COVID-19: Visszatérés a munkahelyre – A munkahelyek átalakítása és a munkavállalók védelme

From OSHWiki
Jump to: navigation, search

Európai Uniós Iránymutatás a munkahelyre való biztonságos visszatérésért

Háttér-információk és az iránymutatások hatóköre

E nem kötelező erejű iránymutatások célja, hogy segítséget nyújtsanak a munkáltatók és a munkavállalók biztonságának és egészségének megőrzésében egy olyan munkakörnyezetben, amely jelentősen megváltozott a Covid19-világjárvány miatt. A következő kérdésekkel kapcsolatban nyújtanak tanácsot:

Kockázatértékelés és megfelelő intézkedések

  • a Covid19-nek való kitettség minimalizálása
  • a munka újrakezdése a bezárási időszakot követően
  • a távollétek magas arányának kezelése
  • az otthonról dolgozó munkavállalók kezelése

A munkavállalók bevonása

A betegségen átesett munkavállalókról való gondoskodás

Tervezés és ismeretszerzés a jövővel kapcsolatban

A tájékozottság megőrzése

Tájékoztatás az ágazatok és a foglalkozások számára

Az iránymutatások olyan általános intézkedésekre mutatnak példákat, amelyek az adott munkahelyzettől függően segíthetik a munkáltatókat abban, hogy megfelelően biztonságos és egészséges munkakörnyezetet alakítsanak ki a tevékenységek végzése vagy újraindítása során.

Ez a dokumentum linkeket tartalmaz az EU-OSHA vonatkozó információihoz, és ismerteti a különböző iparágakat és munkahelyeket megcélzó különböző szolgáltatóktól származó forrásokat. Kérjük, vegye figyelembe, hogy az iránymutatásban foglalt tájékoztatás nem terjed ki az egészségügyi ellátás területére, amelyre speciális tanácsok vonatkoznak (például az ECDC, a WHO vagy a CDC részéről).

Amennyiben olyan konkrét kérdése vagy aggálya merül fel, amelyre ez a dokumentum nem tér ki, forduljon tájékoztatásért a helyi hatóságokhoz, például az egészségügyi szolgálathoz vagy a munkaügyi felügyelőséghez.

Bevezetés

Az új koronavírus-betegség 2019-es (COVID-2019) világjárványt követően az Európai Unió (EU) tagállamai számos intézkedést vezettek be, többek között a munkahelyeket érintő intézkedéseket is, hogy fellépjenek a betegség terjedése ellen. A munka világára súlyos hatással van a válság, így a társadalom valamennyi szegmensének – közöttük a vállalkozásoknak, a munkáltatóknak és a szociális partnereknek – ki kell venniük a részüket a munkavállalók, a családjuk és a társadalom egészének védelméből.

Az intézkedések jellege és terjedelme a mozgás korlátozásától és a nem alapvető tevékenységek felfüggesztésétől adott helyen tartózkodó személyek számának korlátozásáig, bizonyos tevékenységek betiltásáig és az egyéni higiéniai intézkedések betartásának kötelezettségéig terjed. Alkalmazásuk a világjárvány alakulásától, az ágazattól, a foglalkozástól vagy az egyén egészségügyi jellemzőitől függően eltérő lehet. Ezen intézkedések eredményeként előfordulhat, hogy a munkavállalóknak otthonról kell dolgozniuk, vagy ha munkájukat nem lehet távolról elvégezni, otthon kell maradniuk.

Amint az intézkedéseknek köszönhetően lassul a Covid19 terjedése, engedélyezik a munkatevékenységek újraindítását. Ez gyakran lépésről lépésre történik, először az egészségvédelem és a gazdaság szempontjából alapvetőnek tartott területek engedélyezésével.

Míg a védőoltások idővel az intézkedések lazításához vezetnek, nem világos, hogy milyen mértékben és mikor indulnak újra a „szokásos” munkavégzési tevékenységek. Nagy a valószínűsége annak, hogy bizonyos intézkedések hosszú ideig hatályban maradnak, vagy újra bevezetésre kerülnek annak érdekében, hogy elkerüljük a fertőzések számának növekedését.

A Covid19-válság nyomást gyakorol a munkáltatókra és a munkavállalókra, mivel nagyon rövid időn belül új eljárásokat és gyakorlatokat kell bevezetniük, vagy fel kell függeszteniük munkájukat és üzleti tevékenységeiket. Ebben az összefüggésben a munkahelyi biztonság és egészségvédelem gyakorlati támogatást nyújt a munka újraindításához vagy fenntartásához, és hozzájárul a Covid19 terjedésének visszaszorításához.

