Mindennapos testnevelés a magyar iskolákban a teljeskörű iskolai egészségfejlesztés részeként

From OSHWiki
Jump to: navigation, search


Dr. med. Somhegyi Annamária Ph.D. Prevenciós igazgató, Országos Gerincgyógyászati Központ, Budapest, Magyarország A WHO “Schools for Health in Europe (SHE) Network” Emberi Erőforrások Minisztériuma által kinevezett magyar nemzeti koordinátora, Budapest, Magyarország

Összefoglalás

A cikk célja, hogy bemutassa: a népegészségügyi szereplők hogyan tudták elérni a mindennapos testnevelés kötelező előírását és fokozatos bevezetését minden iskolás részére Magyarországon, és a megvalósítást hogyan segítette az egészségügyi szakma valamint több nagy projekt. A cikkből az is kiderül, hogy a mindennapos testnevelés a teljeskörű iskolai egészségfejlesztés (TIE) részét képezi, mely szintén kötelező feladata minden köznevelési intézménynek. A hatékony ágazatközi együttműködés alapvető fontosságú volt. Jelenleg a népegészségügyi intézmények és szereplők részéről folyamatos és szervezett szakmai segítség nyújtására van szükség a pedagógusok részére. Ez a cikk a mozgásszervi betegségekre összpontosító, “Legyen könnyebb a teher” alcímű Egészséges Munkahelyek Kampány keretében készült annak bemutatására, hogy egészségfejlesztési programok hogyan tudják javítani a gyermekek és fiatalok, azaz a jövő munkavállalói mozgásszervi egészségét.

A TIE rövid története

A TIE terve 2003-ban született. A megfelelő országgyűlési és kormányzati döntések alapján az Egészségügyi Minisztérium a többi illetékes minisztériummal (Oktatási Minisztérium, Gyermek, Ifjúsági és Sport Minisztérium, Pénzügyminisztérium) közösen elkészítette a TIE tervét, melynek bevezetése azonban – főleg az oktatási oldal hiányzó politikai elkötelezettsége miatt – 2011-ig váratott magára.

2011-ben ill. 2012-ben a TIE minden köznevelési intézmény részére előírás lett[1][2]. 2013 óta az egészségügyi, köznevelési és sport ágazat több projekt útján jelentős szakmai segítséget és ösztönzést adott az iskolák részére, hogy egyre jobban végezzék egészségfejlesztési tevékenységeiket a mindennapi munkájukban.

A hatékony ágazatközi együttműködés alapját a 8 humán ágazatot magába foglaló Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) jelentette, mely mellett a nemzetközi szakmai színterek is fontos segítő szerepet töltöttek be.

A teljeskörű iskolai egészségfejlesztés az alábbi négy egészségfejlesztési alapfeladat rendszeres végzését jelenti az iskola mindennapjaiban - minden tanulóval, a teljes tantestület és alkalmazotti közösség, az iskolaegészségügyi szolgálat szakemberei, a szülők és az iskola környezetének bevonásával, szakmai segítés és ellenőrzés mellett[3]:

  1. Egészséges táplálkozás megvalósítása (lehetőleg a helyi termelés - helyi fogyasztás összekapcsolásával);
  2. Mindennapos testnevelés minden tanulónak az egészségfejlesztési kritériumok teljesítésével, és az azt kiegészítő egyéb testmozgás;
  3. A gyermekek érett személyiséggé válásának azaz lelki egészségének elősegítése személyközpontú pedagógiai módszerekkel és a művészetek személyiségfejlesztő hatékonyságú alkalmazásával (ének, tánc, rajz, mesemondás, népi játékok és népi rítusjátékok, kézművesség, stb.);
  4. Egészségismeretek széles köre készség szintű elsajátításának, más szóval az egészségműveltségnek az elősegítése.

