Munkabiztonság

From OSHWiki
Jump to: navigation, search


no pages or subcategories

Pia Perttula and Markku Aaltonen, Finnish Institute of Occupational Health, Finland
Fordította: Dr. Nagy Zsolt

Bevezetés

A biztonság hagyományos értelemben a baleset megelőzését jelenti, azaz a nem kívánt események bekövetkezésének elkerülését. A biztonságot lehet úgy is tekinteni, mint egy alapvető értéket a munkahelyen. Ha valaki elfogadja a proaktív gondolkodást, akkor a biztonság egy alkalmazkodó, megelőző mérnöki tevékenység (resilience engineering), mely szerint az előre nem látható esetekben a működésnek normalizálódnia kell, minimális károk jelentkezésével. A folyamatosan változó munkahelyi létben és munkakörnyezetben a biztonság állandó javítást igényel. A kívánt biztonsági szint elérése folyamatos munkát követel, mind az irányítási, mind a működési szinten.

A biztonság meghatározása

A biztonság azt jelenti, hogy biztonságban, azaz sérüléstől, vagy veszélytől mentes állapotban vagyunk. A biztonság fogalma többdimenziós; azaz szintjei érintik a magánszemélyeket, vállalatokat és egész társadalmakat. Minden szint más szempontú megközelítést igényel, és az általánosan elfogadott, hogy a biztonság fontossága pozitív. Biztonság két elkülönült tevékenységtől függ: a kockázat méréstől és a kockázat értékeléstől. Munkavédelem azzal foglalkozik, hogy a dolgozóknak lehetőségük legyen egészségük veszélyeztetése nélkül dolgozni. Az ipari biztonság foglalkozik az ipari balesetek megelőzésével, amelyek bekövetkezhetnek például tűz, vagy veszélyes vegyi anyagok felszabadulása miatt. A biztonság vonatkozik a kockázatok kezelésének forrásaira is. Amikor a biztonságról beszélünk, akkor a cél a balesetek megelőzése, nem egyszerűen átvészelni azokat. A balesetvédelmet hagyományosan csak egy baleset megtörténte után vették figyelembe. A szándék, hogy a hasonló balesetet megakadályozzák, csak akkor jelent meg, miután a baleset megtörtént, és költségeket okozott. Az, hogy a dolgokat biztonságosan végezzük, része a működési rendnek az egyén és a szervezet szintjén.[1] A hagyományos, reaktív módja a balesetek megelőzésének, azaz a régi megközelítés, mára egy proaktívabb szemléletté változott. A „resilience engineering,” az alkalmazkodó és megelőző mérnöki koncepció vált uralkodóvá akkor, amikor a munkahelyi biztonsággal foglalkozunk, hiszen mindig megvan a lehetősége annak, hogy a folyamatok rosszra fordulnak, noha minden lehetségest megtettek azért, hogy ennek bekövetkeztét elkerüljék. A „resilience engineering” azaz a „rugalmas mérnöki tevékenység” szerint a biztonság a sikeresség képessége változó körülmények között, vagyis az a képesség, amely legyőzi a kiszámíthatatlan kihívásokat, és amely oly módon rugalmas, hogy a működés minimális károkkal normalizálódhat. Már a tervezési fázisban gondolni kell arra, hogy a dolgok rossz irányba is mehetnek.[2]

A biztonság javítása

A munkahelyi biztonság (munkavédelem) a baleset-megelőzésen nyugszik. A munkahelyi biztonság tárgya minden dolgozó ember; a munkavállalók és azok is, akik meglátogatnak egy munkahelyet. A munkahelyi biztonság javításának számos útja ismert, úgy, mint a kockázatértékelés, oktatás és képzés, a munkavédelmi kampányok (például a közösségi médiában), a vezetők elkötelezettsége a biztonság, valamint a munkahelyi biztonság és egészség irányítási rendszerek iránt, azért, hogy a munkahelyi biztonság és egészség (OSH) strukturáltabban és formálisabban, stb. javuljon.[3] Mindezek a munkavédelmet javító technikák erősítik egymást, valójában akkor működnek jól, ha együtt használjuk azokat. Bármilyen munkahelyi baleset egy jelzés a vezetésnek arról, hogy valami rosszul ment. A biztonság nem egy stabil érték: nemcsak a fenntartása szükséges, hanem állandóan javítani kell. A biztonsági kultúra jelzi, hogy milyen biztonságos az aktuálisan alkalmazott gyakorlat a munkahelyen. A biztonsági kultúra azokra a módokra utal, amelyekkel a szervezet informális tényezői pozitív vagy negatív módon befolyásolhatják a munkahelyi biztonságot és egészséget.[4] A munkahelyi balesetek gyökerei megtalálhatóak a biztonsági kultúrában. Egy jó biztonsági kultúra pozitív hatással van a minőségre, a megbízhatóságra, valamint a cég kompetenciájára és termelékenységére. A vezetés szerepe a jó biztonsági kultúra létrehozásában kulcsfontosságú. A munkavédelmi kultúra megfelel egy sor hiedelemnek, észlelésnek és attitűdnek, amelyek tükrözik, hogy az egyének milyen fontosságot tulajdonítanak a szervezeten belül a biztonságnak, a személyes szinten saját maguk, és mások biztonságának. A munkavédelmi kultúrát többnyire tudattalan szocializációs folyamatok alakították és fejlesztették, – melyet gyakran neveznek, társadalmi ráhatásnak.[5] Az emberek általában érzik, hogy a biztonság fontos, de mégis végeznek kockázatos dolgokat, amelyek balesethez vezethetnek. Az egyének vállalhatják a kockázatokat, azaz nem biztonságos tevékenységeket, végezhetnek abban az esetben, ha a kockázatokat jelentéktelennek ítélik, azért, hogy időt takarítsanak meg[6], és hajlamosak figyelmen kívül hagyni azt az információt, mely nincs összhangban a elképzeléseikkel, feltételezéseikkel.[7] Az emberi hibákat gyakran elkerülhetetlen baleseti okoknak tekintik, még akkor is, ha az adott esetet kiváltó ok nem az emberi tevékenység. A biztonságra úgy kell tekinteni, mint egy széles spektrumú koncepcióra; mely a korábbi nemkívánatos események elkerülésén túl, a lehetséges új kockázatokra fókuszál. Kizárólag a sajátos kockázatokra, vagy gyakorlatra figyelés gyakran más lényeges kérdések elhanyagolásához vezet.

Előnyök

Kevesebb baleset

A biztonság javítása csökkenti a munkahelyi baleseteket. Egy munkahelyi baleset érintettjének a munkahelyen kívül is vannak kötelezettségei. Ezért a baleset megelőzés döntő fontosságú minden munkahelyen annak érdekében, hogy elkerüljék a felesleges emberi szenvedést és gazdasági veszteségeket. Növekedhet a dolgozók elkötelezettsége munkájuk és a munkahelyük iránt, ahogy csökken a balesetek száma a munkahelyükön: a biztonság nem csak fizikai tény, hanem a dolgozó érzése, hogy biztonságos munkakörnyezetben dolgozik.

Csökkenő kockázatok

A továbbfejlesztett biztonsági intézkedések azt jelentik, hogy a munkahelyen a kockázatok csökkennek. Számos foglalkozási kockázatot teljesen el lehet kerülni vagy megszüntetni a munkahelyeken. Mindazonáltal meg kell vizsgálni, hogy a kockázatok kiküszöbölése nem azok egyszerű áthelyezését jelenti-e, azaz, az egyik terület helyett, egy másikon okozva kockázatokat.[8] Egy külön előny, hogy a csökkentett kockázati szint a munkahelyet vonzóbbá és kellemesebbé teszi, ami növeli a termelékenységet mind a vállalat mind az egyén szintjén.

Alacsonyabb költségek

A gazdasági szempontok manapság fontosak a munka világában. Az évente előforduló 4,9 millió baleset több, mint 3 nap munkahelyi távollétet eredményez. A munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések költsége a legtöbb országban a bruttó nemzeti termék (GNP) 2,6 - 3,8 %-a közötti[9], mely költség terheli a magán vállalkozásokat, és a nemzetgazdaságot egyaránt. A munkahelyeken végrehajtott legtöbb beavatkozást gazdasági értékük alapján mérlegelik. A biztonság javítására úgy is lehet tekinteni, mint egy befektetésre.[10] A balesetek többletköltséget rónak a vállalatokra, valamint a társadalom egészére. Továbbá, a balesetek költségeket vonnak maguk után, és negatív hatással vannak a munkavállalók egészségére, valamint a vállalatra, és az egész munkahelyi légkörre. A balesetek többletköltséget is okozhatnak a károsultaknak, azaz egyéni szinten, mivel szükségtelen fájdalmat és komplikációkat okoznak a mindennapi életben.

