Ergonómia

From OSHWiki
Jump to: navigation, search


Andrew Pinder, Health & Safety Laboratory, UK
Magyarra fordította: Dr. Zsuffa János

Bevezetés

A cikk áttekintést nyújt az ergonómia (más néven emberi tényezők) és a munkavédelem kapcsolatáról. Röviden leírja az ergonómia történelmi hátterét. Leírja, hogy az ergonómia miként alkalmazható a munkavédelem területén, valamint hogy az Európai Unió munkavédelemre vonatkozó jogszabályi kereteivel hogyan kerül összhangba. Összefoglalja az ergonómia azon alkalmazási területeit, amelyek kapcsolódnak a munkavédelemhez, valamint listázza az ergonómia szakmai testületeit és az aktuális információforrásokat.

Meghatározás

A Nemzetközi Ergonómiai Szövetség (International Ergonomics Association, IEA) hivatalos meghatározása szerint[1] "az ergonómia (vagy emberi tényezők) az a tudományág, amely az emberek és más rendszerelemek közötti kölcsönhatások megértésével foglalkozik". Tehát az "ergonómia" és az "emberi tényezők" kifejezések szinonimák és egymást felváltva használhatók, bár egyesek önálló (de egymást kiegészítő) entitásnak tekintik. A fenti kifejezések az "elméleti alapelveket, adatokat és tervezési módszereket alkalmazó szakmákat is magukban foglalják, amelyek az emberi jólét és az általános rendszerteljesítmény optimalizálásával foglalkoznak."[1].

Az ergonómia szakemberei - ergonómusok - a feladatok, munkakörök, termékek, szervezetek, környezet és rendszerek tervezéséhez, modellezéséhez és értékeléséhez járulnak hozzá annak érdekében, hogy azok összeegyeztethetők legyenek az emberi szükségletekkel, képességekkel és korlátokkal.

Az ergonómia egy rendszer-orientált tudomány, amely az emberi aktivitás minden aspektusában alkalmazható. A munkavédelem vonatkozásában az ISO 6385 határozza meg az ergonómia alapelveit és a munkarendszer tervezésének alapvető irányelvét. [2]. Szélesebb kontextusba helyezve az ISO 26800 bemutatja azt az általános ergonómiai megközelítést, illetve meghatározza azon ergonómia alapelveket és elképzeléseket, amelyek a feladatok, állások, termékek, eszközök, felszerelések, rendszerek, szervezetek, szolgáltatások, létesítmények és környezetek tervezésekor és ellenőrzésekor alkalmazhatók [3]. Az ergonómusok gyakran egy-egy szűkebb gazdasági ágazatban vagy alkalmazási területeken tevékenykednek, ezek az idővel változhatnak [1].

Történelmi háttér

Az "ergonómia" kifejezés eredete

Az "ergonómia" szót a XIX. században a lengyel Wojciech Jastrzębowski alkalmazta először[4], két görög szó, az εργον (ergon) - jelentése: "munka" - és a νομος (nomos) - jelentése: "törvény" - szavak összekapcsolásából, a Rys ergonomji czyli nauki o pracy, opartej na prawdach poczerpniętych z Nauki Przyrody (Az ergonómia, azaz a munka tudománya, a természettudományos alapokon alapuló igazságok alapján) című publikációjában (1857).

Ugyanezt a kifejezést használta K. F. H Murrell 1949-ben [5]. A kifejezés az 1950-es évben vált kiemelkedő jelentőségűvé, amikor az Ergonómia Kutató Társaság (jelenleg: Az Ergonómia és az Emberi Tényezők Okleveles Intézete) nevében tűnik fel.

Az "emberi tényezők" kifejezés eredete

Az "emberi mérnöki tervezés", "emberi tényezők" és az "emberi tényezők mérnöki tervezése" kifejezéseket az Amerikai Egyesült Államokban, a II. világháború idején kezdték használni, a katonai felszerelések tervezése során[6].