Aktualizálja kockázatértékelési gyakorlatát, és hozzon megfelelő intézkedéseket

A rendes munkakörülményekhez hasonlóan a Covid19-cel kapcsolatos munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági intézkedések kiindulópontját is a fizikai és a pszichoszociális munkakörnyezetekben rejlő kockázatok értékelése és azonosítása jelenti. A munkáltatók kötelesek felülvizsgálni kockázatértékelési gyakorlatukat, ha a munkafolyamatban változás következik be, és mérlegelniük kell az összes kockázatot, többek között a mentális egészséget fenyegetőket is. A kockázatértékelés felülvizsgálatakor figyelmet kell fordítani a problémákat okozó anomáliákra vagy helyzetekre, valamint arra, hogy ezek hogyan segíthetnek a szervezetet hosszú távon ellenállóbbá tenni. Ne feledkezzen meg annak fontosságáról, hogy bevonja a munkavállalókat és azok képviselőit a kockázatértékelés felülvizsgálatába, és adott esetben forduljon kockázatmegelőzési vagy foglalkozás-egészségügyi szolgáltatójához. Az értékeléshez való hozzájárulásként gyűjtsön naprakész információkat a hatóságoktól az Ön területén fennálló Covid19-helyzetről. Miután felülvizsgálta kockázatértékelési gyakorlatát, következő lépésként dolgozzon ki egy cselekvési tervet megfelelő intézkedésekkel. Az alábbiakban bemutatunk néhány Covid19-cel kapcsolatos kérdést, amelyet mérlegelhet egy ilyen jellegű cselekvési terv kidolgozásakor.

A Covid19-nek való munkahelyi kitettség minimalizálása

A Covid19-nek való munkahelyi kitettséget korlátozó biztonságos munkavégzési gyakorlatok bevezetéséhez először értékelni kell a kockázatokat, majd végre kell hajtani az ellenőrzések hierarchiáját. Ez azt jelenti, hogy olyan ellenőrző intézkedéseket kell bevezetni, amelyek először megszüntetik a kockázatot, és ha ez nem lehetséges, minimalizálják a munkavállalók kitettségét. Kezdje kollektív intézkedésekkel, és szükség esetén egészítse ki azokat egyedi intézkedésekkel, például egyéni védőeszközökkel. Az alábbiakban bemutatunk néhány példát az ellenőrzési intézkedésekre, azonban ezek közül jellegükből adódóan nem mindegyik alkalmazható minden munkahelyre vagy munkakörre.

