Mozgásszervi betegségek kockázati tényezői kézi anyagmozgatásnál

From OSHWiki
Jump to: navigation, search


no pages or subcategories

Metka Teržan, Institute for Occupational Safety, Slovenia
Fordította: dr. Szalai Erika
A fordítást lektorálta: dr. Kudász Ferenc, Nemzeti Népegészségügyi Központ, Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Főosztály

Bevezetés

A kézi anyagmozgatás magában foglalja a teher megtartását, emelését, süllyesztését, húzását, tolását, a kéz vagy a test ereje által. Több kockázati tényező van, mely az anyagmozgatást veszélyessé teszi, illetve a sérülés kockázatát növeli. Ezek, különösképpen a hátfájás esetén, öt fő kategóriába sorolhatóak: a teher, a feladat, a környezet, a szervezési és pszichoszociális tényezők, az egyéni és életmódbeli tényezők. Olyan kockázatértékelési módszereket fejlesztettek ki, amelyek átfogóan képet adnak a kézi anyagmozgatással járó kockázatok bonyolult egymásra hatásáról.

Majdnem minden munkakörnyezetben (kórházak, gyárak, raktárak, gazdaságok, irodák, stb.) történik tehermozgatás. A 90/269-es EGK irányelv fektette le az anyagmozgatással kapcsolatos munkavédelmi követelményeket[1], azzal a céllal, hogy a gazdasági ágazattól függetlenül minden munkahelyen csökkentse vagy megszüntesse a kézi anyagmozgatási tevékenységekkel összefüggő sérülésveszélyt.

A kézi anyagmozgatással járó mozgásszervi megbetegedések előfordulása

Az anyagmozgatás a mozgásszervek panaszosságát, fájdalmát és sérülését idézheti elő. A hátfájdalom különösképpen számottevő, kézi anyagmozgatáshoz társuló munkával összefüggő panasz és Európai Unió (EU) szerte előfordul.

Az ágazatok, melyekben a leggyakoribb a mozgásszervi betegségek előfordulása: mezőgazdaság; egészségügyi és szociális munka (N85); közlekedés; raktározás és kommunikáció, és az építőipar [2].

A 2015-ben készített Hatodik Európai Munkakörülmény (EWCS) felmérés azt mutatta, hogy az EU 27 tagországában az összes munkavállaló 33%-a munkaidejének legalább negyedében nehéz teher cipeléséből vagy mozgatásából eredő kockázatoknak van kitéve. A korábbi munkakörülmény felmérésből származó adatok elemzése azt mutatja, hogy a magasan képzett fizikai munkások között a legnagyobb expozíció. (1. ábra)[3]

1. ábra Nehéz teher hordozásának vagy mozgatásának kockázata EU-27-ben, 2010

Msd 5.jpg

Forrás: [3]

A mozgásszervi betegségek tehetők a leginkább felelőssé a betegszabadságon töltött napokért és a leggyakoribb foglalkozási megbetegedésekért az EU-n belül. A hát csont, ízületi és izomproblémái gyakoribbak, mint az alsó vagy felső végtagok betegségei[4].

Kézi anyagmozgatás kockázati tényezői és a mozgásszervi megbetegedések

Többszörös kockázati tényezők

Több olyan kockázati tényező van, amely a kézi anyagmozgatást veszélyessé teszi, és növeli a mozgásszervi sérülés előfordulását. Bár mindegyik kockázati tényező önállóan is hozzájárulhat mozgásszervi betegség kialakulásához, a kockázat nagyobb, ha egyszerre több kockázati tényező is jelen van.[5]

Példák a kockázati tényezőkre az öt főcsoporton belül:

A teher

  • nehéz, nagy kiterjedésű, kezelhetetlen;
  • nehezen megfogható;
  • instabil vagy előre nem tervezhetően mozog (pl. állat);
  • veszélyes (pl. éles vagy forró);
  • túl nagy méretű, s ezáltal a kezelő látóterét korlátozza.

A feladat

  • a teher eltartása a testtől;
  • kényelmetlen és statikus testhelyzetek (pl. vállak szintje fölé emelt kézzel dolgozni, ülés);
  • nagy erő kifejtése (pl. emelés, cipelés, szerszám segítségével történő húzás és tolás);
  • nagy hordtávolság;
  • ismétlődő mozdulatok, főleg ha ugyanazt az ízületet és izomcsoportot érinti, és ha nagy erőkifejtés szükséges.

A munkakörnyezet

Szervezési és pszichoszociális tényezők

Személyes és életmódbeli tényezők

  • kórelőzmény;
  • fizikai képességek;
  • kor;
  • elhízás: a túlsúlyos személyek antropometriai jellemzői az ágyéki gerinc csúcsterhelésének a növekedéséhez köthetőek[6];
  • dohányzás;
  • heveny sérülés (akut trauma);
  • terhesség;
  • munkatapasztalat vagy képzés hiánya.

A teher tulajdonságai

A teher tulajdonságai nagyban befolyásolják a mozgásszervi megbetegedések kockázatát. Különösképpen megnő a hátsérülés kockázata, ha az alább felsorolt körülmények közül legalább egy jelen van a teher emelésekor, cipelésekor, húzásakor vagy tolásakor.

Nehéz teher

A kézi anyagmozgatás kapcsán nincs jól definiált súlykorlát. 20-25 kg-os teher megemelése nehéz a legtöbb ember számára, kiváltképp, ha a tehermozgatás ismétlődő. Kutatások azt mutatják, hogy a nehéz terhek emelése jelentős hatást gyakorolhat a mozgásszervi egészségre[7]. Meg kell jegyezni, hogy a teher húzása vagy tolása kevésbé terheli az alsó háti szakaszt, mint a súly emelése vagy cipelése.

Nagyméretű teher

Emeléskor és cipeléskor alaptanács, hogy a terhet olyan közel tartsuk a testhez, amennyire csak lehet. A nagy kiterjedésű teher megragadásához a kezelőnek olyan testtartást kell felvenni, ahol karjai ki vannak nyújtva, mely ezáltal növeli a gerincre ható megterhelést.

Nehezen megfogható teher

A nehezen megfogható tárgy megcsúszhat, mely a teher gyors elmozdulásával jár. Általában a tárgyak megragadása kesztyűben nehezebb, mint csupasz kézzel. A tárgyak megfogását segítheti, ha fogantyúval látják el őket vagy segédeszközt használnak (pl. fémlemezek hordozásakor). Az éles szélű vagy veszélyes anyagot tartalmazó teher veszélyt jelent a kezelőre, különösen ütközés esetén.

Kiegyensúlyozatlan, instabil vagy mozgásra képes beltartalmú teher

A kiegyensúlyozatlan teher súlypontját nehéz a testhez közel tartani. Ez az izmok aszimmetrikus terhelését és fáradását eredményezheti. A nem stabil, vagy mozgó tartalmú teher (pl. folyadék) különösen veszélyes, mivel mozgása a cipelő egyensúlyának elvesztését és elesését eredményezheti.

Nehezen elérhető

Azon terhek, melyek csak a karok kinyújtásával vagy a törzs hajlításával, illetőleg csavarásával érhetők el gyakran több izomerőt igényelnek. Akkor különösen nagy a gerincsérülés veszélye, amikor az emelés során a törzs hajlítása vagy csavarása van jelen.

Néhány mozgásszervi megbetegedést hirtelen ható, nagy erőhatás okoz, de gyakoribb, hogy a tartósan végzett, ismétlődő, látszólag mérsékelt erőhatás váltja ki.

Kézi anyagmozgatás kockázatértékelése

A számos, kézi anyagmozgatási feladattal összefüggő kockázat miatt a munkáltatóknak kockázat értékelést kell végeztetniük, hogy biztosítsák munkavállalóik egészségét és biztonságát. A tárgyak súlya, fogása, súlypontjának helye fontos szempontok a tehermozgatás következtében kialakuló sérülések kockázatának felmérésekor. A rossz munkakörnyezet (pl. a feladat végrehajtására rendelkezésre álló tér, a hőmérséklet, páratartalom, stb.) ronthatja az izommunka hatékonyságát, és az izomrendszer ereinek vagy idegeinek a sérüléséhez vezethet. A kihűlt kézzel dolgozók (akaratlanul is) nagyobb erőt fejthetnek ki, ezzel terhelve a lágyszöveteiket, izmaikat és ízületeiket. Fontos tudni, hogy az egyének különböznek a mozgásszervi károsodásra való érzékenységükben.