Szakterületek, amelyek leginkább hozzájárulnak az ergonómia tudományához

Az ergonómusok számos tudományágból származó információt használnak, többek között:

  • Antropometria és biomechanika
  • Élettan
  • Pszichológia
  • Orvostudomány
  • Ipari tervezés
  • Számítástechnika


Az ergonómia és a munkavédelem kapcsolata

Az ergonómia olyan tudomány, amely a munkavédelemben alkalmazható annak érdekében, hogy a munkahelyi kockázatokat még tervezési szakaszban megelőzzék, egy későbbi szakaszban kiküszöböljék; vagy csökkentsék és kontrollálják, ha nem kiküszöbölhetők. Ezáltal javítható a munkavállalók biztonsága, jóléte és kényelme. A hatása szélesebb körű, mivel a munkarendszer biztonságát növeli, ezáltal szélesebb körben, a társadalomra is hatással van. A gépek biztonságának egyedi vonatkozásában, az ergonómiai alapelvek szükségességét az ISO 12100 határozza meg[7], valamint az ISO/TR 22100-3[8], amely részletesebb keretrendszert nyújt az ergonómia alkalmazására gépek tervezéséhez, azok biztonságosabbá tétele érdekében.

A munkavédelemre és ergonómiára vonatkozó jogalkotási keretek

A kockázatértékelés szempontjából legfontosabb európai jogszabály a "Munkavédelmi Keretirányelv"[9]. Ezt az irányelvet átültették a nemzeti jogba ([A munkavédelem szerkezete Magyarországon|Magyarországon] elsősorban az úgynevezett Munkavédelmi törvényben[10]). A tagállamoknak azonban joguk van ennél szigorúbb rendelkezések bevezetésére a munkavállalók védelme érdekében.

A keretirányelv 6. cikke ösztönzi az ergonómiai megközelítést, mivel megköveteli a munkáltatótól, hogy a munkát az egyénhez igazítsa, különösen a monoton munka és munka előre meghatározott mennyiségének, valamint a munka egészségre káros hatásának csökkentésével. A keretirányelv kezdetben hat önálló irányelvet fogott össze[11] [12] [13] [14] [15] [16], melyet további irányelvekkel bővítve mára (2017) 24 különböző irányelvet foglal magában (beleértve a Keretirányelvet is). A kézi anyagmozgatásra [14], képernyő előtti munkavégzésre (DSE) [15]és egyéni védőeszközökre(EVE) vonatkozó irányelvek, [13] melyek mindegyike már az első hat irányelv között volt, különös fontossággal bír az ergonómia szempontjából. Az első hat között, a munkafelszerelésre vonatkozó irányelv[12], illetve - a klimatikus viszonyokra vonatkozóan - a munkahelyekre vonatkozó irányelv[11] szintén ergonómiai kérdésekre ad választ. A további irányelvek egyike sem tartalmaz az ergonómiával összefüggő további követelményeket.


Az ergonómia alkalmazási területei a munkavédelemben

Fizikai ergonómia

A fizikai ergonómia az emberi anatómiai, antropometriai, fiziológiai és biomechanikai jellemzőkkel foglalkozik, mivel ezek a fizikai aktivitással kapcsolatosak. Olyan témákat foglal magában, mint a testtartás, kézi tehermozgatás, ismétlődő mozgás, munkával kapcsolatos mozgásszervi rendellenességek, munkaállomás elrendezése, biztonság és egészség [1].

Környezeti ergonómia

A munkakörnyezet fizikai elrendezése mellett maga a környezet (hőmérséklet, világítás, zaj, stb.) is jelentős hatással lehet a dolgozók egészségére, biztonságára és teljesítményére. Például a magas hőmérséklet is károsan hat a koncentrációra, ezáltal növelve az emberi hibák és a baleset, valamint a magas hőmérséklettel kapcsolatos megbetegedések kockázatát. Az ISO szabványok sok segítséget és útmutatást nyújtanak a fizikai környezet tervezéséhez és kiértékeléséhez.

Antropometria

Az antropometria az emberi test mérésének a tudománya. A munkavédelemben arról gondoskodik, hogy a munkavállalók számára a feladatuk elvégzéséhez elegendő hely álljon rendelkezésre; hogy el tudják érni a szükséges felszereléseiket, szerszámaikat, kezelőszerveket; hogy távoltartsák őket az esetleges veszélyektől, valamint, hogy a munkaállomások minden ott dolgozó ember számára optimalizálhatóak legyenek[17].