  • Egyelőre csak az alapvető munkatevékenységeket végezzék el a munkahelyen; előfordulhat, hogy bizonyos teendőket olyan időpontra halaszthatnak, amikor a kockázat már alacsonyabb lesz. Ha lehetséges, ne személyesen, hanem távolról (telefonon vagy videón keresztül) nyújtsanak szolgáltatásokat. Biztosítsa, hogy csak a munkavégzéshez nélkülözhetetlen munkavállalók tartózkodjanak a munkahelyen, és minimalizálja a harmadik felek jelenlétét.
  • Amennyire lehet, csökkentse a munkavállalók közötti fizikai kontaktust (pl. az értekezletek vagy a szünetek során). Különítse el azokat a munkavállalókat, akik egyedül is képesek biztonságosan ellátni a feladataikat, és nincs szükségük olyan speciális berendezésre vagy gépre, amely nem mozdítható el. Amikor csak lehet, gondoskodjon például arról, hogy ezek a munkavállalók egyedül dolgozzanak egy külön irodában, személyzeti szobában, étkezdében vagy tárgyalóban. Lehetőség szerint kérje meg a veszélyeztetett (idősebb személyek és krónikus betegségben szenvedők [többek között magas vérnyomással, tüdő- vagy szívproblémákkal, cukorbetegséggel küzdő, illetve rák- vagy más immunszuppresszióval járó kezelésben részesülő személyek]) és a várandós munkavállalókat, hogy dolgozzanak otthonról. A nagy kockázatnak kitett közeli családtagokkal rendelkező munkavállalók esetében is távmunkára lehet szükség.
  • Szüntesse meg, vagy ha ez nem lehetséges, korlátozza az ügyfelekkel való és az ügyfelek közötti fizikai kontaktust. Ez történhet például online vagy telefonos megrendelések, érintésmentes kiszállítás vagy (a kinti zsúfoltság elkerülésére is ügyelő) szabályozott belépés és az épületeken belüli és kívüli térbeli elhatárolódás révén.
  • Az áruszállítást intézze a telephelyen kívüli átvétellel vagy kiszállítással. Lássa el a járművezetőket tanácsokkal azzal kapcsolatban, hogy milyen higiéniai intézkedéseket kövessenek a vezetőfülkében, és biztosítson számukra fertőtlenítőgélt és -kendőt. A kiszállítást végző munkavállalók számára lehetővé kell tenni az olyan létesítmények használatát, mint a mosdók, étkezdék, öltözők és zuhanyzók, aminek során gondoskodni kell a megfelelő óvintézkedésekről (például ezeket egyszerre csak egy személy használhassa, és a helyiségekben rendszeres takarítás történjen).
  • Helyezzen áthatolhatatlan akadályt a munkavállalók közé, különösen, ha nem áll módjukban két méter távolságot tartani egymástól. Az akadályok lehetnek kifejezetten erre a célra kifejlesztettek vagy improvizáltak, például műanyag fóliák, válaszfalak, gurulós fiókok vagy tárolóegységek. Kerülni kell azokat az akadályokat, amelyek nem szilárdak, vagy amelyekben hézagok vannak – például a cserepes növényeket vagy a kézikocsikat –, valamint azokat is, amelyek új kockázatot jelentenek például azáltal, hogy meg lehet botlani bennük, vagy leeshetnek róluk bizonyos tárgyak. Ha nincs lehetőség akadály kihelyezésére, a munkavállalók között például azáltal növelheti a távolságot, ha biztosítja, hogy mindkét oldalukon legalább két üres asztal vegye őket körül.
  • Ha elkerülhetetlen a közeli kontaktus, korlátozza azt 15 percnél rövidebb időre. Csökkentse a vállalkozása különböző részei közötti érintkezést a műszakok kezdetén és végén. Az étkezési szüneteket úgy kell időzíteni, hogy minél kevesebb ember osztozzon az étkezdén, a személyzeti szobán vagy a konyhán. Biztosítsa, hogy mindig csak egy ember tartózkodjon a mosdókban és az öltözőkben. Helyezzen el a főbejáratra egy jelet, amelyből látható, hogy mikor használja épp valaki az egyik illemhelyet. Így biztosítható, hogy egyszerre csak egy ember lépjen be. A műszakok szervezésébe kalkulálja bele a takarítási és fertőtlenítési feladatok elvégzését.
  • Helyezzen el szappant és vizet vagy megfelelő kézfertőtlenítőt praktikus helyeken, és javasolja a munkavállalóknak a gyakori kézmosást. Gyakran tisztítsa meg a helyiségeket, különösen a pultokat, ajtófogantyúkat, szerszámokat és egyéb gyakran használt felületeket.
  • Amennyiben lehetséges, biztosítsa a megfelelő szellőzést nyitott ajtókkal és ablakokkal, hogy lehetővé váljon a friss levegő áramlása.
  • Az Ön területén érvényben lévő rendelkezések szerint a munkahelyen és minden zárt, közös térben, például autókban, kisteherautókban és tömegközlekedésben sebészeti vagy higiénikus arcmaszkok használata is megfontolható. Ezeket a arcmaszkokat olyan higiéniai intézkedésként alakították ki, amely megakadályozza a koronavírus terjedését a mások által érintett felületekre lehullott köhögés vagy tüsszentés révén, valamint a levegőben terjedő, kilélegzett aeroszolon keresztül, amelyet mások belélegeznének.
  • Ha az összes lehetséges biztonsági intézkedés végrehajtása ellenére is fertőzési kockázatot azonosított, lássa el a munkavállalókat minden szükséges egyéni védőeszközzel. Fontos a munkavállalók képzése az egyéni védőeszközök helyes használatával kapcsolatban, biztosítva, hogy betartsák a maszkok és kesztyűk használatára vonatkozó szabályokat és iránymutatásokat
  • Helyezzen ki a munkahely bejáratánál és egyéb látható helyeken olyan plakátokat, amelyek arra ösztönzik a munkavállalókat, hogy betegség esetén maradjanak otthon, ismertetik a köhögésre és tüsszentésre vonatkozó etikettet, valamint felhívják a figyelmet a helyes kézhigiéniára.
  • Tegye lehetővé, hogy a munkavállalók csoportos közlekedés helyett az egyéni közlekedést választhassák például azáltal, hogy parkolóhelyeket szabadít fel számukra, vagy gondoskodik a kerékpárok biztonságos tárolásáról, és arra buzdítja őket, hogy lehetőség szerint járjanak gyalog munkába.
  • Vezessen be a rugalmas szabadságokkal és távmunkával kapcsolatos szabályzatokat, hogy szükség esetén korlátozhassa a munkahelyen jelenlévők számát.
  • Ne terhelje túl a takarításért felelős személyzetet: tegye meg a szükséges intézkedéseket, például biztosítson további munkaerőt a feladatok elvégzésére, és kérje meg a munkavállalókat, hogy ügyeljenek munkaállomásuk tisztaságára. Bocsásson a munkavállalók rendelkezésére zsebkendőket, valamint műanyag zsákkal bélelt szemeteskosarakat, hogy a kiürítésükkor ne kelljen érintkezni a tartalmukkal.