Az EU 90/268-es EGK irányelve[1] szerint a munkáltatóktól elvárt, hogy kerülje a munkavállaló által végzendő kézi anyagmozgatást. Ahol ez nem lehetséges, ott a munkáltatónak fel kell mérnie az ebből adódó kockázatot és meg kell óvnia a munkavállaló, illetve a kockázatnak kitett egyéb személyek, biztonságát és egészségét. A kockázatértékelés magában foglalja a munkahelyi veszélyek módszeres és alapos felmérését, illetve annak esélyének meghatározását, hogy ezek az egyén sérüléséhez vezetnek. Az eredmények alapján eldönthető, hogy megfelelő óvintézkedéseket tettek-e a sérülések elhárítása érdekében vagy szükségesek-e további lépések[5]. A jó kockázatbecslés előnye, hogy segít a vállalkozásoknak a teljesítmény kiesése, a kártérítési igények és a megemelkedő biztosítási díj miatt felmerülő költségek csökkentésében.

A kis- és középvállalkozások kockázatértékelését a munkahelyi környezet és a munkafolyamatok tanulmányozásával kell kezdeni. Az egyszerűsített, a potenciális veszélyforrások felmérésére készített ellenőrző lista segíthet abban, hogy az összes veszélyforrás beazonosításra kerüljön. Fontos, hogy a folyamatba a munkavállaló is bevonása kerüljön, hiszen ő munkahelyének „szakértője”, amikor a veszélyforrások azonosításáról van szó. A hazai és nemzetközi munkavédelmi weblapokon példák a találhatóak a megfelelő kockázatértékelésre. Erre példa a kézi anyagmozgatásból fakadó kockázatok megelőzésére alkalmazható ellenőrző lista az EU-OSHA honlapján. Az ellenőrző lista révén értékelhető a kézi anyagmozgatással kapcsolatos kockázatok, és megvizsgálja az alábbiakkal összefüggésben lévő kockázati tényezőket:

  • a teher súlya és tulajdonságai
  • a munkafeladat és a munka szervezése
  • a munkahely elrendezése és a munkaeszközök
  • a munkakörnyezet
  • az egyéni képességek, készségek és képzettség.

Az ellenőrző lista megelőző intézkedésekre is tartalmaz példákat[8].

Egy másik példa a kockázatértékelést segítő eszközre a Kézi Anyagmozgatási Folyamatábra (MAC), melyet a brit felügyelet (HSE) dolgozott ki[9]. Ezt a kockázatértékelési eszközt arra fejlesztették ki, hogy átfogó információt szolgáltasson a tehermozgatással járó kockázati tényezők összetett kölcsönhatásáról. Az ilyen módszerek praktikusak, hatékonyak és megbízhatóak. Minden potenciális felhasználó által alkalmazhatók: munkavédelmi felügyelők, munkaadók, munkavállalók, munkabiztonsági mérnökök, foglalkozás-egészségügyi orvosok stb.

Ez és más hasonló módszerek lineáris interpolációs matematikai modellen alapulnak. A kockázatértékelésnél figyelembe veendő tényezők elsődlegesen: a teher tulajdonsága, a kezelőre gyakorolt fizikai hatás (a teher távolsága, testtartás, a feladat intenzitása, feladat időtartama és gyakorisága, stb.), a munkakörnyezet jellemzői, a munkavállaló kora, neme és munkatapasztalata.

Az adatok összegyűjtése után számítógépes programmal ki lehet számítani az anyagmozgatást végző sérülésének a kockázatát. Számos esetben ezen módszerek egy részét (a munkaadók döntését támogató eszközként) a munkahelyi irányelvekbe is beépítették. A kockázatértékelési irányelvek nem alkalmasak az emelendő teher “biztonságos határának” meghatározására, hanem a sérülések megelőzésére használhatóak.

A kézi anyagmozgatáshoz köthető sérülések megelőzése

A munkából fakadó mozgásszervi megbetegedések megelőzésének egyik módja a munkavédelmi útmutatók és irányelvek alkalmazása. Például a 90/269-es EGK irányelv lefekteti a kézi anyagmozgatáshoz tartozó egészségi és biztonsági követelményeket, melyet minden tagállam átültetett a saját jogrendszerébe[1]. Mindazonáltal, mivel az irányelv általános jellegű, ezért lehetővé teszi a tagországok számára, hogy különböző úton történjen a végrehajtása.

Az uniós jogszabályok értelmében minden munkáltatónak megfelelő kockázatértékelést kell végeznie azokról a kézi anyagmozgatási műveletekről, amelyek kockázatot jelentenek az egyén számára, és megfelelő lépéseket kell tennie a sérülés kockázatának megelőzésére. Bár a képzési programok létfontosságúak a sérülések megelőzésében, önmagukban nem elegendőek a mechanikus segédeszközök pótlására, illetve a helytelen terhelés esetén vagy a rossz munkakörülmények ellensúlyozására. Számos egészségügyi megelőzési stratégia áll rendelkezésre, melyek vagy egy állapot első kialakulását („primer prevenció”, mely magában foglalja egy már előfordult tünet visszatérésének a megelőzését is) vagy a másodlagos és harmadlagos prevenciót célozzák meg. Ez utóbbi magában foglalja a betegség progressziójának csökkentését, és inkább kapcsolódik a kezeléshez, a rehabilitációhoz és újbóli beilleszkedéshez azon munkavállalóknál, akik már mozgásszervi betegségtől szenvednek.

Számos kézi anyagmozgatás által okozott mozgásszervi megbetegedés megelőzhető vagy nagymértékben csökkenthető a létező munkavédelmi szabályok betartásával, a helyes gyakorlati iránymutatások követésével. A hatékony prevenciós intézkedések a következőket foglalják magukban: feladatok olyan tervezése és szervezése, hogy elkerülhető legyen vagy legalábbis csökkenjen a kézi anyagmozgatás; az automatizálás és emelőeszközök használata; a kézzel történő kezelési feladatok biztonságosabb módon történő szervezése (pl. a súly kisebb egységekbe történő elosztása és megfelelő pihenőidő biztosítása); valamint tájékoztatás és képzés a munkavállalók számára a feladatokról, a felszerelések rendeltetésszerű használatáról és a helyes emelési technikáról.

Egyre több gyakorlati útmutató és munkahelyi példa áll rendelkezésre arról, hogy hogyan lehet megakadályozni a kézi tehermozgatással járó kockázatokat. A tagországi munkavédelmi hatóságok és EU-OSHA adnak például[10] ilyen tájékoztatást.

Mindazonáltal, minden munkahely különbözik, ezért a munkaadóknak el kell végez(tet)niük a munkahelyeik kockázatértékelését, hogy a javasolt megoldások a legjobban igazodjanak a náluk fennálló körülményekhez.

Magyarországi helyzet

Az európai irányelvet a 25/1998. (XII. 27.) EüM rendelet az elsősorban hátsérülések kockázatával járó kézi tehermozgatás minimális egészségi és biztonsági követelményeiről honosítja.[11] Ehhez, annak idején, készült egy útmutató is.[12] Hazai fejlesztésű a Gépek biztonságáról szóló MSZ EN 1005 szabványsorozatnak való megfelelőséget vizsgáló CERA munkahelyi ergonómiai kockázatértékelő módszertan, melyet lehet papír-ceruzával vagy elektronikusan kitölteni.[13] Magyarul is hozzáférhető a gyakorlati helyzeteket bemutató ILO Ergonómiai ellenőrző pontok kiadvány.[14]

Végkövetkeztetés

A mozgásszervi megbetegedések az egyik leggyakoribb okai a foglalkozási betegségeknek az EU-ban, ezért jelentős közegészségügyi kérdést jelentenek. A prevenció eddig főleg azt célozta meg, hogy forrásokat biztosítson a kulcsterületek számára, annak érdekében, hogy javuljon a szabálykövetési hajlandóság. A további fejlesztések elkerülhetetlenül magukba kell, foglalják a társadalmi szokások („kultúra”) megváltozását, hogy a mozgásszervi betegségeket közegészségügyi prioritásként lehessen kezelni.

Pozitívumként megjegyezhető, hogy Európai Unió szerte több cég helyes gyakorlata is azt mutatja: a mozgásszervi megbetegedések megelőzhetőek, ha a munkaadók és a munkavállalók követik a hatályos munkavédelmi szabályozást és útmutatókat, illetve saját tapasztalataikat munkájuk fejlesztésére és biztonságosabbá tétele érdekében.

Hivatkozások

  1. 1.0 1.1 1.2 A Tanács irányelve (1990. május 29.) az elsősorban a munkavállalók hátsérülésének kockázatával járó kézi tehermozgatásra vonatkozó egészségvédelmi és biztonsági minimumkövetelményekről (negyedik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében). Hozzáférhető: [1]
  2. EUROFOUND – European Foundation for the Improvement of Living and Working Conditions, Musculoskeletal disorders and organisational change, 2007. Hozzáférhető: [2]
  3. 3.0 3.1 EUROFOUND – European Foundation for the Improvement of Living and Working Conditions, Fifth European Working Conditions survey - 2010, Survey mapping tool. Retrieved 2 March 2015 from: [3]
  4. EUROSTAT - Health and safety at work in Europe (1999-2007) - A statistical portrait, Inna Šteinbuka, Anne Clemenceau, Bart De Norre, August 2010. Hozzáférhető: [4]
  5. 5.0 5.1 SLIC – European inspection and communication campaign, Thematic Day, Supervising Council Directive 90/269/EEC, Committee of Senior Labour Inspectors, European Commission, Maastricht, Netherlands, November 4, 2004.
  6. Corbeil, P., Plamondon, A., Teasdale, N., Handrigan, G., Ten Have, J., Manzerolle, N.,Biomechanical and Ergonomic Impacts of Handling in Obese Workers, Report R-825, IRSST, 2014, Hozzáférhető: [5]
  7. Coenen, P., Gouttebarge, V., van der Burght, A., van Dieën, J., Frings-Dresen, M., van der Beek, A., Burdorf, A., 'The effect of lifting during work on low back pain: a health impact assessment based on a meta-analysis', Occupational & Environmental Medicine, 2014, 71, pp. 871-877
  8. EU-OSHA - European Agency for Safety and Health at Work, E-fact 44 - Checklist for the prevention of manual handling risks, Hozzáférhető: [6]
  9. HSE – Health and Safety Executive, Manual handling assessment chart (MAC) tool, 2014. Hozzáférhető: [7]
  10. EU-OSHA – European Agency for Safety and Health at Work, Report - Prevention of work-related musculoskeletal disorders in practice, Office for Official Publications of the European Communities, Luxembourg, 2008. Hozzáférhető: [8]
  11. 25/1998. (XII. 27.) EüM rendelet az elsősorban hátsérülések kockázatával járó kézi tehermozgatás minimális egészségi és biztonsági követelményeiről. Hozzáférhető: [9]
  12. Dr. Béleczki Lajos, A kézi tehermozgatás szabályai, Fodor József OKK. Hozzáférhető: [10]
  13. Óbudai Egyetem (2012), CERA - Az összetett ergonómiai kockázatbecslés. Honlap. Hozzáférhető:[11]
  14. IEA-ILO (2012). Ergonómiai ellenőrző pontok. Hozzáférhető:[12]

További olvasnivalók

Béleczki, L. A kézi tehermozgatásból származó hátsérülések csökkentésének új lehetőségei, Hippocrates I/2, 1999. május, 105-108. Hozzáférhető: [13]

EU-OSHA – European Agency for Safety and Health at work, Work related musculoskeletal disorders (MSDs): an introduction, E-fact 9, 22.1.2007. Hozzáférhető: [14]

EU-OSHA – European Agency for Safety and Health at Work, Factsheet 73 - A munkahelyen végzett kézi tehermozgatáshoz társuló veszélyek és kockázatok, EU-OSHA, Belgium, 2007. Hozzáférhető: [15]

EU-OSHA – European Agency for Safety and Health at work, Work-related musculoskeletal disorders: prevention report, 2008, Hozzáférhető: [16]

EU-OSHA – European Agency for Safety and Health at work, Hazards and risks associated with manual handling in the workplace, E-fact 14, 2007, Hozzáférhető: [17]

EU-OSHA – European Agency for Safety and Health at work, Work-related Low Back Disorders, 2000, Hozzáférhető: [18]

TÁMOP-2.4.8-12, A szállítmányozási, raktározási, anyagmozgatási munkafolyamatok főbb veszélyforrásai, 2012, Hozzáférhető: [19]

Contributors

FKudasz
OSH: Fizikai munka, Kockázatfelmérés, Elsődleges megelőzés, Kézi anyagmozgatás, Munkaterhelés/munkateher, Váz- és izomrendszeri zavarok, Hátsérülések
NACE: Nem évelő növény termesztése, Évelő növény termesztése, Állattenyésztés, Vegyes gazdálkodás, Mezőgazdasági-, betakarítást követő szolgáltatás, Fakitermelés, Erdészeti szolgáltatás, Halászat, Halgazdálkodás, Feketeszén-bányászat, Barnaszén-, lignitbányászat, Kőolaj-, földgázkitermelés, Fémtartalmú érc bányászata, Kőfejtés, homok-, agyagbányászat, Bányászati szolgáltatás, Húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása, Halfeldolgozás, -tartósítás, Gyümölcs-, zöldségfeldolgozás, -tartósítás, Növényi, állati olaj gyártása, Tejfeldolgozás, Malomipari termék gyártása, Keményítő, keményítőtermék gyártása, Pékáru, tésztafélék gyártása, Egyéb élelmiszer gyártása, Takarmány gyártása, Italgyártás, Textilszálak fonása, Textilszövés, Textilkikészítés, Egyéb textiláru gyártása, Ruházat gyártása (kivéve: szőrmeruházat), Bőr, szőrme kikészítése, Táskafélék, szíjazat gyártása, Lábbeligyártás, Fűrészárugyártás, Fa-, parafatermék, fonottáru gyártása, Papír, papírtermék gyártása, Napilapnyomás, Nyomás (kivéve: napilap), Könyvkötés, kapcsolódó szolgáltatás, Kokszgyártás, Vegyi alapanyag gyártása, Mezőgazdasági vegyi termék gyártása, Festék, bevonóanyag gyártása, Tisztítószer gyártása, Testápolási cikk gyártása, Robbanóanyag gyártása, Ragasztószergyártás, Gyógyszeralapanyag-gyártás, Gyógyszerkészítmény gyártása, Gumi-, műanyag termék gyártása, Üveg, üvegtermék gyártása, Tűzálló termék gyártása, Kerámia, agyag építőanyag gyártása, Porcelán, kerámiatermék gyártása, Cement-, mész-, gipszgyártás, Beton-, gipsz-, cementtermék gyártása, Kőmegmunkálás, Egyéb csiszolótermék és nemfém ásványi termék gyártása m.n.s., Fémalapanyag gyártása, Fémszerkezet, -épületelem gyártása, Fűtési kazán, radiátor, fémtartály gyártása, Gőzkazán gyártása, Fegyver-, lőszergyártás, Fémalakítás, porkohászat, Fémfelület-kezelés, Fémmegmunkálás, Evőeszköz, szerszám, általános fémáru gyártása, Egyéb fémfeldolgozási termék gyártása, Villamos motor, áramfejlesztő, áramelosztó, -szabályozó készülék gyártása, Akkumulátor, szárazelem gyártása, Vezeték, kábel, huzalozott eszköz gyártása, Villamos világítóeszköz gyártása, Háztartási készülék gyártása, Általános rendeltetésű gép gyártása, Egyéb általános rendeltetésű gép gyártása, Mezőgazdasági, erdészeti gép gyártása, Fémmegmunkáló szerszámgép gyártása, Egyéb speciális rendeltetésű gép gyártása, Gépjármű-karosszéria, pótkocsi gyártása, Gépjármű-karosszéria, pótkocsi gyártása, Hajó, csónak gyártása, Légi-, űrjármű gyártása, Katonai harcjármű gyártása, Motorkerékpár gyártása, Bútorgyártás, Ékszergyártás, Hangszergyártás, Sportszergyártás, Játékgyártás, Ipari gép, berendezés, eszköz javítása, Ipari gép, berendezés üzembe helyezése, Villamosenergia-termelés, -ellátás, Gázellátás, Víztermelés, -kezelés, -ellátás, Szennyvíz gyűjtése, kezelése, Hulladékgyűjtés, Hulladékkezelés, -ártalmatlanítás, Hulladékanyag hasznosítása, Szennyeződésmentesítés, egyéb hulladékkezelés, Épületek építése, Egyéb építmény építése, Bontás, építési terület előkészítése, Épületgépészeti szerelés, Befejező építés, Tetőfedés, tetőszerkezet-építés, Nem szakosodott bolti vegyes kiskereskedelem, Élelmiszer-, ital-, dohányáru-kiskereskedelme, Gépjármű-üzemanyag kiskereskedelem, Információs, híradástechnikai termék kiskereskedelme, Egyéb háztartási cikk kiskereskedelme, Kulturális, szabadidős cikk bolti kiskereskedelme, Egyéb m.n.s. áru kiskereskedelme, Piaci kiskereskedelem, Helyközi vasúti személyszállítás, Vasúti áruszállítás, Városi, elővárosi, város-térségi szárazföldi személyszállítás, Közúti áruszállítás, Tengeri személyszállítás, Tengeri áruszállítás, Belvízi személyszállítás, Belvízi áruszállítás, Légi személyszállítás, Légi áruszállítás, Postai tevékenység (egyetemes kötelezettséggel), Szállodai szolgáltatás, Üdülési, egyéb átmeneti szálláshely szolgáltatás, Kempingszolgáltatás, Televízióműsor összeállítása, szolgáltatása, Vezetékes távközlés, Vezeték nélküli távközlés, Természettudományi, műszaki kutatás, fejlesztés, Építmény-üzemeltetés, Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése, Fekvőbeteg-ellátás, Bentlakásos, nem kórházi ápolás