Jogi eljárás csökkent veszélye

A munkavállalók biztonságának és egészségének védelmét jogszabály biztosítja. Törvényes követelmények írják elő a munkahelyeken a biztonságosabb működést. Amint a biztonság jobbá válik, a törvényes szankció már nem fenyeget, és az nem követi a biztonsági előírást, akkor az elért javulás azonnal elvész.

Hírnév - Jobb helyzetben a beszállítók és partnerek között

A megnövelt biztonság okozta megbízhatóbb termelés azt eredményezi, hogy a tervezett menetrendnek megfelelően időben, és a minőségi követelmények szerinti termékek készülnek. Ezzel szemben a balesetek késleltetik a termelést, ami azt jelenti, hogy az adott cég jó hírneve csorbát szenved, és a hírnév helyreállítása és/vagy javítása hosszú ideig tarthat. A balesetek miatt kezdeményezett nyilvános jogi eljárás hosszú ideig károkat okoz bármelyik munkahelynek, és különösen hátrányos egy magáncégnél, amelynek alapvető célja a jövedelmező üzlet. Előnyökkel rendelkezik az a munkahely, amely erőfeszítéseket tett a balesetvédelem terén, az új dolgozók vonzó munkaadóként fognak rá tekinteni, a többi cég pedig megbízható, keresett üzleti partnerként.

Megnövelt termelékenység

A biztonság szorosan kapcsolódik a termelékenységhez. A jól karbantartott, és a munkafolyamat igényeihez optimalizált eszközök és munkakörnyezet magasabb termelékenységet és jobb minőséget eredményeznek. A munkavédelmi irányítást integrálni kell az általános karbantartási irányításba.[11] A kevesebb balesettel csökken a dolgozók balesettel kapcsolatos későbbi betegszabadsága, ami költség-csökkenést eredményez, és csökkennek a zavarok a termelési folyamatokban. Ezen túlmenően, az egészséges munkavállalók termelékenyebbek, és képesek magasabb színvonalú termelésre.

A biztonság javításának módjai

A balesetek és balesetveszélyes helyzetek tapasztalatainak felhasználása

A helyes baleset-megelőzés a múltban történtek elemzésén alapul. Fontos megérteni, hogy miért keletkeztek a balesetek vagy kvázibalesetek, és milyen lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy ezek bizonyosan ne történjenek meg újra. Valamennyi baleset vagy baleset közeli helyzet okának felderítése segít beazonosítani a fennálló munkahelyi veszélyeket és kockázatokat, és a későbbiekben ez az információ a szükséges javító intézkedések alapja.

A biztonságos munkamódszerek oktatása

A munkavállalókat ki kell oktatni és utasításokkal kell ellátni a biztonsági és egészségügyi témákról.[12] A korlátozott biztonsági ismeretek és a biztonsági eljárások követésének alacsony motivációja növelik a munkahelyi balesetek számát. Elképzelhető, hogy azok a munkavállalók fogják a leggyakrabban és legnagyobb mértékben megszegni a szabályokat, akiknek alacsony a biztonsági szabályok és eljárások betartása iránti motivációja. A munkások figyelmét fel kell hívni a of biztonsági szabályok be nem tartásának kockázataira és következményeire - mind a jogi és fizikai következmények vonatkozásában.[13]

A biztonság mérése

A teljesítmény-mérés lehet reaktív -, és aktív monitorizálás.[14] Az előbbi a balesetek (balesetközeli és a tényleges balesetek), beazonosítását és vizsgálatát jelenti, és a tanulást a hibákból, míg az utóbbi (aktív monitoring) visszajelzést ad a működés jellemezőiről, mielőtt a baleset vagy esemény megtörtént. A reaktív monitoring mutatói a múltra vonatkoznak, és azt mutatják, amikor a kitűzött biztonsági cél nem valósult meg, vagy nem sikerült azt elérni. Az aktív monitorizálás vezető indikátorai olyanok, (pl. különböző típusú kockázatok monitorizálása), melyek bemenetekként nélkülözhetetlenek annak demonstrálásában, hogy az elvárt biztonsági cél megvalósult.[5]

A management biztonság iránti elkötelezettsége

A felső vezetésnek kulcsszerepe van a munkahelyi biztonság javításában, mert a balesetek megelőzése, és egy jobb biztonsági kultúra megteremtése forrásokat követel. Azok a vezetők, akik a biztonságot magasra értékelik, fontosnak tartják a dolgozóik jólétét is. Ha a szándékunk a dolgozók jólétének biztosítása, akkor célunk eléréséhez elengedhetetlen bármelyik munkahelyen egy jó szintű biztonság megvalósítása. Míg a felső vezetők hozzáállása és magatartása meghatározhatja a szervezetek biztonsági teljesítményét, a középvezetők egy másik csoportját képezik a személyzetnek, amelyik fontos szerepet játszik a biztonság és a szervezeti változás terén. Kettős feladattal rendelkezhetnek, közel vannak a dolgozóikhoz, és ezért befolyásolják a helyi mikro-kultúrát, de közel lehetnek a vezetéshez is, olyanok, mint egy szállítószalag, elviszik a célokat és akadályokat a dolgozókhoz. Amellett, hogy követendő példát kell mutatni a biztonság javítása érdekében, a követelményeket és eljárásokat világosan el kell magyarázni, és a munkavállalókat érdekeltté kell tenni, hogy kövessék a biztonsági követelményeket. A vezetők kulcsfontosságú helyzetben vannak, amikor megfelelő forrásokat biztosítanak a biztonságos munkavégzés megvalósításához. [5]

A dolgozók biztonság iránti elkötelezettsége

Az egészség és a biztonság kezelésének egy fontos része a munkavállalói részvétel. Minden dolgozónak van elképzelése a balesetek okairól és a megelőzési módszerekről. A vezetőknek nem minden egészségügyi és biztonsági problémára van megoldásuk, míg a dolgozóknak és képviselőiknek van részletes ismerete és tapasztalata arról, hogyan végzik a munkát, és ez hogyan érinti őket. Ezért a munkavállalóknak és a vezetőknek szorosan együtt kell működniük, hogy megtalálják a közös megoldásokat a közös problémáikra. Fontos, hogy a személyzet a műhelyben részese legyen a biztonság megvalósításának a saját munkahelyén. A munkavállalók és / vagy képviselőik részvétele több okból is fontos: a munkavállalóknak egyértelmű az érdeke a (személyes) biztonságban, ők sokkal inkább érintettek a veszélyes tevékenységekben, mint a vezetőik, és nekik van első kézből származó, gyakran hallgatólagos tudásuk a veszélyes folyamatokról, a vonatkozó kockázati tényezőkről és a lehetséges biztonságos megoldásokra.[15]

Zéró baleset célkitűzés

A „Zero Accident Vision” azon a meggyőződésen alapul, hogy minden baleset megelőzhető, és ezért ennek a látásmódnak az elterjesztése egy fontos stratégia a munkahelyi balesetek megelőzésére. A „Zero Accident Vision” látásmód egyre inkább elfogadott azoknál a vállalatoknál, amelyek szeretnék megszűntetni a munkahelyi baleseteket, mert úgy érzik, hogy vállalati hitvallásuk nem enged meg egyetlen baleset sem. Ha rövidtávon nem megelőzhetőek a balesetek, akkor ennek hosszabb távon kell megvalósíthatónak lennie. A „Zero Accident Vision” célja, hogy olyan felfogásra és tettekre ösztönözze az embereket, mely szerint minden baleset megelőzhető. Korábban az emberek eltűrték a baleseteket, mert azt hitték, hogy egyszerűen nem lehet megakadályozni azokat, vagy hogy egy bizonyos számú baleset elkerülhetetlen. A „Zero Accident Vision” egy fontos fegyver a balesetek elkerülhetetlenségébe vetett hit elleni harcban.

Következtetések

Manapság a biztonságot alapvető értéknek tekintik a munka során, nem csak a jogi szabályozás által megkövetelt szintig, hanem általánosan elfogadott az a hozzáállás, mely szerint az egyén biztonságosan végezze a munkát. A biztonság valószínűleg egyre inkább elsődleges kérdés lesz a munkahelyeken, és a dolgozók a munkahely biztonsági szintje alapján kezdik majd el kiválasztani a munkahelyüket. Globális nézőpontból a biztonsági kérdések iránti közérdeklődés növekszik, hiszen a vállalatok működése nemzetközi. A nemzetközi vállalatok által felállított biztonsági szintek túlmutatnak a földrajzi határokon. Az általuk alkalmazott munkaerő átlépi az országhatárokat, és a trend egyre inkább az, hogy a munkaerő költözik. Ez növeli a biztonságos munkavégzés tudatosságát is. A munka során alkalmazott új technológiák és az új eljárások nem fogják helyettesíteni a "biztonság" fontosságát. A biztonság fenntartásának módszerei változhatnak az új típusú kockázatok, például a "multitasking” típusú munka miatt, amely a dolgozóktól megköveteli a biztonsághoz kötődő tevékenységeket a különböző feladatokban. A munkaadók a biztonság tervezése során kihívásoknak vannak kitéve, hiszen a munkavállalók most inkább változtatják az állásukat, mint a múltban. A munkásoknak biztonsági kérdésekben folyamatosan képzettnek és továbbképzettnek kell lenniük a változó munkahelyeken. Emellett a munkavállalóknak az új technológiák és az új eljárások miatt többféle kockázati tényezővel is meg kell birkózniuk. A biztonság nem csak egy fizikai állapot, hanem figyelembe kell venni a pszichológiai szempontokat is, miközben növeljük a biztonságot. Ahelyett, hogy a hibákra és üzemzavarokra figyelünk, a fókusz egyre inkább a biztonság pozitív eredményein, és azon van, hogy miként érhetőek el ezek a pozitív célok.[16]

Hivatkozások

  1. Hollnagel, E., Woods, D. & Leveson, N., Resilience Engineering, Burlington, Ashgate, 2006.
  2. Hollnagel, E., Nemeth, C. P. & Dekker, S., Remaining Sensitive to the Possibility of Failure. Resilience Engineering Perspectives, Aldershot, Ashgate, 2008.
  3. EU-OSHA - European Agency for Safety and Health at Work, Mainstreaming OSH into business management. (2009). Letölthető: [1]
  4. EU-OSHA – European Agency for Safety and Health at Work, Occupational Safety and Health culture assessment – A review of main approaches and selected tools, 2011. Letölthető: [2]
  5. 5.0 5.1 5.2 Zwetsloot, G., Aaltonen, M., Wybo, J., Saari, J. Kines, P., Op de Beeck, R. , ‘The case for research into the zero accident vision’, Safety Science, 2013. (nyomdában)
  6. Hale, A., The individual and safety, In: Ridley, J. & Channing, J. Safety at work,. Butterworth Heinemann, Sixth Edition, 2003. pp. 330-388.
  7. Pate-Cornell, M. & Murphy, D., ‘Human and management factors in probabilistic risk analysis: the SAM approach and observations from recent applications’, Reliability Engineering and System Safety 53, 1996, pp. 115-126.
  8. EU-OSHA – European Agency for Safety and Health at Work, Assessment, elimination and substantial reduction of occupational risks, 2009. Available at: [3]
  9. EU-OSHA - European Agency for Safety and Health at Work. Business Aspects of OSH. (2013). Hozzáférés 2013. április 18-án:[4]
  10. Reason, J., Managing the Risks of Organizational Accidents, Aldershot, Ashgate, 1997
  11. EU-OSHA – European Agency for Safety and Health at Work. 67. számú e-tájékoztató: Karbantartás és veszélyes anyagok – Karbantartás a vegyiparban, 2012. Letölthető: [5]
  12. EU-OSHA – European Agency for Safety and Health at Work, Dolgozói részvétel a munkahelyi biztonság és egészségvédelem területén. Gyakorlati útmutató, 2012. Letölthető: [6]
  13. Barling, J. & Frone, M.R. The Psychology of Workplace Safety, Washington, American Psychological Association, 2004.
  14. Oien K., Utne I.B., Herrera I.A., 2011. Building Safety indicators: Part 1 – Theoretical foundation, Safety Science 49, 148–161.
  15. Podgorski D., ‘The Use of Tacit Knowledge in Occupational Safety and Health Management Systems’, Journal of Occupational Safety and Ergonomics, 16 (3), 2010, pp. 283-310.
  16. Hollnagel, E., FRAM: the functional resonance analysis method. Burlington, Ashgate, 2012.

További olvasnivalók

EU-OSHA – European Agency for Safety and Health at Work (2012). Management of occupational safety and health, An analysis of the findings of the European survey of enterprises on new and emerging risks. Hozzáférés 2013. április 19-én: [7]

EU-OSHA – European Agency for Safety and Health at Work (2011). Occupational Safety and Health Culture Assessment – a Review of main approaches and selected tools. Hozzáférés 2013. április 19-én: [8]

EU-OSHA – European Agency for Safety and Health at Work (2012). Leadership and Occupational Safety and Health (OSH): an Expert Analysis. Hozzáférés 2013. április 19-én: [9]

EU-OSHA – European Agency for Safety and Health at Work (2012). Definitions. Hozzáférés 2013. április 19-én: [10]

EU-OSHA – European Agency for Safety and Health at Work (2010). Economic incentives to improve occupational safety and health: a review from the European perspective. Hozzáférés 2013. április 19-én: [11]

EU-OSHA – European Agency for Safety and Health at Work (2011). Magazine. Hozzáférés 2013. április 19-én: [12]

Contributors

Ferenc Kudasz