Ha szeretne további információkhoz jutni azzal kapcsolatban, hogy hogyan készítheti fel a munkahelyet a Covid19-re, többek között arról, hogy mi a teendő, ha Covid19-cel fertőzött személy járt a munkahelyen, vagy szeretne az utazással és az értekezletekkel kapcsolatos tanácsokat olvasni, tekintse meg a COVID-19: guidance for the workplace (Covid19: munkahelyi iránymutatás) című oldalt. A „határ menti ingázókkal és kiküldött munkavállalókkal” (olyan személyek, akik egy adott országban dolgoznak, és rendszeres időközönként visszatérnek a tartózkodási hely szerinti országukba) kapcsolatban is olvashat információkat.

A munka újrakezdése a bezárási időszakot követően

Ha munkahelye a Covid19-hez kapcsolódó okok miatt bizonyos időre bezárt, készítsen olyan tervet a munka újrakezdésére, amely figyelembe veszi az egészségvédelmet és a biztonságot. A terv elkészítése során a következőket kell fontolóra vennie:

  • Aktualizálja kockázatértékelési gyakorlatát a fentiek szerint, és tekintse meg a COVID-19: guidance for the workplace (Covid19: munkahelyi iránymutatás) című oldalt.
  • Mielőtt teljes mértékben újrakezdődne a munka, és az összes munkavállaló visszatérne a munkahelyre, alakítsa át a munkahely elrendezését és a munkaszervezést úgy, hogy csökkenjen a Covid19 terjedésének esélye. Vegye fontolóra a munka szakaszos újrakezdését, hogy végrehajthassa a megfelelő átalakításokat. Mindenképp értesítse a munkavállalókat a változásokról, tájékoztassa őket az új eljárásokról, és szükség esetén biztosítson számukra képzést, mielőtt folytatnák a munkavégzést.
  • Ha módjában áll, lépjen kapcsolatba a foglalkozás-egészségügyi szolgálattal és az egészségvédelmi és biztonsági tanácsadóval, és vitassák meg közösen a tervet.
  • Fordítson különös figyelmet a magas kockázati csoportba tartozó munkavállalókra, és készüljön fel a leginkább veszélyeztetett személyek védelmére. Idetartoznak az idősebb személyek és a krónikus betegségben szenvedők (többek között magas vérnyomással, tüdő- vagy szívproblémákkal, cukorbetegséggel küzdő, illetve rák- vagy más immunszuppresszióval járó kezelésben részesülő személyek), valamint a várandós munkavállalók. Emellett figyeljen oda azokra a munkavállalókra, akiknek magas kockázati csoportba tartozó közeli családtagjaik vannak.
  • Vegye fontolóra azon munkavállalók támogatását, akik szorongástól vagy stressztől szenvedhetnek. Ez magában foglalhatja azt, hogy a vezetők gyakrabban érdeklődnek a munkavállalók hogyléte felől, a munkatársak közötti beszélgetések vagy szorosabb kapcsolatok feltételeinek megteremtését, a munkaszervezés és a munkafeladatok módosítását, illetve akár egy munkavállalók számára létrehozott támogatási program vagy coachingszolgáltatás kialakítását, illetve valamely foglalkozás-egészségügyi szolgálattal való kapcsolatfelvétel lehetőségének biztosítását. Ne feledje: bizonyos esetekben a munkavállalók traumatikus eseményeken mehettek keresztül – például súlyosan megbetegedhetett vagy meghalhatott egy rokonuk vagy barátjuk –, pénzügyi problémáik adódhattak, vagy a személyes kapcsolataik terén küzdhetnek nehézségekkel.
  • Azoknak a munkavállalóknak, akik akár egyéni, akár csoportos intézkedések miatt elszigetelték magukat, és ezt követően térnek vissza a munkahelyre, nagy valószínűséggel aggályaik lehetnek, különösen a fertőzésveszéllyel kapcsolatban. Ezek az aggodalmak – különösen, ha az ő munkájukat is érintették a változások – akár stresszhez vagy mentális egészségügyi problémákhoz is vezethetnek. Amennyiben a szociális érintkezés korlátozására irányuló intézkedések vannak érvényben, ezek a problémák nemcsak nagyobb eséllyel fordulnak elő, hanem súlyosbítja a helyzetet, hogy a szokásos megküzdési mechanizmusok – például a személyes tér vagy a problémák másokkal való megbeszélése – sem állnak rendelkezésre (lásd: Visszatérés a munkába lelki egészségi problémák miatti betegszabadság után). Lássa el a munkavállalókat információkkal a támogatás és tanácsadás nyilvánosan elérhető forrásairól. A Mental Health Europe szervezet tájékoztatást nyújt arról, hogy hogyan védhetjük mentális egészségünket, és miként birkózhatunk meg a Covid19 jelentette fenyegetéssel.
  • A munkavállalókat aggaszthatja a munkahelyi megfertőződés fokozott veszélye, és előfordulhat, hogy nem akarnak visszatérni. Fontos, hogy megértsük az aggályaikat, valamint hogy tájékoztassuk őket a meghozott intézkedésekről és a rendelkezésükre álló támogatásról.