Ergonómiai szemléletű munkatervezés

Ez arra utal, amikor az ergonómiát munkakörök és -rendszerek tervezésében használják, hogy ezáltal a potenciális munkaerő lehető legnagyobb része teljesíthessen jól. A végső cél az, hogy a minőségi munkavégzést biomechanikai, élettani vagy pszichés túlterheltség miatti sérülés vagy betegség fölösleges kockázata nélkül könnyítsék meg[18]. Ez végső soron javítani fogja az emberek rendszeren belüli megbízhatóságát, és csökkenti a káros hibák bekövetkeztének kockázatát.

Mozgásszervi betegségek

A mozgásszervi betegségek (váz-izomrendszeri rendellenességek, angolul: MSD) befolyásolhatják az izmok, ízületek, izmok, inak, ínszalagok, csontok és idegek működését.

A legtöbb, munkával kapcsolatos mozgásszervi károsodás idővel alakul ki, és a munka maga, vagy a munkavállalók munkakörülményei okozzák. Balesetből is eredhetnek, pl.: törések vagy rándulások. A mozgásszervi rendellenességek tipikusan a hátra, nyakra, a vállakra és a felső végtagokra vannak hatással; ritkábban érinti az alsó végtagokat.

Az egészségi problémák a banális kényelmetlenségtől, kisebb-nagyobb fájdalmaktól az olyan, súlyosabb egészségkárosodásokig terjednek, melyek munkahelyi kimaradást vagy akár orvosi kezelést is igényelhetnek. Krónikus esetekben a kezelés és a felépülés gyakran nem kielégítő - az eredmény tartós fogyatékosság, vagy akár a munka elvesztése is lehet.

Az elváltozások nagy része megelőzhető, vagy nagyságrendileg csökkenthető a meglévő munkavédelmi jogi szabályozás betartásával, valamint a helyes magatartásra vonatkozó útmutatásokat követve. Ez magában foglalja a munkafeladatok értékelését, a megelőző intézkedések bevezetését, illetve annak ellenőrzését, hogy ezek az intézkedések hatékonyak maradjanak [19].

Élettani (fiziológiás) fáradás

A mozgás által kiváltott fáradtságnak élettani alapja van. Egyesek szerint ez egy olyan figyelmeztető mechanizmus, amely megakadályozza a test vagy a test egy részének a túlerőltetését. Általános vagy szisztematikus, vagy helyi, természetéből fakadóan, általában izmokat érintő lehet. Különbözik a szellemi vagy vizuális fáradtságtól. Munkavédelmi szempontból azért fontos, mert az izmok kapacitásának csökkenéséhez, az erő és teljesítmény romlásához vezet, így a fáradt munkavállaló kevésbé lesz képes elvégezni a feladatait, kevésbé hatékony, és nagyobb valószínűséggel hibázik vagy sérül meg[20].

Kognitív ergonómia

A kognitív ergonómia a mentális folyamatokkal foglalkozik, például az észleléssel, a memóriával, az érveléssel és a motoros reakcióval kapcsolatban, mivel ezek befolyásolják az emberek és a rendszer más elemei közötti kölcsönhatásokat[1]. Azáltal kapcsolódik a munkavédelemhez, hogy az emberek miképpen dolgozzák fel az információkat veszélyes helyzetekben.

Ember-gép felület

Ember-gép (felhasználói) felület (Human Machine Interface) [21] a gép vagy eszköz azon része, amely lehetővé teszi az információcserét az operátor/felhasználó és a gép/eszköz között. A HMI három részből áll. Ezek: (1) vezérlők / beviteli eszközök, (2) kijelzők vagy más kimeneti eszközök, valamint (3) egy belső szerkezet, amely gyakran hardverből és számítógépes szoftverből áll.

Az interfészt érintő hiányosságok a munkavédelem szempontjából ezért fontosak, mivel stresszt, hibákat és baleseteket okozhatnak. A stressz kognitív túlterhelés vagy alulterhelés következményeként alakulhat ki. Az üzemeltetési hibák balesetet okozhatnak. Olyan, nagy kockázatú iparágakban, mint a nukleáris, olaj- vagy gázipari üzemekben az ilyen hibák súlyos baleseteket eredményezhetnek.