Mindennapos testnevelés a TIE részeként

A fizikai inaktivitás korunk civilizált életmódját jellemző egészségkockázati tényező, mely a nem-fertőző krónikus betegségek és a korai halálozás egyik vezető rizikófaktora. Ettől a kockázati tényezőtől a gyermekek sem mentesek, s ez sürgetően igényli a hatékony beavatkozásokat. Számos dokumentum sürgeti a fizikai aktivitás növelését. A „Táplálkozás és fizikai aktivitás globális stratégiája“[4] 49.§-a kimondja: „Bátorítjuk az iskolákat arra, hogy nyújtsanak tanulóiknak minden nap testnevelést.“ Számos dokumentumot követően[4][5][6][7][8][9][10] a „Fizikai aktivitás stratégiája a WHO Európai Régiója részére“[11] hangsúlyozza, hogy a gyermekek és fiatalok részére napi legalább 60 perc testmozgás szükséges és azt ajánlja, hogy „az iskolák a rendelkezésre álló tudományos bizonyítékoknak megfelelő, kellő számú rendszeres testnevelés órát szervezzenek“. Emellett a stratégia az egyes országokban a minőségi testnevelést és a megfelelő jogi szabályoztást is ajánlja.

Az ágazatközi együttműködés módja

Számos WHO-ajánlásnak és az orvosi szakmák széleskörű egyetértésével Magyarországon az Egészséges Nemzetért Népegészségügyi Program[12] egyik fontos céljaként szerepelt a mindennapos testnevelés elérése már 2001-ben. Mivel akkor a köznevelési ágazat úgy látta, hogy az iskolák nem képesek ennek megszervezésére, 2001-ben egy ágazatközi pályázat jelent meg az Egészségügyi, Oktatási és az Ifjúsági és Sport Minisztérium együttműködésével. Erre több, mint 700 iskola pályázott, s ez a tény meggyőzte az Oktatási Minisztérim vezetőit: az iskolák képesek a mindennapos testnevelés megszervezésére, ha a hiányzó forrást megkapják. Ezt követően 2006-ban a mindennapos testnevelés bekerült a nemzeti köznevelési tervbe, de a kormányprogramba kerülésre csak 2010-ben került sor. A nemzeti közmevelésről szóló 2011. évi CXC törvény kötelezően előírta a mindennapos testnevelést minden iskola részére, és egy négy éves fokozatos bevezetést követően 2015 szeptember óta minden tanuló részesül benne. A mindennapos testnevelés egészségfejlesztési kritériumai a köznevelést szabályzó alapdokumentumok részévé vált 2012-ben. Az egészségügyi ágazat 2003 óta folytatott kitartó munkájának nyomán a TIE is kötelező előírás lett 2012-ben minden köznevelési intézmény részére.

A mindennapos testnevelés egészségfejlesztési kritériumai

Ahhoz, hogy a mindennapos testnevelés elérje a várt egészséghatásokat, számos egészségfejlesztési kritériumot kell teljesítenie, melyet számos orvosi szakmai társaság közösen fogalmazott meg 2012-ben[13][14].

  1. A mindennapos tanórai testnevelésben minden tanulónak részt kell vennie, vagyis az indokolatlan mulasztásokat, felmentéseket vissza kell szorítani. Ez egyrészt a szülők feladata, másrészt azon orvosoké, akik segítő szándékkal, de kellő sportorvosi tapasztalat hiányában, a tanuló ill. szülője kívánságára felmentést írnak. Fontos, hogy orvos kollegáink vegyék figyelembe a mai mozgásszegény életmód miatt szükségessé vált felfogásbeli változást: pl. még a mozgásszervi beteg tanulóknak is minél több mozgásra van szükségük, tehát általánosságban az ő felmentésük sem szükséges (természetesen egyedi esetekben a szakorvos felelőssége és joga erről más döntést hozni).
  2. Minden testnevelési órán meg kell történnie a kellő szív- és érrendszeri, valamint légzőszervi terhelésnek (kipirulás, izzadás, lihegés a jele). Ezért a testnevelési órán olyan módon kell a tanulók mozgását szervezni, hogy az egymásra várakozással, vagyis mozgás nélkül eltöltött idő a lehető legkevesebbre csökkenjen.
  3. Minden testnevelési órán minden tanulóval gimnasztikát (tornát) is végezni kell, melynek része a biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló speciális tartásjavító mozgásanyag, valamint a láb izmainak erősítése és a helyes légzéstechnika kialakítása is. (A speciális tartásjavító mozgásanyag nem változik az életkorral és egyik életkorban sem pótolható mással, legfeljebb kiegészíthető egyéb játékos vagy változatos gyakorlatokkal.) A testnevelés során figyelembe kell venni a gerinc- és ízületvédelem szabályait.
  4. Minden mozgás során kiemelten kell figyelni a gerinc és az ízületek életkori terhelhetőségére.
  5. A testnevelési órákon relaxációt is végeztetni kell minden tanulóval (ennek módszere az 1-4 évfolyamon különbözik a többi évfolyamon alkalmazandótól).
  6. Mind a speciális tartásjavítás, mind a relaxáció az izomtudat, a testtudat kialakítását igényli, ami egyúttal a testnevelés általános testi-lelki egészséghatásait is felerősíti. Ezért a testnevelőknek az izomérzések tudatosítására, s ezeknek szóbeli kifejeztetésére is nagy hangsúlyt kell helyezniük.
  7. A testnevelőknek át kell adniuk azt a tudást is, hogy a mozgás miként áll folyamatos kapcsolatban az egészséges lelki működéssel és a tanulási képességek fejlődésével.
  8. A mindennapos tanórai testnevelés részét képezheti a tánctanítás is, amennyiben ehhez a szükséges személyi feltételek megteremthetők. Számos, lelki egészséget elősegítő és kapcsolati mintát nyújtó kitűnő hatása miatt az 1-4. osztályban a néptánc, 5-12. évfolyamon a nép- ill. társastánc részesítendő előnyben az egyéb táncfajtákkal szemben.
  9. A mindennapos tanórai testnevelés részeként, az élményszerzés központba helyezésével, a mozgás megszerettetésével olyan sportok tanítása is szükséges, melyeket a tanulók akár egész életükben is könnyen folytathatnak (ún. életmód-sportok). Az iskolák a helyi adottságok és lehetőségek figyelembe vételével választhatják ki ezen sport-fajtákat.
  10. Minden testnevelési órának a fegyelmezett munka, valamint a játék örömét és sikerélményét kell nyújtania minden, még az átlagostól eltérő testi adottságú tanulónak is. Ehhez olyan pedagógiai-pszichológiai módszereket kell alkalmazni, melyek az osztály minden tanulója számára a neki megfelelő mozgás-feladatokat adják; valamint olyan munka- és játékhelyzeteket kell teremteni, melyek minden tanuló részére az elvégzett munka illetve játék sikerélményét és örömét nyújtják.
  11. A testnevelés órán a testnevelőnek egyedülálló lehetősége van arra, hogy a tanulókkal saját élményeik útján megértesse a testnevelés órán történtek hatását a szervezetükre, testük és lelkük egészséges fejlődésére, ezért a testnevelés órának az egészségtan (egészségfejlesztési ismeretek) hatékony, azaz bensővé válást eredményező oktatását is elő kell segítenie. Ennek részeként kiemelten fontos a személyi higiéne, a testmozgás utáni zuhanyozás vagy egyéb tisztálkodás és a folyadékpótlás gyakorlati alkalmazása.
  12. A testnevelés értékelésének olyan módon kell történnie, hogy az a tanulókat a részvételre serkentse, vagyis minden tanulót elsősorban a saját adottságai és eddig elért saját eredményei alapján kell értékelni.
  13. A mindennapos tanórai testnevelés szakmai minőségének biztosítását legjobban az segíti elő, ha a testnevelés órát testnevelő szaktanár vagy erre kiképzett tanító tartja.
  14. Fontos, hogy a tanulók megismerjék a magyar sport történetét, a kiváló sportemberek életútja motiválhatja a tanulókat az iskolán kívüli sportág választásában.
  15. A köznevelést fenntartó állam feladatai közé tartozik a mindennapos tanórai testnevelés esetlegesen hiányzó tárgyi feltételeinek biztosítása. A kormányzat ezirányú törekvéseivel egyetértünk. Mivel a tárgyi feltételek javítása csak fokozatosan tud megtörténni, így előfordulhat, hogy az iskola tornaterem-ellátottsága jelenleg esetleg nem elegendő. Ilyen esetekben az iskola tantestülete és testnevelő pedagógusai saját kreativitásukat segítségül híva közösen alakítsák ki az iskola helyzetében elfogadható megoldásokat a mindennapi tanórai testnevelés kivitelezésére. A tökéletes helyszín hiányánál nagyobb baj a mindennapos testnevelési óra hiánya.

