Pszichoszociális tényezők

From OSHWiki
Jump to: navigation, search


no pages or subcategories

Richard Graveling, Institute of Occupational Medicine, Edinburgh UK
fordította: dr. Balogh Mónika
kiegészítette: Tauszik Katalin, dr. Kudász Ferenc, Országos Közegészségügyi Intézet - Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Igazgatóság

Bevezetés

Hagyományosan a munkavédelem főként a munkahelyi fizikai és kémiai veszélyekre összpontosít. Ezek közül sokat az EU egyes munkavédelmi irányelvei szabályoznak (az EGK/89/391 keretirányelv előírása szerint), amelyek közös megközelítést alkalmaznak olyan veszélyekre, mint a zaj, a vibráció és a veszélyes anyagok. Azonban egyre inkább bizonyossá vált, hogy nem minden veszély fizikai természetű. A pszichoszociális tényezők, azaz a munkavállalókat érő pszichológiai, gazdasági és társas hatások befolyással vannak mind a testi, mind a lelki egészségre és jólétre. Az egyszerűség kedvéért a következőkben a „stressz” címszó alatt a káros irányba eltolódott stressz szintet, az úgynevezett „distresszt” értjük.

Fontos felismerni, hogy a munkahelyi pszichoszociális tényezők jelentősen befolyásolhatják a munkavállalók egészségét és jólétét. Ezek, a munkafolyamatok tervezéséhez, szervezéséhez és kezeléséhez kapcsolódó tényezők a munkával összefüggő stressz fokozódásához, valamint a munkahelyi teljesítmény és a testi-lelki egészség romlásához vezethetnek. Az elmúlt néhány évtized kutatásai azonosították azokat a munkakörülményeket ("pszichoszociális kockázati tényezőket"), amelyek stresszt okozhatnak a munkavállalók számára, függetlenül az egyéni jellemzőiktől, munkakörüktől vagy kulturális hátterüktől. Továbbá, széles körben elismert tény, hogy a gazdasági és technológiai fejlődés világszerte megváltoztatta a munkavállalókra nehezedő nyomást és a munkahelyi követelményeket.

Ezen változtatások némelyike előnyös lehet, ám káros következményekkel is járhatnak, melyek a pszichoszociális veszélyek (vagy kockázati tényezők) gyarapodásához vezethetnek, ami viszont a "stressz" címke alatt összefoglalt problémák fokozódását eredményezheti. Számos egészségi problémához – például a mozgásszervi betegségekhez – hasonlóan, az egészséget fenyegető pszichoszociális tényezők jelen lehetnek a munkahelyen, bár nem feltétlenül szorosan a munkavégzéshez kapcsolódóan, és adódhatnak otthoni vagy tágabb társas-társadalmi hatásokból is. Ez azonban nem tekinthető mentségnek arra, hogy a munkáltató tétlen maradjon.

A stressz egyike azoknak a szavaknak, amiket mindenki használ, de mindenki mást érthet alatta. Valaki úgy beszél a stresszről, mint egy gerendára nehezedő súlyról. Mások úgy, mintha az betegség vagy válasz lenne a kitettségre vagy terhelésre. Megint mások stressz alatt azokat a követelményeket vagy kihívásokat értik, amikkel munkájuk és mindennapi életük során szembenéznek. Ezt mi itt most "nyomás"-nak nevezzük. A stressz nem azonos a nyomással, ami természetes része az életnek. Egyik megnevezés sem "helyes" vagy "helytelen" – csak más.

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem területén a foglalkozási- vagy munkahelyi (vagy munkával összefüggő) stressz kifejezést széles körben használják annak leírására, amit az emberek akkor tapasztalnak, amikor úgy látják, hogy egyensúlyhiány van a munka által támasztott követelmények és a követelményekkel való megküzdéshez rendelkezésükre álló fizikai és mentális erőforrásaik között. Egyszerűbben fogalmazva, a stressz az, amikor nem tudunk megküzdeni. Ezeknek a kifejezéseknek és használatuknak részletesebb leírását lásd a stressz és pszichoszociális kockázatok kezeléséréről szóló EU-OSHA e-útmutatóban[1].