Emberi hibázás

Az emberi hiba két fő típusa a hibázás és a szabályok megszegése[22]. Emberi hibának számít minden olyan cselekvés vagy döntés, amely nem volt szándékos, vagy amely nem a szándéknak megfelelő következményekkel jár. A szabálysértés a szabálytól vagy eljárástól való szándékos eltérés. Mindkét típusú hiba potenciálisan károsíthatja az embereket. A hibák a következő kategóriákba sorolhatók:

  • Elvétés - valami történik, amit nem kellett volna megtenni;
  • Kihagyás - nem történik meg, amit meg kellett volna tenni;
  • Tévedések vagy hibák ítélet vagy döntéshozatal során - ezek oka lehet a szabályok rossz alkalmazása, vagy a helytelen vagy elégtelen információk.

A szabálytalanságok közé tartozik a nem-megfelelőség, a megkerülés, a rövidítés és a kerülő megoldás.

Ergonómia az irodában

Míg az irodák jellemzően alacsony kockázatú környezetben vannak, az ergonómia az irodai munkák esetén is kapcsolódik a munkavédelemhez az ülés és a derékfájdalom közötti összefüggés miatt, valamint a mozgás ösztönzésének szükségessége a tartós statikus testtartás elkerülése érdekében, [23] [24] a képernyők használata, a számítógépes szoftverek használata, a mozgásszervi rendellenességek, klimatikus viszonyok, az élettani szükségletek, a munka okozta stressz és vizuális fáradtság[25] [26] vonatkozásában. A mobil számítástechnika és a kézben tartott eszközök (pl: okostelefonok) fejlesztésének legújabb tendenciái ergonómiai kérdéseket vetnek fel, mivel sok "irodai munka" így az irodán kívül zajlik.

Az ergonómia egyéb szempontjai

Szervezeti ergonómia

A szervezeti ergonómia a szociotechnikai rendszerek optimalizálásával foglalkozik, beleértve a szervezeti struktúrákat, eljárásmódokat és folyamatokat [1]. Figyelembe veszi azokat a tényezőket, amelyek a munkaállomások tervezésétől kezdve a pihenőidő ütemezéséig és a rotációs munkakörváltásig, illetve olyan humánerőforrással kapcsolatos kérdésekig, mint például az előléptetés és karrierépítési lehetőségek. Ez a megközelítés azon munkavédelmi kockázatokról ad áttekintést, amelyeknek a rendszer minden egyes személye ki van téve.

Részvételi (participatív) ergonómia

A "részvételi ergonómiát" úgy definiáljuk, mint "Az emberek bevonása a saját munkahelyi tevékenységeik jelentős részének tervezésébe és ellenőrzésébe, elegendő ismerettel és felhatalmazással ahhoz, hogy mind a folyamatokat, mind az eredményeket befolyásolhassák, a kívánt célok elérése érdekében"[27].

Egyetértés van az ergonómián belül arról, hogy a végfelhasználók részvétele a munkaeszközök és a munkahelyek kialakításában jobb eredményt szül, mivel ezeket a megoldásokat a végfelhasználók szakértelme és gyakorlati tapasztalata alapján fejlesztik. Az is megállapítást nyert, hogy a részvételen alapuló megközelítés elfogadhatóbbá teszi a megoldásokat a végfelhasználók számára, és javítani fogja a vezetők és a munkavállalók közötti kapcsolatokat [28].

Nemek közötti különbségek a munkahelyen

A férfiak és nők közötti fizikai, élettani, pszichológiai, társadalmi és kulturális különbségek azt jelzik, hogy az ergonómusnak tisztában kell lennie azzal, hogy ezek a különbségek milyen hatással vannak a munkahelyre. A kiválasztási politikák és a jelentkezők saját döntései is azt eredményezik, hogy egyre több állás vagy azon belüli feladat látható el akár férfi, akár női munkaerővel. A férfiak és a nők eltérő foglalkoztatási mintáihoz valóságos vagy látszólagos különbségek köthetők. A férfiak foglalkoztatásához kapcsolódó állások, munkaállomások vagy berendezések nem biztos, hogy alkalmasak női alkalmazottak számára, és fordítva. Mivel a férfiak és a nők a munkahelyen kívül eltérő háztartásbeli és családgondozási felelősséggel rendelkeznek, előfordulhat, hogy eltérő munkamódszereket és eltérő munkaidőt szeretnének. [29].