A nemzeti köznevelési szabályzókban a fenti kritériumok szerepelnek. Most a népegészségügy feladata, hogy a testnevelő pedagógusok munkáját segítse és így a kritériumok minden tanuló életében teljesüljenek.

A mindennapos testnevelés minőségének javítása

A mindennapos testnevelés minőségének javítására a kormányzat 2013-ban nagy projektet indított, melyet a Magyar Diáksport Szövetség (MDSZ) valósított meg. A MDSZ hét fontos módszertani kiadványt készített a testnevelők munkájának segítésére, az egészségfejlesztési kritériumok teljesítését elősegítő módszerek átadására. Minden iskola (kb. 3800) megkapta a kiadványokat és közel 8000 testnevelő vett részt azokon a továbbképzéseken, melyeken gyakorolhatták az új módszereket.

A MDSZ létrehozott egy új nemzeti fittségmérő eszközt (NETFIT), mellyel a testnevelők a 10-18 éves tanulók fizikai fittségét mérik. Az adatok online bevitelét követően az eredmények és elemzések online elérhetők a nyilvánosság részére[15]. A fittségmérés eszközeit minden iskola (kb. 3800) megkapta. A NETFIT tanévenkénti egyszeri alkalmazását az iskolák névhasználatáról és működéséről szóló 20/2012 EMMI rendelet kötelezően előírta.

A MDSZ a köznevelési, egészségügyi és sport ágazattal együttműködve megalkotta a testnevelés minőségének javításáról szóló stratégiát. Magyarországon 1985-ben szűnt meg a köznevelésben a szakmai felügyelet. Ennek újbóli felépítése 2012-ben kezdődött el, s emellett a testnevelők képzése és továbbképzése is megújul – mindez segítő eszköze annak, hogy a mindennapos testnevelés egyre jobb minőségben valósuljon meg.

Tornateremben vagy kívüle?

Magyarországon egyelőre nincs annyi tornaterem, hogy minden tanuló, minden osztály minden testnevelési óráját minden nap tornateremben lehessen megtartani. A mindennapos testnevelés bevezetésekor gyakran lehetett hallani, hogy “várni kellett volna addig, míg elég tornaterem lesz”. A népegészségügy szereplőinek intenzív kommunikációja az ellenkezőjét erősítette: nem tornateremre, hanem mozgásra van szükségük a gyerekeknek minden nap. A fent említett projektben minden iskola megkapta az “Alternatív játékok” c. módszertani kiadványt is, melyben a MDSZ 87 olyan élvezetes játékot mutat be, amihez nem kell tornaterem. Ma már látható, hogy ezt a kommunikációs csatát megnyertük.

Természetesen szükség van arra, hogy növeljük a tornatermek számát. A kormányzat számos új tornatermet, tanuszodát épít és fejleszti a tornatermek felszereltségét – de ettől még továbbra is szükség van a testnevelők kreativitására, alkotókészségére a tornatermen kívüli testnevelési órák megtartásához.

A mindennapos testnevelés nyomonkövetése

Az új nemzeti fittségmérő eszközt, a NETFIT-et a MDSZ az amerikai Cooper Intézettel közösen dolgozta ki, mégpedig korrekt tudományos alapokon és végre a gerinckíméletet is tekintetbe véve. A NETFIT így alkalmas eszköze a mindennapos testnevelés nyomonkövetésének. Tanévenkénti egyszeri végzését jogszabály írja elő a testnevelőknek, minden 10-18 éves tanuló részvételével. Négy mérési egységből, ún. profilból áll:

  • Testösszetétel
  • Aerob fittség
  • Vázizmok fittsége
  • Hajlékonyság.

2015 májusban alkalmazták a testnevelők a NETFIT-et első ízben (623.026 tanuló vett részt 13.543 testnevelővel); 2016 májusban 651.431 tanuló vett részt 14.685 testnevelővel és ez hasonlóan ment a további tanévekben is.

Az első két mérés elemzésének fő megállapításai a következők voltak 2016-ben[15][16]:

  • A túlsúlyos és elhízott tanulók aránya 25,8 % volt s ez az első évhez képest kis romlást jelentett. (A BMI-t számították és bioimpedanciát mértek OMRON BF511 készülékkel.)
  • A leggyengébb eredményt az alábbi két teszt mutatta:
    • Ingafutásban (ez az aerob kapacitást mérő teszt) a tanulóknak csak a 61,8 %-a teljesített az egészség-zónában.
    • A törzsemelés, vagyis a hátizom tesztben a gyerekeknek csak 51 %-a teljesített az egészség zónában.
  • Javulás volt látható a 2016-os méréskor az ingafutás-tesztben: a lányok 10 %-os javulást mutattak, főleg azok az évfolyamok, melyek a fokozatos bevezetés során már évek óta részt vettek a mindennapos testnevelésben.

A COVID miatt a 2020. évi mérés elmaradt. A 2019 májusban elvégzett utolsó NETFIT mérés eredményei szerint az ingafutás tesztben további javulás látszik, de azért a testnevelőknek tovább kell fejlődniük a megfelelő módszerek alkalmazása terén: hiszen még továbbra is romlik a gyerekek aerob kapacitása az életkor előrehaladtával, a túlsúlyos és elhízott gyerekek aránya még nem kezdett csökkenni és a hátizom teszt még mindig a legrosszabb eredményt adó teszt.

Fő üzenetek

Azok a tapasztalatok, melyeket a TIE ill. az annak részét képező mindennapos testnevelés előírása és bevezetése során szereztünk, esetleg más országok részére is hasznosíthatók lehetnek:

  • A legmagasabb politikai elköteleződésre volt szükség. Magyarországon ezt a miniszterelnök és a köznevelésért felelős államtitkár 2010 óta folyamatosan megnyilvánuló elkötelezettsége jelenti. Az egészségügyi ágazat odaadása természetesen szintén szükséges, ez Magyarországon már 2001 óta folyamatosan jelen volt.
  • Az ágazatok közti hatékony együttműködés alapvető. Ezt Magyarországon az ún. “giga-minisztérium”, vagyis a 8 szektort magába foglaló Emberi Erőforrások Minisztériuma tette valóságossá 2010 óta.
  • A különböző orvosi szakmai társaságok közti együttműködés, valamint a testnevelő tanárok civil szervezetével történő közös munka (1995 óta) szintén igen hasznos segítő tényező volt.
  • A nemzetközi szervezetek és hálózatok támogató szerepe igen előnyösnek bizonyult:
    • A WHO “Schools for Health in Europe Network Foundation (SHE)” szervezetének tapasztalatai és ajánlásai[17][18][19].
    • A WHO Európai Régiójának Irodája által a fizikai aktivitás növelése érdekében végzett munka[11][20].

Irodalomjegyzék

  1. Somhegyi, A., 2018, ‘A népegészségügyi szakemberek és intézmények feladatai a teljeskörű iskolai egészségfejlesztés szakmai segítésében‘, Népegészségügy 96:69-76. Elérhető: https://ogk.hu/~/media/Files/ogk/prevencio-tie-nepeu-segitese-nepegeszsegugy-2018-1.ashx
  2. Információk a mindennapos testnevelésért, a tartáskorrekcióért és a teljeskörű iskolai egészségfejlesztésért (TIE) végzett munkáról: https://ogk.hu/tevekenyseg/prevencio/
  3. Információk a TIE-ről: http://www.egeszseg.hu/teljeskoru-iskolai-egeszsegfejlesztes-a-mindennapokban.html
  4. 4.0 4.1 WHO (World Health Organisation) 2004, Global strategy on diet, physical activity and health. Elérhető: http://www.who.int/dietphysicalactivity/goals/en/index.html
  5. WHO, 2007, A guide for population-based approaches to increasing levels of physical activity. Implementation of the Global Strategy on Diet, Physical Activitiy and Health. Elérhető: http://www.who.int/dietphysicalactivity/PA-promotionguide-2007.pdf
  6. WHO, 2008, School policy framework. Implementation of the WHO Global Strategy on Diet, Physical Activity and Health. Elérhető: http://www.who.int/dietphysicalactivity/schools/en/index.html
  7. WHO, 2008, Action plan for the Global Strategy for the Prevention and Control of Non-communicable Diseases 2008-2013. Elérhető: http://www.who.int/nmh/publications/9789241597418/en/
  8. European Commission, 2008, EU Physical activity guidelines. Recommended policy actions in support of health-enhancing physical activity. Elérhető: https://ec.europa.eu/assets/eac/sport/library/policy_documents/eu-physical-activity-guidelines-2008_en.pdf
  9. WHO, 2010, ‘Global recommendations on physical activity for health’. Available at: http://www.who.int/dietphysicalactivity/factsheet_recommendations/en/index.html
  10. European Commission, 2013, Physical education and sport at school in Europe. Eurydice report. Available at: https://eacea.ec.europa.eu/national-policies/eurydice/content/physical-education-and-sport-school-europe_en
  11. 11.0 11.1 WHO, 2015, Physical activity strategy for the WHO European Region 2016-2025. Available at: http://www.euro.who.int/__data/assets/pdf_file/0010/282961/65wd09e_PhysicalActivityStrategy_150474.pdf?ua=1
  12. Ministry of Health, 2001, Healthy Nation Public Health Program 2001-2010, Budapest, 2001.
  13. Somhegyi, A., 2014, ‘A mindennapi testnevelés egészségfejlesztési kritériumai: megvalósításuk jelen helyzete’ , Népegészségügy 92:4-10. Elérhető: https://ogk.hu/~/media/Files/ogk/prevencio_nepegeszsegugy-2014_1.ashx
  14. Somhegyi, A., Lazáry, Á., Feszthammer, A. és mtsai., 2014, ‘A biomechanikailag helyes testtartás kialakítását, automatizálását és fenntartását szolgáló mozgásanyag beépítése a testnevelésbe’, Népegészségügy 92:11-19. Elérhető: https://ogk.hu/~/media/Files/ogk/prevencio_biomech-tt-helyzete-nepegeszsegugy-2014_1.ashx
  15. 15.0 15.1 Hungarian School Sport Federation (HSSF) website: https://www.netfit.eu/public/pb_netfit.php
  16. Csányi, T., Finn K., Welk G. J. et al., 2015, ‘Overview of the Hungarian National Youth Fitness Study, Research Quarterly for Exercise and Sport 86(Suppl. 1):S3-S12.
  17. Schools for Health (SHE) website: http://www.schools-for-health.eu/she-network
  18. Young, I., St Leger, L., Buijs, G., 2013, School health promotion: evidence for effective action, Background paper SHE Factsheet 2. Elérhető: https://www.schoolsforhealth.org/sites/default/files/editor/fact-sheets/she-factsheet2-background-paper-school-health-promotion-evidence.pdf
  19. Suldo, S. M., Gormley, M. J., Dupaul, G. J. et al., 2014, ‘The impact of school mental health on student and school-level academic outcomes: current status of the research and future directions’, School Mental Health 6:84-98. https://doi.org/10.1007/s12310-013-9116-2
  20. WHO Regional Office for Europe, 2014, Health 2020: education and early development. Synergy between sectors: fostering better education and health outcomes. Elérhető: http://www.euro.who.int/__data/assets/pdf_file/0004/257881/H2020-SectoralBrief-Education_11-09-Eng.pdf

Contributors

Palmer