A probléma elterjedtségére vonatkozó becslések igen eltérőek. A 2013-as Munkaerő-felmérés (Labour Force Survey, LFS) szerint az EU-28-ban (az Európai Unió 28 tagállama) megkérdezettek mintegy egynegyede olyan pszichoszociális kockázati tényezőknek való kitettségről számolt be, amelyek hátrányosan befolyásolhatják lelki jólétüket (súlyos időkényszer vagy túlterhelés a munkában; erőszak vagy erőszakkal történő fenyegetés; zaklatás vagy megfélemlítés)[2]. Ezzel ellentétben, egy 2013-ban, 18 évesnél idősebb európai munkavállalók körében végzett szavazásos felmérés szerint a válaszadók közel háromnegyede tartotta a pszichoszociális tényezőket (pl.: munkahelyi átszervezés vagy a munkahely bizonytalansága) a munkahelyi stressz leggyakoribb okának, és több mint a fele állította, hogy a stressz "nagyon gyakori" vagy "elég gyakori" a munkahelyén [3].

Melyek a pszichoszociális kockázati tényezők?

A hosszú évek kiterjedt kutatásai számos olyan tényezőt azonosítottak, melyek pszichoszociális egészségkárosító kockázatot jelenthetnek a munkahelyen, többek között az alábbiakat:

Ezeket a tényezőket számos különböző perspektívából szemlélik a különböző országokban, ezért néha kicsit eltérő módon csoportosítják vagy mutatják be őket. Az alapvető kérdések azonban ugyanazok. További OSHwiki-cikkek részletesebben tárgyalják a pszichoszociális munkakörnyezet egyes vonatkozásait, illetve azok munkaerőre gyakorolt lehetséges hatásait; érzelmi munka, munkahelyi konfliktusok megértése és kezelése, konfliktusok megértése és kezelése a munkahelyen, szervezeti igazságosság.

A pszichoszociális kockázatokat és a stresszt sokáig kifejezetten "fehér galléros" problémának tekintették (és olyan kifejezésekkel illeték, mint "menedzser betegség"). Régóta felismerték azonban, hogy bár a különböző kockázati tényezők hatása és viszonylagos jelentősége változó lehet, a stressz minden ágazatban (építőipar, közigazgatás, mezőgazdaság, szolgáltatóipar), és munkavállalói csoportban problémát jelent.

Hogyan hatnak a pszichoszociális kockázati tényezők munkavállalókra és a vállalkozókra?

Noha maga a stressz nem betegség, a stressznek való hosszú ideig tartó kitettség fizikai vagy mentális egészségkárosodáshoz vezethet, pl. kiégés, szorongás vagy depresszió. Emellett negatív érzelmi vagy magatartásbeli változásokat is okozhat és károsíthatja az úgynevezett "kognitív teljesítőképességet" (koncentráció, memória, döntéshozatal stb.). Az érintett személy ingerlékennyé vagy visszahúzódóvá válhat, ami a kollégákkal való kapcsolat megromlásához, valamint erőszakhoz, zaklatáshoz vagy agresszióhoz vezethet. Az ilyen hatások némelyike, mint például a megfélemlítés (bullying), lehet akár a stressz jele, akár a stressz oka.

Hasonlóan számos fizikai és kémiai munkahelyi veszélyforráshoz, a pszichoszociális kockázati tényezők sem hatnak egyformán minden munkavállalóra. Emiatt az ilyen tényezők hatására bekövetkező egészségkárosodást egyesek a gyengeség jeleként értelmezik, az egyéni érzékenység szerepének felismerése helyett, mint például a légzőszervi szenzibilizáló hatások esetében.