Munkavégzés speciális igényű személyek számára

A foglalkoztatás és munkavégzés területén az esélyegyenlőség megteremtését célzó európai irányelv[30] megköveteli a munkáltatóktól, hogy munkaállomásaikat a fogyatékossággal élő munkavállalók számára is használható módon alakítsák ki. Az ergonómia gyakran szerepet játszik abban, hogy módosításokat hajtson végre ezen személyek befogadására, beleértve a munkahelyük megőrzését vagy munkahelyre való visszatérésük megkönnyítését, sérülés vagy betegség után. A 2000/78/EK tanácsi irányelv általános keretet teremt a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazandó egyenlő bánásmód tekintetében.


Szakmai és tudományos testületek

Nemzetközi társaságok

Táblázat1: Nemzetközi társaságok

The International Ergonomics Association [21] az ergonómiával és emberi tényezővel foglalkozó társaságok világméretű szervezete [31].
Az IEA Hálózatok az IEA által tömörített szervezetek, vagy azok leányszervezetei, melyeket egyedi igényekre szakosítva hoztak létre[32]. Ezek, 2013 januári állapot szerint:
  • FEES; Federation of European Ergonomics Societies [22]
  • SEANES; South East Asian Network of Ergonomics Societies [23]
  • ULAERGO; Union of Latin-American Ergonomics Societies [24]
  • CREE; the Centre for Registration of European Ergonomists [25] specifies the standard of knowledge and practical experience required for registration as a European Ergonomist (Eur.Erg.).

Forrás: A szerző áttekintése

Európai társaságok

Táblázat 2: Európai társaságok

Ausztria Österreichische Arbeitsgemeinschaft Für Ergonomie
Belgium Belgian Ergonomics Society (BES) [26]
Horvátország Croatian Ergonomics Society
Cseh Köztársaság Česká ergonomická společnost (Czech Ergonomics Society, CES) [27]
Franciaország Société d'Ergonomie de Langue Française (SELF, French Language Ergonomics Society) [28]
Németország Gesellschaft für Arbeitswissenschaft (GfA) [29]
Görögország Ελληνική Εταιρεία Εργονομίας (EEE, Hellenic Ergonomics Society, HES), [30]
Magyarország Magyar Ergonómiai Társaság (MET)[31](Hungarian Ergonomics Society [32])
Írország Irish Ergonomics Society [33]
Olaszország Società Italiana di Ergonomia (SIE) [34]
Lettország Latvijas Ergonomikas Biedrības (Latvian Ergonomics Society) [35]
Hollandia Nederlandse Vereniging voor Ergonomie, NVvE, Dutch Ergonomics Society [36]
Skandináv országok Nordic Ergonomics and Human Factors Society (NES) [37]
Lengyelország Polskie Towarzystwao Ergonomiczne (Polish Ergonomic Association) [38]
Portugália Associação Portuguesa De Ergonomia (APERGO) [39] (Website inaccessible 21/06/2013)
Oroszország Межрегиональная Общественная Организация «Эргономическая Ассоциация» (МЭА) (The Inter-Regional (Russian) Ergonomic Association (IREA)) [40]
Szerbia Ergonomics Society of Serbia (ESS)
Szlovákia Slovenská ergonomická spoločnosť (SES) (Slovak Ergonomics Association)[41]
Spanyolország Asociación Española de Ergonomía (AEE) [42]
Svájc Swiss Ergonomics Association [43]
Ukrajna Всеукраїнська Ергономічна Асоціація (All-Ukrainian Ergonomics Association) [44]
Egyesült Királyság The Chartered Institute of Ergonomics and Human Factors (CIEHF) [45] [46].

A szerző áttekintése

Észak-Amerikai társaságok és a világ egyéb részei

Táblázat 3: Észak-Amerikai szövetségek és a világ egyéb részei

Kanada Association of Canadian Ergonomists/Association Canadienne d'Ergonomie, [47]
Mexikó Sociedad de Ergonomistas de México, A.C. [48]
Amerikai Egyesült Államok The Human Factors and Ergonomics Society (HFES) [49].
A világ egyéb részei Az IEA tagjai [50]

A szerző áttekintése

Információforrások

Tankönyvek

  • Astrand, P.O., Rodahl, K., Dahl, K.A., & Strømme, S.B., Textbook of Work Physiology, fourth edition, Human Kinetics, Champaign, IL, 2003. ISBN 0-7360-0140-9
  • Bhattacharya, A. & McGlothlin, J.D. (eds.), Occupational ergonomics: theory and applications, Marcel Dekker, New York, 1996. ISBN 0-8247-9419-2
  • Bridger, R.S., Introduction to Ergonomics, third edition, CRC Press, Boca Raton, FL, 2008. ISBN 0-8493-7306-9
  • Chaffin, D.B., Andersson, G.B.J. & Martin, B.J., Occupational Biomechanics, fourth edition, John Wiley & Sons, Hoboken, NJ, 2006. ISBN 0-471-72343-6
  • Chengalur, S.N., Rodgers, S.H. & Bernard, T.E. (eds.), Kodak's Ergonomic Design for People at Work, second edition, John Wiley & Sons, Hoboken, NJ, 2004. ISBN 978-0-471-41863-4
  • Dul, J. & Weerdmeester, B., Ergonomics for Beginners: A Quick Reference Guide, third edition, CRC Press, Boca Raton, FL, 2008. ISBN 978-1-4200-7751-3
  • Karwowski, W. (ed.), Handbook of Standards and Guidelines in Ergonomics and Human Factors, Lawrence Earlbaum Associates, Mahwah, NJ, 2006. ISBN 0-8058-4129-6
  • Kroemer, K.H.E., "Extra-Ordinary" Ergonomics. How to Accommodate Small and Big Persons, the Disabled and Elderly, Expectant Mothers and Children, HFES Issues in Human Factors and Ergonomics Series, Volume 4, CRC Press, Boca Raton, FL, 2006. ISBN 0-8493-3668-6
  • Kroemer, K.H.E. & Grandjean, E., Fitting the task to the human: a textbook of occupational ergonomics, fifth edition, Taylor & Francis, London, 1997.
  • MacLeod, D., The Ergonomics Edge: Improving Safety, Quality and Productivity, Van Nostrand Reinhold, New York, 1995.
  • Marras, W.S. & Karwowski, W. (eds.), The Occupational Ergonomics Handbook, second edition, CRC Press, Boca Raton, FL, 2008, 2 volumes.
  • National Research Council & Institute of Medicine. Musculoskeletal Disorders and the Workplace. Low Back and Upper Extremities, National Academy Press, Washington DC, 2001. ISBN 0-309-07284-0
  • Oborne, D.J., Ergonomics at Work, third edition, John Wiley & Sons, Chichester, 1995.
  • Pheasant, S., Ergonomics, Work and Health, Macmillan, Basingstoke, Hants, 1991. ISBN 0-333-48998-5
  • Pheasant, S. & Haslegrave, C.M., Bodyspace: Anthropometry, Ergonomics and the Design of Work. Taylor & Francis, London, third edition, 2006. ISBN 0-415-28520-8
  • Salvendy, G. (ed.), Handbook of Human Factors and Ergonomics, fourth edition, John Wiley & Sons, New York, 2012. ISBN 978-0-470-52838-9
  • St John Holt, A. & Allen, J., Principles of health and safety at work, eighth edition, IOSH Publishing, Wigston, Leicestershire, 2009.
  • Wilson, J.R. & Sharples, S., Evaluation of Human Work, fourth edition, CRC Press, Boca Raton, FL, 2015. ISBN 1-4665-5961-6

Ergonómiával/emberi tényezőkkel kapcsolatos szaklapok

  • Applied Ergonomics, ISSN 0003-6870 [51]
  • Behaviour and Information Technology, ISSN 0144-929X (Print), 1362-3001 (Online) [52]
  • Ergonomics, ISSN 0014-0139 (Print), 1366-5847 (Online) [53]
  • Ergonomics in Design, ISSN 1064-8046 [54]
  • Giornale Italiano di Medicina del Lavoro ed Ergonomia, ISSN 1592-7830 [55]
  • Human Factors, ISSN 0018-7208 (Print), 1547-8181 (Online) [56]
  • Human Factors and Ergonomics in Manufacturing & Service Industries, ISSN 1090-8471 (Print), 1520-6564 (Online) [57]/(ISSN)1520-6564
  • International Journal of Industrial Ergonomics, ISSN 0169-8141 [58]
  • Occupational Ergonomics, ISSN 1359-9364 [59]
  • International Journal of Occupational Safety and Ergonomics, ISSN 1080-3548 (Print), 2376-9130 (Online) [60]
  • Theoretical Issues in Ergonomics Science, ISSN 1463-922X (Print), 1464-536X (Online) [61]

Munkavédelemmel kapcsolatos szaklapok

  • American Journal of Industrial Medicine, ISSN 0271-3586 (Print), 1097-0274 (Online) [62]
  • Annals of Work Exposures and Health, ISSN 0003-4878 (Print), 1475-3162 (Online) [63]
  • Archives of Environmental and Occupational Health, ISSN 1933-8244 [64]
  • Central European Journal of Occupational and Environmental Medicine, ISSN 1219-1221 [65]
  • Indian Journal of Occupational and Environmental Medicine, ISSN 0973-2284 (Print), 1998-3670 (Online) [66]
  • Industrial Health, ISSN: 0019-8366 (Print), 1880-8026 (Online) [67]
  • International Archives of Occupational and Environmental Health, ISSN: 0340-0131 (Print), 1432-1246 (Online) [68]
  • Journal of Occupational and Environmental Hygiene, ISSN 1545-9624 (Print), 1545-9632 (Online) [69]
  • Journal of Occupational and Environmental Medicine, ISSN 1076-2752 (Print), 1536-5948 (Online) [70]
  • Occupational and Environmental Medicine, ISSN 1351-0711 (Print), 1470-7926 (Online) [71]
  • Occupational Medicine, ISSN 0962-7480 (Print), 1471-8405 (Online) [72]
  • Scandinavian Journal of Work, Environment and Health, ISSN 0355-3140 (Print), 1795-990X (Online) [73]

Hivatkozások

  1. 1.0 1.1 1.2 1.3 1.4 1.5 IEA - International Ergonomics Association (2010). What is ergonomics, Hozzáférés 2013. január 30.: [1]
  2. ISO 6385: Ergonomic principles in the design of work systems. Hozzáférhető: http://www.iso.org/iso/home/store/catalogue_ics/catalogue_detail_ics.htm?csnumber=63785
  3. ISO 26800: Ergonomics -- General approach, principles and concepts. Hozzáférhető: http://www.iso.org/iso/catalogue_detail.htm?csnumber=42885
  4. Towarzystwa Ziemi Nidzickiej (2004). Wojciech Jastrzebowski életrajza [lengyel nyelven]. Hozzáférés 2013. január 30.: [2]
  5. Odholm, O.G. & Murrell, K.F.H., ‘The Ergonomics Research Society - A History 1949-1970’, 1973, pp. 7-8.
  6. McCormick, E.J. & Sanders, M.S., Human Factors in Engineering and Design, fifth edition, McGraw Hill, New York, 1983
  7. ISO 12100: Safety of machinery -- General principles for design -- Risk assessment and risk reduction. Hozzáférhető: http://www.iso.org/iso/catalogue_detail?csnumber=51528
  8. ISO/TR 22100-3: Safety of machinery -- Relationship with ISO 12100 -- Part 3: Implementation of ergonomic principles in safety standards. Hozzáférhető: http://www.iso.org/iso/catalogue_detail.htm?csnumber=62296
  9. A Tanács irányelve (1989. június 12.) a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről (89/391/EGK). Hozzáférhető: [3]
  10. 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről. Letölthető: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99300093.TV
  11. 11.0 11.1 A Tanács irányelve (1989. november 30.) a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményekről (első egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében) (89/654/EGK). Letölthető: [4]
  12. 12.0 12.1 A munkavállalók által a munkájuk során használt munkaeszközök biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeiről szóló, 1989. november 30-i 89/655/EGK tanácsi irányelv - helyettesítette a Az Európai Parlament és a Tanács 2009/104/EK irányelve ( 2009. szeptember 16. ) a munkavállalók által a munkájuk során használt munkaeszközök biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeiről: [5]
  13. 13.0 13.1 A Tanács irányelve (1989. november 30.) a munkavállalók által a munkahelyen használt egyéni védőeszközök egészségvédelmi és biztonsági minimumkövetelményeiről (harmadik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikk (1) bekezdése értelmében) (89/656/EGK): [6]
  14. 14.0 14.1 A Tanács irányelve (1990. május 29.) az elsősorban a munkavállalók hátsérülésének kockázatával járó kézi tehermozgatásra vonatkozó egészségvédelmi és biztonsági minimumkövetelményekről (negyedik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében) (90/269/EGK): [7]
  15. 15.0 15.1 A Tanács irányelve (1990. május 29.) a képernyő előtt végzett munka biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeiről (ötödik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikke (1) bekezdésének értelmében): [8]
  16. A Tanács irányelve (1991. június 25.) a határozott idejű vagy munkaerő-kölcsönzés céljából létesített munkaviszonyban álló munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségének javítását elősegítő intézkedések kiegészítéséről: [9]
  17. Pheasant, S. & Haslegrave, C.M., Bodyspace: Anthropometry, Ergonomics and the Design of Work, 3rd edition, Taylor & Francis, London, 2006.
  18. Chengalur, S.N., Rodgers, S.H., & Bernard, T.E. (eds.), Kodak's Ergonomic Design for People at Work., second edition, John Wiley & Sons, Hoboken, NJ, 2004, p. 411.
  19. EU OSHA – European Agency for Safety and Health at Work (no date). Váz- és izomrendszeri megbetegedések. Hozzáférés 2017. szeptember 21.: [10]
  20. Astrand, P.O., Rodahl, K., Dahl, K. A. & Strømme, S.B., Textbook of Work Physiology, fourth edition, Human Kinetics, Champaign, IL, 2003.
  21. EU OSHA - European Agency for Safety and Health at Work, Literature review - The human-machine interface as an emerging risk, 2009. Letölthető: [11]
  22. HSE – Health and Safety Executive (no date). Human factors: Managing human failures. Hozzáférés 2013. január 30.: [12]
  23. BAuA – Bundesanstalt für Arbeitsschutz und Arbeitsmedizin, The ups and downs of sitting - Sitting at work and elsewhere, BAuA, Dortmund, Germany, 2008. Letölthető: [13]
  24. BAuA – Bundesanstalt für Arbeitsschutz und Arbeitsmedizin, Up and down, up and down - How dynamic sitting and standing can improve health in the office, BAuA, Dortmund, Germany, 2008, Letölthető: [14]
  25. Pheasant, S., Ergonomics, Work and Health. Macmillan, Basingstoke, Hants, 1991.
  26. EU OSHA - European Agency for Safety and Health at Work (2007). Efact 13 Office Ergonomics. Hozzáférés 2013. január 30.: [15]
  27. Haines, H. & Wilson, J.R., ‘Development of a framework for participatory ergonomics’, Contract Research Report 174/1998, HSE Books, Sudbury, Suffolk, 1998. Hozzáférés 2013. február 4.: [16]
  28. Morris, W., Wilson, J. & Koukoulaki, T., Developing a participatory approach to the design of work equipment: Assimilating lessons from workers’ experience, TUTB, Brussels, 2004. Hozzáférés 2013. február 4.: [17]
  29. Habib, R.R. & Messing, K., ‘Gender, women's work and ergonomics’, Ergonomics, Vol. 55, Iss 2, 2012, pp. 129-132. Letölthető: http://www.tandfonline.com/doi/full/10.1080/00140139.2011.646322?scroll=top&needAccess=true
  30. A Tanács 2000/78/EK irányelve (2000. november 27.) a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról. Letölthető: [18]
  31. IEA - International Ergonomics Association (2010). About IEA. Hozzáférés 2013. január 30.: [19]
  32. IEA - International Ergonomics Association (2010). Networks. Hozzáférés 2013. január 30.: [20]


További olvasnivalók

CDC – Centre for Disease Control (2012). Ergonomics and musculoskeletal disorders. Hozzáférés 2013. május 31.: [74]

HSE – Health and Safety Executive. Human factors and ergonomics. Hozzáférés 2013. február 20.: [75]

HSE – Health and Safety Executive. Musculoskeletal Disorders. Hozzáférés 2013. február 20.: [76]

HSE – Health and Safety Executive. Work related stress - together we can tackle it. Hozzáférés 2013. február 20.: [77]

Nemzetközi Munkaügyi Hivatal, International Ergonomics Association, Ergonómiai ellenőrző pontok: Praktikus és könnyen megvalósítható megoldások a biztonsági, egészségügyi és munkafeltételek javítására, második kiadás, ILO, Genf, 2010. Letölthető: [78]

OSHA – Occupational Safety and Health Administration. Ergonomics. Hozzáférés 2013. május 31.: [79]

Ördögh, L. (szerk.), Gyártás-ergonómia cikkgyűjtemény, ViVeTech Kft., Budapest, 2016. Letölthető: [80]

Contributors

Ferenc Kudasz