A távollétek magas arányának kezelése

A helyi fertőzöttségi aránytól és a hatályos protokolloktól függően előfordulhat, hogy számos munkavállalója kiesik a munkából a Covid19 miatt. Ha valamelyik munkavállalója óvintézkedésként vonult otthoni karanténba, lehetséges, hogy képes távmunka keretében ellátni a feladatait (lásd alább), de ha nem, akkor egy bizonyos ideig nem fog tudni munkába állni.

Előfordulhat, hogy a bizonyítottan COVID19-ben szenvedő munkavállalók távol maradnak és hosszabb ideig nem tudnak dolgozni, és azok, akik súlyosan megbetegszenek, a fertőzés gyógyulása után további rehabilitációt igényelhetnek. Emellett bizonyos munkavállalók azért hiányozhatnak, mert gondoskodniuk kell egy rokonukról.

  • Ha a munkavállalók jelentős hányada – akár ideiglenesen – kiesik a munkából, az megnehezítheti a tevékenységek folytatását. Bár a rendelkezésre álló munkavállalóknak rugalmasnak kell lenniük, fontos, hogy ne kerüljenek olyan helyzetbe, amely veszélyezteti az egészségüket vagy a biztonságukat. A lehető legkevesebb többletmunkát hárítsa rájuk, és biztosítsa, hogy ez az időszak ne tartson túl sokáig. A közvetlen felettesek fontos szerepet játszanak a helyzet nyomon követésében és annak biztosításában, hogy az egyes munkavállalók ne legyenek túlterheltek. Tartsa be a munkaidőre és a pihenőidőre vonatkozó szabályokat és megállapodásokat, és tartsa tiszteletben a munkavállalók azon jogát, hogy a szabadidejükben ne a munkával foglalkozzanak.
  • Amikor a munkát a csökkentett munkaerő-állományhoz igazítja – például új módszerek és eljárások bevezetésével, valamint a szerep- és felelősségi körök megváltoztatásával – mérlegelje, hogy a személyzetnek szüksége van-e további képzésre és támogatásra, és biztosítsa, hogy minden munkavállaló képes legyen ellátni a számára kijelölt feladatot.
  • Képezze át a rendelkezésre álló munkavállalókat az alapvető funkciók ellátására, hogy a munkahely akkor is működhessen, ha fontos szerepet betöltő munkavállalók hiányoznak.
  • Ha ideiglenes személyzetet alkalmaz, fontos tájékoztatni őket a munkahelyi kockázatokról, és szükség esetén képzést biztosítani számukra.

Az otthonról dolgozó munkavállalók kezelése

A munkavállalókat a legtöbb tagállamban meghozott, térbeli elhatárolásra irányuló intézkedések keretében arra ösztönzik vagy kötelezik, hogy dolgozzanak otthonról, amennyiben munkájuk jellege ezt lehetővé teszi. Sok ilyen munkavállaló számára ez lehet az első alkalom, hogy „távmunkásként” dolgoznak, és munkakörnyezetük a munkahelyükhöz képest valószínűleg sok tekintetben hiányos. Az otthoni munkakörnyezet átalakításának mértéke a munkavállaló helyzetétől, valamint az átalakításhoz rendelkezésre álló időtől és erőforrásoktól függ.

