED-kal való expozíció számos szakmában előfordulhat, mivel ED-nak tekintünk nagyon sokféle vegyi anyagot. Néhány anyag már nem használatos a legtöbb államban, bár a velük való találkozás még mindig lehetséges felújítási, ártalmatlanítási vagy felújítási munkák során. Ezen ED közé tartoznak a szerves szennyezőanyagok, mint pl. a poliklórozott bifenilek (PCB). Az első táblázat az ED-nak tekintett különböző anyagok listája, amely (Van Tongeren és Brouwers szerint) adott munkakörnyezetben aggodalomra adhat okot.[2] [3]

1. táblázat: Példák az endokrin diszruptor anyagokra, illetve azok olyan lehetséges felhasználására, ahol expozíció előfordulhat.

Lehetséges ED osztályai

Kémiai alcsoport

Felhasználási terület
Policiklusos aromás szénhidrogének (PAH) Foglalkozások, melyek során érintkezésbe kerülnek a széntartalmú tüzelőanyagok tökéletlen égésével, kátránnyal.
Poliklórozott szerves vegyületek
  • Poliklórozott bifenilek (PCB)
  • Dioxinok, furánok, poliklórozott naftalin
  • Oktaklorosztirén
PCB-ket az 1970-es évekig szigetelő- és hűtőfolyadékként használták többek között kondenzátorokhoz, elektronikus eszközökhöz. Expozíció még mindig előfordulhat a régi berendezések, épületek ártalmatlanítása, eltávolítása, javítása vagy felújítása során is.

Dioxinok a hulladékégetés melléktermékei, ill. olyan ipari folyamatoké, melyek során szén és klór a kiindulási termék.

Oktaklorosztirén olyan ipari folyamatok mellékterméke, mint például a PVC műanyag újrahasznosítása, az alumíniumfinomítás, a fémek zsírtalanítása, stb.

Peszticidek
  • Szerves kloridok
  • Karbamátok
  • Szerves foszfátok
  • Tributyltin
  • Piretroidok
  • Egyéb
Mezőgazdasági alkalmazások

Kártevő irtás/mentesítés

Fa tartósítása, felületkezelése

Ftalátok
  • Di-2-etil-hexil-ftalát (DEHP), di-izononil-ftalát (DINP), di-n-hexil-ftalát (DnHP)
  • Benzil-butil-ftalát (BBP)
  • Dibutil-ftalát (DBP)
  • Dietil-ftalát (DEP)
Nagy molekulatömegű vegyületek (DEHP, DINP, DnHP), melyeket elsősorban lágyítószerként használnak PVC-ben.

Kis molekulatömegű vegyületek (BBP, DBP, DEP) használnak kozmetikumokban, ragasztókban, festékekben, tintákban, műanyag csomagolásban.

Szerves oldószerek
  • Etilén-glikol-éterek (EGE)
  • Sztirol
  • Toluol
  • Xilol
  • Triklór-etilén (TCE)
  • Perklór-etilén (PCE)
EGE-t, toluolt, xilolt festékekben, ragasztókban, hígítókban, lakkokban, gyantákban használnak.

A polisztirol műanyagok és gyanta előállításához sztirolt használnak.

TCE-t és PCE-t fém zsírtalanításhoz és más ipari tisztítási folyamatokhoz használják.

Biszfenol A Polikarbonát műanyag és epoxigyanta előállítása.
Alkil-fenol vegyületek
  • Alkil-fenol-etoxilátok (APE)
  • Alkil-fenolok (AP)
Az APE-at nem-ionos, felületaktív anyagok, melyeket mosószerként, emulgeálószerként, nedvesítő- és diszpergálószerként használnak mezőgazdasági, ipari és fogyasztói felhasználásban.

AP-k az APE-k prekurzorai és a gyártási folyamatokban használatosak.

Brómozott égésgátlók
  • Polibrómozott difenil-éterek (PBDE)
  • Tetrabromobiszfenol A (TBBPA)
  • Hexabromociklodekán (HBCD)
Polimer- és textilgyártás, elektronika.
Fémek és félfémek
  • Arzén
  • Kadmium
  • Réz
  • Ólom
  • Higany
Bányászat, finomítás, kohászat, rovarirtás, elektronikai gyártás, építőipar, egészségipar
Parabének
  • Parabének
A parabéneket tartósítószerként használják kozmetikumokban és gyógyszerekben.
Benzofenolok A benzofenolok olyan UV-szűrő vegyületek, melyeket kozmetikumokban és műanyagokban használnak. Felhasználják még a nyomdaiparban, festékekben, bútorok és fák felületkezelésében.
Ciklusos metilsziloxánok Sziloxánokat kozmetikumokban és tisztálkodószerekben, illetve tisztítószerekben használnak.
Perfluoroalkilok
  • Perfluor-oktánsav
  • Perfluor-oktán-szulfát
Tapadásgátló bevonatokban, folttaszító készítményekben, szigetelőanyagokban, textíliákban használják.

Egészségi hatások

Tekintettel arra, hogy a hormonok szabályozó szerepe mindenhol jelen van szervezetünkben, az ED számos egészségügyi hatással rendelkeznek. Az ED általában a szaporodással kapcsolatos folyamatokra vannak hatással és az érzékenyebb fajok nemi arányának ökológiai változásaiban, illetve egyes fajok hímnemű egyedeinek feminizálódásában is bűnösnek találtattak.[1] Az EDC-k növelhetik vagy csökkenthetik a hormonok termelését , vagy a sejtek hormonreceptoraihoz kötődve képesek a hormonaktivitást utánozni. Az EDC-k hatásai közé tartoznak az antagonista (gátló) és agonista (támogató) hatások. Befolyásolhatják a hormonokkal kapcsolatos rákos megbetegedéseket, de a daganat kialakulásában betöltött szerepük nem egyértelmű. Annak ellenére, hogy számos potenciális vegyi anyag okozhat hormonális zavarokat, az EDC exponáltsággal kapcsolatos ismeretek hiányosak és az emberi egészségre gyakorolt hatásukra sincs egyértelmű bizonyíték. Továbbá, közel 800 vegyi anyagot tartanak hormonrendszert károsító vegyi anyagnak, ezek közül nagyon keveset teszteltek.[4] A hatásokat elsősorban állatokon figyelték meg (laboratóriumi körülmények között vagy a természetben). Számos vegyi anyag esetében még nem ismertek az ED működésének mechanizmusai és az endokrin hatóanyagok keverékeinek szerepe is vitatott.

Felnőttekben az ED-kal való expozíció megakadályozásával csökkenthetők a hatások. A születés előtt és gyermekkorban bekövetkezett expozíció azonban befolyásolhatja a szaporodási szervrendszer kialakulását, a neurológiai fejlődést, vagy hajlamosíthatja az egyént olyan krónikus betegségekre, mint pl. a cukorbetegség, elhízás, szív- és érrendszeri betegségek. Mind a férfi, mind a női, termékeny életkorban lévő munkavállalókra kockázatot jelent a magas endokrin diszruptor expozíció.

Női nemi működésre gyakorolt hatások

Az ED-k a korai pubertással, emlőrákkal, a menstruációs ciklus változásaival, mióma (jóindulatú méhtest daganat) képződéssel és az endometriózissal állnak kapcsolatban. Számos növényvédő szer és szerves klórvegyület bizonyítottan befolyásolja a laboratóriumi állatok szaporodási ciklusát. A miómákat ftalátokkal társították, az endometriózist PCB-kkel, szerves klórvegyületekkel és ftalátokkal hozták összefüggésbe.

Férfi nemi működésre gyakorolt hatások

Az ED-kal való expozíció a férfi (androgén) és női (ösztrogén) hormonok közötti egyensúly felborulásához vezethet a fejlődés során (pl. terhesség vagy pubertás idején), ami megakadályozza a hím szaporító szervrendszer normál fejlődését. Az ED rontják a sperma minőségét, ami befolyásolja a termékenységet. Aggodalomra ad okot, hogy az ED kapcsolatban állhatnak a here- és prosztatarákkal. A férfi nemi működés károsításának aggálya például a növényvédő szerek, PCB-k, dioxinok, PBDE, ftalátok esetében merül fel.

Idegi-értelmi (neurokognitív) hatások

Az értelmi (kognitív) teljesítményben és viselkedésben észlelhető változásokat különböző ED-kal (pl. ólom, metil-higany, PCB) társították. Egyes hormonrendszert károsító vegyi anyagokat a pajzsmirigy funkció változásaival hozták kapcsolatba, főleg a keringő pajzsmirigyhormonok szintjének csökkenésével. Terhes nőknél a pajzsmirigyhormon alacsony szintje magzati agykárosodást okozott, mérsékelt hiánya összefüggésbe hozható az alacsonyabb intelligenciahányados (IQ) és a figyelemhiányos aktivitási zavar (ADHD) kialakulásával.

Elhízás és anyagcserezavarok

Felnőttek esetében a pajzsmirigyhormonok csökkenése magas koleszterinszintet és vérnyomást, illetve csontsűrűség-csökkenést okoz[1]. Pajzsmirigyre hatással lévő ED: PCB, PBDE, ftalátok, BPA és perfluorozott vegyületek. Aggodalmak merültek fel, hogy az ED megzavarhatják az anyagcsere jeltovábbítási rendszerét, ezáltal befolyásolják a testsúly megtartását. A nemi hormonok (androgének, ösztrogének) szintén összefüggést mutatnak férfiak és nők zsíreloszlásával, illetve az anti-androgén vagy pro-ösztrogén hatású ED növelhetik az elhízás kockázatát. [5]

További információ

Általános információk:

Canadian Centre for Occupational Health and Safety. OSH Answers Fact Sheets: Endocrine Disruptors. [1]

US National Institute of Environmental Health Sciences. Endocrine Disruptors. [2]

Nemzeti Népegészségügyi Központ. Humán biomonitoring HBM4EU program. [3]

Európai források:

European Commission: Environment: Endocrine Disruptors. [4]

EU-OSHA (2013): Priorities for occupational safety and health research in Europe for the years 2013–2020 - Section 9.2. [5]

Endocrine Disruptor List (on-line adatbázis)

Hivatkozások

  1. 1.0 1.1 1.2 .WHO State of the science of endocrine disrupting chemicals - 2012. WHO. Available at: http://www.who.int/ceh/publications/endocrine/en/ (Accessed 1 May 2017.)
  2. Van Tongeren M, Nieuwenhuijsen MJ, Gardiner K, Armstrong B, Vrijheid M, Dolk H, et al. (2002) A Job–Exposure matrix for potential Endocrine-disrupting Chemicals developed for a study into the association between maternal occupational exposure and Hypospadias. Ann Occup Hyg.; 46: 465–77.
  3. Brouwers MM, Tongeren M van, Hirst AA, Bretveld RW, Roeleveld N. (2009) Occupational exposure to potential endocrine disruptors: further development of a job exposure matrix. Occup Environ Med.; 66: 607–14.
  4. Summary - Priorities for occupational safety and health research in Europe for the years 2013–2020 - Safety and health at work - EU-OSHA. Available at: https://osha.europa.eu/en/tools-and-publications/publications/reports/summary-priorities-for-osh-research-in-eu-for-2013-20/view (Accessed 5 May 2017).
  5. Paplou O, Kandraki EA, Papadakis G, Diamanti-Kandarakis E (2019) Endocrine Disrupting Chemicals: An Occult Mediator of Metabolic Disease. Front Endocrinol; 10:112.

Contributors

Ferenc