Üzleti szemszögből közelítve kutatási eredmények bizonyítják, hogy a munkahelyi stressz sokba kerülhet. Egy friss nagy-britanniai munkaerő-piaci felmérés adatai szerint 2015-16-ban a stressz az összes munkával összefüggő megbetegedési esetek 37% -áért és a betegség miatt elveszett munkanapok 45%-áért volt felelős, ami nagy terhet jelent a munkaadók (és az érintett személyek) számára. Tanulmányok bizonyítják, hogy a munkahelyi stressz növelheti a balesetek számát, [4] valamint a betegség miatti távollét elhúzódásához és nagyobb fluktuációhoz vezethet. Mindezek pedig a költségek megnövekedését eredményezik, [5][6] ami elkerülhető lenne, ha a kockázatokat – a fizikai veszélyekhez hasonlóan – gondosan azonosítják és csökkentik.

A fent említett e-útmutató általános tájékoztatást nyújt a pszichoszociális kockázatok és a munkahelyi stressz lehetséges hatásairól, mind a dolgozók, mind a vállalkozások számára.

Mi a jogi helyzet?

Az EU-keretirányelv (89/391/EGK) arra kötelezi a munkáltatókat, hogy megvédjék dolgozóikat, a biztonságukat és egészségüket fenyegető kockázati tényezők elkerülésével, értékelésével és kezelésével. A keretirányelv nem nevesít konkrét kockázatokat. Ezek közé azonban beleértendőek a munkahelyi pszichoszociális kockázatok, amelyek a stresszt vagy a lelki egészségkárosodást okozhatnak vagy hozzájárulhatnak ezek kialakulásához. A Keretirányelv a munkavállalókra vonatkozó általános kötelezettséget is tartalmaz, melynek értelmében kötelesek betartani a munkáltató által meghatározott védelmi intézkedéseket.

Vannak közös uniós "keretmegállapodások" is, amelyeket a szakszervezetek és a munkáltatók alkotnak meg, közös álláspontot kialakítva a munkával összefüggő stressz, a munkahelyi zaklatás és erőszak kezelésével kapcsolatban. Ezek elérhetőek az EU-OSHA jogszabályok oldalán, illetve a munkahelyi stresszről szóló EU-OSHA e-útmutatón keresztül [1].

Az Európai Uniós szakpolitikai irányelvek és jogi megfontolások részletesebben további OSHwiki cikkben, valamint néhány ország-specifikus cikkben kerülnek bemutatásra.

Hogyan csökkenthetjük a munkahelyi stressz kockázatát?

A munkahelyi pszichoszociális kockázatok csökkentése mind a munkáltatónak, mind a munkavállalónak jó. Mint minden munkahelyi veszély esetén, a kockázatértékelés és a kockázatok megszüntetése vagy csökkentése elsődleges fontosságú kell, hogy legyen. A munkahelyi stressz kockázatának kezelésére vonatkozó jó megközelítés azonban valószínűleg olyan intézkedések kombinációja, ami megelőzési és stressz-kezelési módszereket is tartalmaz. Ezek egy része egyszerűen a helyes cégvezetési gyakorlat része. Alkalmazásuk javíthatja a munka hatékonyságát, valamint hozzájárulhat ahhoz, hogy jó pszichoszociális munkakörnyezetet teremtsünk, egészséges és hatékonyan dolgozó munkavállalókkal. Néhány további OSHwiki cikk hasznos, ágazat-specifikus útmutatást nyújt: takarító szolgáltatók, oktatás.

Hol találok további információkat?

Ahogyan cikkünkben jeleztük, további, a témához kapcsolódó OSHwiki-cikkek adnak részletesebb tájékoztatást a pszichoszociális kockázatokról és azok kezeléséről a munkahelyen; illetve olyan specifikus munkahelyi pszichoszociális kérdésekről, mint például a zaklatás, erőszak és a munkahelyi hátrányos megkülönböztetés, vagy a tágabb értelemben vett lelki egészség.

Továbbá az EU-OSHA e-útmutató gyakorlati útmutatót nyújt a stressz és a pszichoszociális kockázatok kezeléséhez. Az útmutató csaknem minden EU-tagállamban és néhány más európai országban is saját, helyi változatban érhető el.[1] A magyar nyelvű verzió adaptálási nehézségek miatt nem került kiadásra.