Ezen az oldalon további tanácsokat olvashat arról, hogy hogyan őrizheti meg biztonságát és egészségét az otthoni munkavégzés során, ám ezek az iránymutatások főként a rendszeresen vagy hosszú távon távmunkát végző személyekre vonatkoznak. Az alábbi javaslatokkal minimalizálhatók az azon munkavállalókat fenyegető kockázatok, akik nem tudták megteremteni a megfelelő feltételeket az otthoni munkavégzéshez.

  • Végezzen kockázatértékelést a távmunkát végző személyekkel és azok képviselőivel együtt.
  • Tegye lehetővé, hogy a munkavállalók ideiglenes jelleggel igénybe vehessék a munkahelyi eszközöket az otthoni munkavégzéshez (ha a munkavállalók nem tudják megoldani az eszközök elszállítását, fontolja meg a szállítás megszervezését). Idetartozhat például a számítógép, a monitor, a billentyűzet, az egér, a nyomtató, a szék, a lábtámasz, a lámpa vagy hasonló tárgyak. Vezessen nyilvántartást arról, hogy ki mit vitt haza, hogy később szervezetten folytatódhasson a munka.
  • Nyújtson a távmunkát végzőknek iránymutatást egy olyan otthoni munkaállomás kialakításáról, amely a lehető legjobban biztosítja a megfelelő ergonómiai feltételeket, például a helyes testtartást vagy a gyakori mozgást.
  • Ösztönözze a munkavállalókat arra, hogy rendszeresen (nagyjából 30 percenként) szünetet tartsanak, felálljanak, megmozgassák a tagjaikat, és kinyújtózzanak.
  • Nyújtson támogatást a távmunkát végzők számára az informatikai berendezések és szoftverek használatában. A tele- és videokonferencia-eszközök elengedhetetlenné válhatnak a munkavégzéshez, de nehézségek forrásai is lehetnek, ha a munkavállalók nincsenek hozzászokva a használatukhoz.
  • Biztosítsa, hogy minden szinten megfelelő legyen a kommunikáció, és hogy az otthonról dolgozókhoz is eljussanak az információk. Ez magában foglalja a felső vezetés által átadott stratégiai információkat és a közvetlen felettesek feladatait, és nem szabad megfeledkezni a munkatársak közötti alapvető szociális interakciók fontosságáról sem. Míg az előzőekre sort lehet keríteni előre beütemezett online értekezletek keretében, utóbbira online csevegések vagy „virtuális kávézások” révén buzdíthatja a munkavállalókat.
  • Ne becsülje alá annak kockázatát, hogy a munkavállalók elszigetelve és nyomás alatt érzik magukat, ami támogatás hiányában mentális egészségügyi problémákhoz vezethet. Fontos, hogy a vezetők eredményesen kommunikáljanak, valamint a munkatársakkal együtt támogatást nyújtsanak másoknak, ahogyan a munkatársakkal való kapcsolattartás is elengedhetetlen. Vegye fontolóra rendszeres online személyzeti értekezletek vagy csapatmegbeszélések szervezését, illetve ha elkezdődött a munkába való fokozatos visszatérés, alakítson ki rotációt arra vonatkozóan, hogy ki lehet jelen a munkahelyen.
  • Ne feledje: előfordulhat, hogy munkavállalója partnere szintén távmunkában dolgozik, az iskolák bezárása miatt gondoskodnia kell a gyermekeiről, vagy a gyermekeknek távolról kell csatlakozniuk ahhoz, hogy folytathassák tanulmányaikat. Másoknak esetleg idős, krónikus betegségben szenvedő vagy karanténban lévő személyeket kell ellátniuk. Ilyen körülmények között a vezetőknek rugalmasan kell hozzáállniuk a munkaidőhöz és a személyzet termelékenységéhez, és tudatosítaniuk kell a munkavállalókban, hogy megértik őket és alkalmazkodnak a helyzethez.
  • Segítse a munkavállalókat a munka és a szabadidő közötti egészséges határvonalak meghúzásában azáltal, hogy egyértelműen közli, mikor kell dolgozniuk és rendelkezésre állniuk.

A munkavállalók bevonása

Az, hogy a munkavállalók és képviselőik részt vegyenek a munkahelyi egészség és biztonság kezelésében, nemcsak a siker egyik alapfeltétele, hanem egyben jogi kötelezettség is. Ez a Covid19-járvánnyal kapcsolatos munkahelyi intézkedésekre is alkalmazandó, ugyanis ebben az időszakban gyorsan követik egymást az események, és a munkavállalók, valamint a lakosság körében magas szintű bizonytalanság és szorongás tapasztalható.

Fontos, hogy munkavállalókkal, és/vagy azok képviselőivel, valamint a munkahelyi egészségvédelemért és biztonságért felelős képviselőkkel időben konzultáljon a tervezett változtatásokról, valamint arról, hogy hogyan működnek majd a gyakorlatban az ideiglenes folyamatok. A jó egészségvédelmi és biztonsági gyakorlatnak fontos részét képezi a munkavállalók bevonása a kockázatok értékelésébe és a válaszlépések kidolgozásába. Az egészségvédelmi és biztonsági képviselők, valamint az egészségvédelmi és biztonsági bizottságok egyedülálló helyzetben vannak ahhoz, hogy segítsék a megelőző intézkedések kidolgozását, és biztosítsák azok sikeres végrehajtását.

Meg kell továbbá vizsgálni azt is, hogy miként biztosítható, hogy a kölcsönzött munkavállalók és a vállalkozók ugyanazokhoz az információkhoz férjenek hozzá, mint a közvetlen alkalmazottak.

A betegségen átesett munkavállalókról való gondoskodás

Az Egészségügyi Világszervezet szerint a Covid19 leggyakoribb tünetei között a láz, a fáradtság és a száraz köhögés szerepel. Egyesek ugyan elkapják a fertőzést, de tünetmentesek maradnak, és nem érzik magukat rosszul. A legtöbben (nagyjából 80%) anélkül gyógyulnak fel a betegségből, hogy különleges kezelésre szorulnának. A Covid19-betegek egy kis része súlyosan megbetegszik és légzési nehézségei lehetnek. Az időseknél, valamint az olyan egészségügyi problémákkal küzdőknél, mint a magas vérnyomás, szívproblémák vagy cukorbetegség, nagyobb valószínűséggel alakul ki súlyosabb betegség.

Azok a személyek, akik súlyosan megbetegedtek, azután is különös figyelmet igényelhetnek, hogy munkavégzésre alkalmasnak nyilvánították őket. Vannak arra utaló jelek, hogy a koronavírusos betegek a betegség legyőzését követően csökkent tüdőkapacitásban szenvedhetnek. Előfordulhat, hogy az ilyen munkavállalók munkavégzését a helyzethez kell alakítani, és szabadságra lehet szükségük az elrendelt fizioterápia miatt. Azok a munkavállalók, akiket az intenzív osztályon kellett kezelni, sajátos kihívásokkal küzdhetnek. A munkába való visszatérésük módjáról és időzítéséről a munkavállaló orvosának, valamint adott esetben a foglalkozás-egészségügyi szolgálatnak kell tanácsot adnia:

  • Izomgyengeség. Ez annál súlyosabb lehet, minél hosszabb időt töltött valaki az intenzív osztályon. A csökkent izomkapacitás például légzőszervi panaszokban is megmutatkozhat. Egy másik gyakori, de ritkábban felismert jelenség a poszt-intenzívterápiás szindróma (Post Intensive Care Syndrome, PICS). Az intenzív osztályra kerülő személyek nagyjából 30–50%-ánál alakul ki ez a poszttraumás stressz-zavarhoz hasonló állapot.
  • Memória- és koncentrációs zavarok. Ezek a panaszok gyakran csak idővel alakulnak ki. Miután az érintett újra munkába állt, gyakran nem ismerik fel a tüneteket. A munkahelyen megfigyelhető tünetek közé tartoznak a memória- és koncentrációs zavarok, a feladatok kielégítő ellátása terén mutatkozó nehézségek, valamint a rosszabb problémamegoldó készségek. Ennélfogva fontos ezekre odafigyelni, ha tudjuk, hogy valakit az intenzív osztályon kezeltek. A megfelelő iránymutatások nagyon fontosak, ugyanis néhány munkavállaló számára nehézséget okozhat, hogy elérje korábbi teljesítményszintjét.
  • A kezelés és a munkába állás közötti hosszú idő. Az adatok szerint az intenzív osztályra kerülő betegek negyedénél vagy harmadánál problémák alakulhatnak ki függetlenül attól, hogy hány évesek. A betegek nagyjából felének egy évre van szüksége, mielőtt újra munkába állhatna, és előfordulhat, hogy egyharmaduk sosem tér vissza.

Az üzemorvosok és az egészségügyi szolgálatok vannak a legjobb helyzetben ahhoz, hogy tanácsot adjanak a betegségen átesett munkavállalók segítésére és a munkájuk során esetleg szükségessé váló átalakításokra vonatkozóan. Ha nem rendelkezik foglalkozás-egészségügyi szolgálattal, ezeket a kérdéseket érzékenyen kell kezelni, és tiszteletben kell tartani a munkavállalók magánélethez és titoktartáshoz fűződő jogát.

Legyen tudatában annak a kockázatnak, hogy a Covid19-betegségben szenvedő munkavállalók megbélyegzést és megkülönböztetést élhetnek át.

Tervezés és ismeretszerzés a jövővel kapcsolatban

Bár a Covid19 elleni védőoltás idővel véget vet a jelenlegi világjárványnak, fontos a vészhelyzeti tervek kidolgozása vagy a meglévők frissítése az esetleges leálláshoz és az újrainduláshoz a jövőben. Ehhez a COVID-19: guidance for the workplace (Covid19: munkahelyi iránymutatás) című oldalon talál segítséget. Még a kisvállalkozások is készíthetnek olyan ellenőrző listát, amelynek a segítségével felkészülhetnek az ilyen jellegű jövőbeli eseményekre.

Azok a vállalkozások, amelyek első alkalommal használták a távmunkát, fontolóra vehetik, hogy azt korszerű, hosszú távú munkamódszerként is bevezessék. A Covid19-világjárvány keretében szerzett tapasztalatok beépíthetők távmunka-szabályzatok vagy -eljárások kidolgozásába, illetve a meglévő szabályzatok átdolgozásába.

Tájékozódjon

A Covid19-járvánnyal kapcsolatban nyomasztóan sok információ láthat napvilágot, és nehéz lehet különbséget tenni a megbízható és pontos, valamint a homályos és félrevezető adatok között. Mindig ellenőrizze, hogy az információk eredeti forrása elismert és minősített szolgáltató-e. A Covid19 témájában többek között a következők minősülnek hivatalos információforrásnak:

Ahogy a pandémiás válság a védőoltásoknak és a Covid19 elleni intézkedéseknek köszönhetően lecseng, az egyes iparágakra, közösségekre vagy csoportokra vonatkozóan specifikus információk jelenhetnek meg, amelyek gyakran változhatnak. Az Ön országában az egészségügyi és munkaügyi minisztériumok lesznek a releváns információk birtokában, és ezek speciálisabb forrásokra mutató hivatkozásokat is közzétehetnek.

Ágazatok és foglalkozások

A Covid19-cel való megfertőződés kockázata azokat az embereket fenyegeti a leginkább, akik munkakörükből adódóan gyakran létesítenek fizikai kontaktust másokkal. Az egészségügyi ellátás, valamint a bentlakásos és otthoni gondozás területén dolgozókon kívül a leginkább veszélyeztetett munkavállalók közé tartoznak például az élelmiszer-ellátás és -kiskereskedelem, valamint a hulladékgyűjtés területén dolgozók, illetve a közművek, a rendőrség és a biztonság, illetve a tömegközlekedés munkavállalói.

Ahhoz hasonlóan, ahogyan egyes országok bizonyos ágazatokban korlátozták legelőször a munkát – általában először az oktatást, a szabadidős tevékenységeket és a szórakoztatóipart, végül pedig az ipart és az építőipart függesztették fel –, az intézkedések lazítását követően a munkába való visszatérés is hasonló ütemű lehet, csak fordított sorrendben. Számos ország kínál ágazatspecifikus információkat a Covid19-járvánnyal kapcsolatban. A lista az alábbiakban tekinthető meg. További példákért látogasson el az EU-OSHA és a nemzeti munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági hatóság vagy intézmény weboldalára.

A COVID-19-re vonatkozó ágazatspecifikus útmutatások

COVID-19 Tájékoztató oldal kezdőlapja (NNK)

Tájékoztató oldal a koronavírusról (Magyarország kormánya)

Az Egészségügyi Szakmai Kollégium Tagozatai és Tanácsai orvosi ellátásról szóló útmutatói

Külföldi ágazati útmutatók idegen nyelven

Felhívjuk figyelmét, hogy ezt a dokumentumot 2020. cecember 23-án frissítettük. A kapcsolódó OSHwiki cikket rendszeres időközönként felülvizsgálják, az ágazatspecifikus információforrásokat pedig folyamatosan frissítik.


Contributors

Ferenc, Palmer