Magyarországi sajátosságok

A Munkavédelmi törvény nevesíti a pszichoszociális kockázatot és rendelkezik annak kezeléséről.[7] Az alkalmasság orvosi vizsgálatáról szóló rendelet meghatározza a kóroki tényezőket, illetve bizonyos, ilyen hatásnak kitett munkavállalói csoportokat.[8] Ez utóbbi lista nem egyezik teljesen a fenti definíciókkal. A magyar jogrend lehetővé teszi a pszichoszociális tényezők okozta foglalkozási betegségek bejelentését is.[9] Az expozíció igazolása ilyen esetekben azonban gyakran jelentős kihívást jelent.


Hivatkozások

  1. 1.0 1.1 1.2 E-guide to managing stress and psychosocial risks https://osha.europa.eu/en/tools-and-publications/e-guide-managing-stress-and-psychosocial-risks
  2. Persons reporting exposure to risk factors that can adversely affect mental well-being by sex, age and factor. http://ec.europa.eu/eurostat/web/lfs/data/database
  3. Common causes of work-related stress. http://www.slideshare.net/euosha/paneuropean-opinion-poll-on-occupational-safety-and-health-2013
  4. Clarke, S., 2010. An integrative model of safety climate: linking psychological climate and work attitudes to individual safety outcomes using meta-analysis. Journal of Occupational and Organizational Psychology 83, 553–578.
  5. Coomber B, Barriball KL (2007) Impact of job satisfaction components on intent to leave and turnover for hospital-based nurses: A review of the research literature. International Journal of Nursing Studies, 44, 297–314.
  6. De Gieter S, Hofmans J, Pepermans R. (2011) Revisiting the impact of job satisfaction and organizational commitment on nurse turnover intention: An individual differences analysis. International Journal of Nursing Studies, 48, 1562–1569.
  7. 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről. Letölthető: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?dbnum=1&docid=99300093.TV
  8. 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről. Letölthető: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?dbnum=1&docid=99800033.NM
  9. 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet a foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról. Letölthető: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99600027.NM

További olvasnivalók

Dabrónaki Ágnes, A legkomolyabb munkahelyi pszichoszociális kockázat: a stressz, JogászVilág 2017. [1]

Kapás Zsolt, Pszichoszociális kockázatértékelés, OMKT Kft. Budapest, 2012. [2]

Kapás Zsolt, Pszichoszociális kockázatok, értékelésük, eredményes kezelésük (előadás). [3]

NMH, Pszichoszociális kockázatértékelés - Európai ellenőrzési kampány 2012, [4]

Ruzsovics Ágnes, Munkahelyi pszichoszociális kockázat felmérése és értékelése, Hippocrates Online 2014 március 24. pp. 11-15. [5]

Salavecz Gyöngyvér, A munkahelyi stressz és az egészség összefüggései hazai és nemzetközi viszonylatban, Doktori értekezés. Semmelweis Egyetem, Budapest, 2011. [6]

Selye János, Stressz distressz nélkül. Akadémiai kiadó, Budapest, 1976. [7]

A 2016. április 13-án tartott Foglalkozás-egészségügyi Fórum előadásainak vázlatai:

  • Pataki Natália, A munkahely pozitív és negatív hatása a mentális egészségre (előadás). [8]
  • Prezenszki Zsuzsanna Depresszió, szomatizációs zavar megjelenése és összefüggése pszichoszociális stresszorokkal (előadás). [9]
  • Plette Richárd, Pszichoszociális kóroki tényezők okozta foglalkozási megbetegedések (előadás). [10]
  • Gábor Edina, És rajtuk ki segít? A foglalkozás-egészségügyi orvosok pszichoszociális kockázatai (előadás). [11]
  • Plette Richárd, Foglalkozás okozta stresszorok a munka változó világában (előadás). [12]
  • Tauszik Katalin, Pszichoszociális kockázatok a munkahelyen: A munkahelyi kommunikáció, mint kétélű fegyver (előadás). [13]
  • Lászlóffy Marianna, Pszichoszomatikus megbetegedések (előadás). [14]

Contributors

Ferenc Kudasz
OSH: 
NACE: