Rezgésexpozíció (Vibráció)

From OSHWiki
Jump to: navigation, search


Dr. Martin János, Dr. Budavölgyi Attila, Dr. Lászlóffy Marianna, Dr. Kudász Ferenc, Országos Közegészségügyi Intézet - Munkahigénés és Foglalkozás-egészségügyi Igazgatóság

Bevezetés

A vibrációs expozíció a munkaegészségügy területén régóta ismert, több gazdasági ágban, napjainkban is jelen lévő fizikai kóroki tényező[1][2]. A behatás helyét és irányát tekintve (kéz-kar, egésztest rezgés) számos egészségkárosító hatással rendelkezik (úgymint perifériás érbetegség, perifériás neuropathia, csont-ízületi, gerinc eltérések), melyek érintik a munkavállaló munkaalkalmasságát, illetve végállapotukban nagyrészt gyógyíthatatlanok, ezért különösen fontos ezek megelőzése[3]. A vibráció egészségre gyakorolt hatásait kétféleképpen közelítik meg. A jogi (kártérítéssel, munkaképesség megítélésével foglalkozó) oldal többnyire mérhető folyamatokra, objektív elváltozásokra összpontosít. Másik oldalról az orvosi gyakorlatban gyakran használnak szubjektív, anamnesztikus adatokat. E cikk ismerteti a rezgés fizikai jellemzőit, a kockázat értékelésére szolgáló mérési módszereket, valamint az egészségkárosító hatás lokalizációja szerinti klasszifikációt, az általa okozott betegségek megjelenési formáit, a prevenciós lehetőségeket. A vibrációs expozícióval kapcsolatos iránymutatást a 2002/44/EK Európai irányelv tartalmazza. A fizikai jellemzők mérésének metódusát szabványok rögzítik[4]. A rezgés okozta megbetegedések vizsgálatára és értékelésére több ajánlás mellett számos szabvány is ismeretes.

A vibráció általános jellemzői

A vibráció (mechanikus rezgés, rázkódás), amely fizikailag energia átvitele szilárd anyagon keresztül, a gépek működése következtében lép fel és átterjedve a szervezetre abban kóros elváltozásokat okozhat[5].

Dinamikus jelenség, melynek intenzitása az idővel változik. Ennek megfelelően jellemezni lehet:

  • időbeli lefolyásával (állandó, szabályosan ismétlődő, átmeneti, véletlenszerűen változó, ütésszerű)
  • nagyságával
  • frekvencia összetevői

alapján.

A rezgés nagyságát jellemezhetjük: az elmozdulással, a sebességgel, valamint a gyorsulással. A három megadott paraméter egymással összefügg. A mechanikus rendszerek természetéből adódóan jelentős elmozdulások elsősorban csak alacsony frekvenciákon jöhetnek létre, a sebesség értékek pedig a vibrációt kiváltó energiával arányosak. A gyorsulásmérések akkor kapnak jelentőséget, amikor a mérés frekvencia tartományát a magasabb frekvenciák felé kívánjuk kiterjeszteni.

Mérhetjük fentiek csúcs-, illetve kéz-kar vibráció esetében annak effektív középértékét, egésztest rezgésnél a négyzetes középértéket[6].

A vibráció egészségre gyakorolt hatásai

A rezgés a szervezetben kóros elváltozásokat okozhat. Az intenzív vibráció akut hatása a komfortérzet és ezáltal a teljesítmény csökkentése[7][8]. Idült hatás eredményeként kezdetben funkcionális, majd organikus eltérések alakulhatnak ki. A különböző frekvenciájú rezgések más-más szövetekben, szervrendszerekben nyelődnek el. A dominánsan alacsony rezgésszámú és magas amplitúdójú, „durvább” rezgések elsősorban a csontokat és ízületeket, a magasabb frekvenciájú és alacsonyabb amplitúdójú, „finomabb” rezgések pedig elsősorban a lágyrészeket károsítják. Általánosságban az ütőszerszámok veszélyesebbek, mint a forgómechanikájú eszközök. Mindemellett számos egyéb faktor is befolyásolja a károsodás mértékét: zaj, hideg, nedvesség, ergonómiai szituáció, munkavégzés módja[9][10].

A vibráció behatolási kapuja szerint megkülönböztetünk helyileg ható és egésztest vibrációt. A helyileg ható (szinonimák: lokális, szegmentális) vibrációs expozíció többnyire a kézen jelentkezik, mivel a munkát végző ember a szerszámokat, berendezéseket kezeivel működteti. Forrásai a vibrációs hatást keltő kézi eszközök illetve a vibrációs hatást keltő gép segítségével megmunkált munkadarabok. Az egésztest (általános) vibrációs expozíció forrása tiszta formában a működő gépek környezetében rezgő-rázkódó padozat. Behatolási kapu - a testhelyzettől függően - az alsó végtagok és/vagy a tompor. A kombinált vibrációs expozíció az előző két forma kombinációja, amelynek tipikus képviselője a traktorvezetés és egyéb önjáró erő-, nehéz- és munkagépek vezetése és kezelése. Ilyenkor a gépkezelő egész testével a rázkódó gépen helyezkedik el, de rezgések érhetik a felső végtagot is a volán, ill. a kezelőkarok útján, így mindkét felsorolt ártalom kifejlődésére lehetőség nyílik.

A helyileg ható vibráció egészségre gyakorolt hatásai (kéz-kar rezgés: KKR)

A vibráció afiziológiás (nem természetes) inger: elsődlegesen (mikro)traumatizációként hat a szervezetre[11]. A patomechanizmus részleteiben ma sem tisztázott. A vibrációs ártalom tünetei jellemzőek, de nem patognomikusak, egyetlen specifikus, csak vibrációs ártalomban előforduló elváltozás sem létezik, tehát diagnózist kizárólag a klinikai képre alapozni nem lehet. A legjellemzőbb - de szintén nem specifikus - tünetek a Raynaud-jelenség és az aszeptikus csontnekrózis. A biztos kórismézéshez elengedhetetlenül szükséges a megfelelő jellegű és tartamú expozíció bizonyítása és a hasonló tüneteket okozó egyéb kórképek (pl. cukorbetegség, fagyás, autoimmun betegségek) kizárása[12][13]. A felső végtag károsodás (fájdalom és rossz funkció) szignifikáns lehet és korrelálhat a szenzoros funkciók zavarával, vagy a Raynaud rohamok gyakoriságával[14].

Érgyógyászati elváltozások

Kezdetben a kezek fázékonnyá válnak, majd megjelenik a szindróma legjellegzetesebb tünete, a Raynaud-jelenség, azaz hideg hatására a kéz ujjainak elfehéredése[15]. A Raynaud-jelenség a kisebb erek hidegre bekövetkező fokozott összehúzódása miatt alakul ki, mely rontja a végtag keringését. Három fázisból állhat: az ujjak elfehérednek (az erek összehúzódása, a vértelenség kialakulása miatt), majd elkékülnek (az oxigénhiány, illetve a redukált hemoglobin felszaporodás miatt), végül élénkpirossá válnak (a keringés visszatérése miatt). Mindeközben fájdalomról, zsibbadásról panaszkodhat a beteg. A három fázis nem minden esetben észlelhető.

A Raynaud jelenség kezdetben funkcionális zavar (fokozott spazmus-készség), a rohamok sokszori ismétlődése esetén organikus eltérések (az erek izomrétegének megvastagodása, az ér belhártyája alatti kötőszöveti felszaporodás) is kialakulnak, amelyek az érfal merevvé válásához, a lumen beszűküléséhez, esetleg elzáródásához vezetnek. Ma sem eldöntött kérdés, hogy a Raynaud-jelenség az érfalak vagy az érbeidegzés károsodásának következménye-e[16][17].

A megjelenés lokalizációja - a rezgésterhelés különbözőségéből adódóan - foglalkozásonként eltérő lehet. Szimmetrikus expozíció esetén a Raynaud-jelenség lokalizációja is szimmetrikus, a túlnyomóan féloldali terhelés viszont túlnyomóan féloldali tüneteket eredményez[18]. A fizikális lelet kezdetben teljesen negatív lehet, később az ujjak (majd a kezek) hűvössége, lividitása figyelhető meg, alacsony hőmérsékleten esetleg spontán Raynaud-jelenség. Elhanyagolt esetekben a szövetek vérellátási zavarára utaló krónikus sebek, fekélyek jelennek meg. Az orvosi diagnózis felállítása speciális vizsgálatokkal történik: az egyszerűen végrehajtható angiológiai műfogások közül a kéz ereinek anatómiai viszonyairól ad felvilágosítást az Allen-teszt, a felső végtag reaktív vérbőségét vizsgálja az ökölzárási és körömnyomási próba, az esetleges vállövi artériás kompressziót mutatja ki a "TOS-próba", illetve a pozícionális Doppler ultrahang vizsgálattal végzett „TOS-próba”.

A Raynaud-jelenség diagnózisának feltétele a jelenség észlelése az orvos által. Ez lehet spontán Raynaud-jelenség észlelése vagy a jelenség - hideg-inger segítségével történő - provokálása. Ez az egyszerű módszer pozitív esetben egyértelmű diagnózist ad. Hátránya alacsony szenzitivitása (a Raynaud-jelenségról panaszkodók kb. felében eredményes csak). Bizonyos esetekben ellenjavallt elvégzése: kezeletlen magas vérnyomás, szívbetegségek (koszorúér-szűkület, ritmuszavar), a kéz ízületeit érintő gyulladásos betegségek, hideg allergia. Az egész test lehűtése („általános lehűtés”) eredményesebb a lokális hűtésnél (pl. hideg, nedves időben a beteg sétája kesztyű nélkül)[19]. A spontán vagy provokált Raynaud-jelenség pontos lokalizációját (oldalra, ujjakra, sőt ujjpercekre lebontva) és az elszíneződés jellegét (halványodás, fehéredés, elkékülés) gondosan fel kell jegyezni, mert ezen adatok ismeretének az adott eset súlyosságának elbírálásában, kontroll-vizsgálatok kapcsán pedig a dinamika (romlás, javulás) megítélésében nagy jelentősége van[20][21], bár a pontos diagnózist, illetve a betegség súlyosságának, stádiumának megállapítását lehetővé tévő szempontrendszer nem egységes[22]. A szerzők a stádiumokba való besorolást a vezető tünetek, az ér- és ideggyógyászati elváltozások alapján végzik.

Az egyik leggyakrabban alkalmazott szempontrendszert a kutatók nemzetközi találkozóján (Stockholm) alakították ki, ez az úgynevezett Stockholm Workshop skála[23]. Az ereket érintő tüneteket mutatja be az 1. táblázat. Griffin (1982) vezette be a hűtési próbát követően kialakuló, ujjak elfehéredését leíró pontrendszert[24] (1. ábra).

1. ábra. Griffin pontrendszere a vibráció okozta Raynaud-jelenség leírására (példaként: az érintett ujjak fehérre színezve). Forrás: [25]

1. táblázat Stockholm kéz-kar vibrációs szindróma beosztási rendszer – érgyógyászati eltérések

Stádium Fokozat Leírás
1 Enyhe Ujjbegyek alkalmankénti elfehéredése
2 Közepes Az ujjbegyek, ill. középső ujjpercek alkalmankénti elfehéredése
3 Súlyos Minden ujjpercen előforduló, gyakori elfehéredés
4 Nagyon súlyos Mint a 3. stádium, de az ujjakon trofikus (táplálási) zavar látható (pl. sebek, fekélyek)

Forrás: [26]

Idegrendszeri elváltozások

A környéki idegrendszer károsodása a vibráció direkt hatása, valamint a vérellátási zavarok következtében jön létre[27][28]. Kezdetben az érző, majd a mozgató rostok zavarai jelentkeznek. Megjelenési formája lehet felső végtagi polineuropátia vagy a környéki idegek körülírt károsodása[29][30] (alagút-szindrómák). Ezek lehetnek: mellkas kimeneti, könyök-, kéztő-alagút szindrómák. A jellegzetes kezdeti panasz a felső végtagok különböző kiterjedésű zsibbadása, elsősorban pihenéskor, főként éjszaka, az alvást is zavarhatja. Munkavégzés közbeni kóros érzetek is előfordulhatnak. A szenzoros tünetekhez később motoros károsodás, izomgyengeség (szorítóerő csökkenése, tárgyak elejtése) is csatlakozhat.

Az orvosi diagnózist klinikai neurológiai és elektrofiziológiai vizsgálat (szenzoros és motoros vezetési sebesség mérése, EMG), esetleg kalibrált hangvilla vagy a vibrációs érzésküszöb kvantitatív mérésére az ujjbegyeken adja meg[31][32][33]. A leírt műszeres vizsgálatokat mindig a hideg-provokáció előtt kell elvégezni.

A Stockholm Workshop skála neurológiai komponensek értékelését mutatja be a 2. táblázat, mely nem feltétlenül korrelál az idegvezetési sebesség mérés eredményeivel[34].

Differenciáldiagnosztika szempontjából legfontosabb az alsó végtagok vizsgálata, amelynek negativitása gyakorlatilag kizárja a polineuropátiát okozó egyéb gyakori kórokok (alkoholizmus, cukorbetegség, kémiai expozíció, gyógyszerek stb.) szerepét[35]. A neurológiai eltérések stádium szerinti besorolása a Stockholm Workshop skála szerint a 2. táblázatban látható.

2. táblázat. Stockholm kéz-kar vibrációs szindróma beosztási rendszer – idegrendszeri eltérések

Stádium Leírás
0SN nincsenek tünetek
ISN szubjektív panaszok (zsibbadás) objektív elváltozások nélkül
2SN mint az 1. stádium, csökkent érzékeléssel
3SN mint a 2. stádium, csökkent taktilis funkcióval

Forrás: [36]

Mozgásszervi elváltozások

A csont-ízületi rendszer károsodását a vibráció okozta mikrotraumák okozzák, de a kialakulásban szerepe van a vérellátási-, illetve a beidegzési zavaroknak is. Patológiailag aszeptikus nekrózisok, osteochondrosis dissecans, strukturális eltérések és degeneratív elváltozások fordulnak elő. Panaszt nem minden esetben okoznak, fájdalom és ezt kísérő gyengeség, mozgáskorlátozottság, duzzanat jelentkezhet. Utóbbiak a fizikális vizsgálatkor is észlelhetők.

Pontos diagnózis azonban csak radiológiai vizsgálat segítségével állítható fel. Ha a röntgen-képen a felső végtag ízületeiben vagy azok környékén szabálytalan csontszerkezetet látunk, vékonyrétegű CT (HRCT) végzése indokolt, amely apró, részleges csontelhalást is képes kimutatni. A csontelhalás legkoraibb fázisának (a csontvelő ödémájának, a vérkeringés zavarának) kimutatására egyedül a mágneses-rezonancia (MRI) alkalmas.

Az eltérések gyakorisága a behatolási kaputól távolodva csökkenő tendenciát mutat. A csukló régiójában a leggyakoribbak a vibrációs eredetű csontbetegségek (os lunatum és naviculare). Az os naviculare törése a munkaeszköz egyetlen durva visszalökődése következtében is kifejlődhet. A könyökízület esetében a kéz-kar vibrációs szindrómára jellemző elváltozás az osteochondrosis dissecans. A degeneratív artrózisok keletkezésében a vibrációs munkakörök többségére jellemző egyoldalú és/vagy túlzott fizikai terhelésnek van lényegesebb szerepe. A nyaki gerinc vagy felső háti csigolyák valamelyikén a csigolya tüskenyúlványának fáradásos törése (amely az esetek többségében klinikai jelentőség nélküli radiológiai érdekesség) alakulhat ki[37].

Az egésztest vibráció egészségre gyakorolt hatásai

Panaszok, tünetek

Hevenyen a komfortérzetet csökkenti, émelygés, hányás, egyensúlyvesztés léphet fel a munka befejezése után. Jelentkezhet még fáradékonyság, szédülés, fejfájás, alvászavar[38]. Amennyiben a szervek-szövetek átveszik a rezgést, funkciójuk károsodhat. 1 Hz körüli frekvencia egyensúlyzavart, 3-6 Hz a mellkasi és hasi szervek működésének károsodását okozza, míg a 20-30 Hz-es tartomány támadáspontja a fej, nyak, vállak régiója. A szem sajátfrekvenciája 60-90 Hz, míg a fej és állkapocs rendszer 100 és 200 Hz között érzékeny a vibrációra. A járműveken való utazás (vezetés) a gerincoszlop rezonanciáját okozhatja. A magas frekvenciájú egésztest vibráció nőgyógyászati panaszokat is okozhat[39].

Mozgásszervi elváltozások

Nagyon magas gyorsulásértékkel járó rezgés (10 m/s2 felett) akut sérülést okozhat a gerincben[40]. A csigolya közti porckorongok betegsége egésztest vibrációs expozícióban nagyobb valószínűséggel, korábbi életkorban alakul ki, mint a nem exponált populációban. A vibráció okozta mikrotrauma miatt más korai degeneratív gerincelváltozásokra is számíthatunk, melyek megjelenésükben nem különíthetők el az egyéb kórokúaktól. Leginkább a gerinc alsó ágyéki szakasza érintett. Ezek összességében panaszokat, mozgáskorlátozottságot okoznak, de a radiológiai eltérések nem minden esetben korrelálnak a panaszokkal[41].

A vibráció forrásai, előfordulása

Az Európában 48,6 millió főre tehető munkavállalók közül a férfiak 33%-a, a nők 10%-a van kitéve vibrációs expozíciónak[42]. Leginkább érintett ágazatok az építőipar, bányászat, gyáripar, mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, villamos ipar, gáz- és vízellátás[43].

Helyileg ható vibráció

Európában mintegy öt millió munkavállaló van kitéve kéz-kar vibrációs expozíciónak, és az ISSA felmérése szerint 1.7-3.6 százalékuknál mutatható ki munkahelyi baleset és/vagy foglalkozási megbetegedés[44]. A rezgés kialakulása kézi eszközök esetén lehet „szükséges”, azaz az eszköz működéséből adódó. Ilyenek például az ütvefúrók, melyek működéséhez szükséges a rezgés kialakítása, így törik össze a pl. a fúrandó kőzetet. Más esetben a vibráció csupán „melléktermék”, azaz kialakulása nem szükséges a munkafolyamathoz, hanem annak során elkerülhetetlenül keletkezik. Típusosan ilyen eset a körmozgást végző, kiegyensúlyozatlan gép. A mechanizmusból látszik, hogy míg utóbbi esetben műszakilag jelentősen csökkenthető az expozíció nagysága, addig az első esetben nem kiküszöbölhető. Vibrációs hatást kelthetnek kéziszerszámok (sűrített levegővel működő ún. préslég-szerszámok, robbanó- vagy villanymotorral meghajtott eszközök), gépek, melyeket kézzel irányítanak, illetve olyan munkafolyamatok, ahol kézzel kell a munkadarabot forgó mechanizmushoz (anyagmegmunkálás) szorítani. Az alsó végtagokat érintő vibrációs expozíció ritka[45].

Egésztest vibráció

A népesség 20%-a lehet kitett egésztest rezgés expozíciónak, melyből Európában mintegy egy millió foglalkozási eredetű[46]. Ilyen egésztest rezgésexpozíciós kockázatot jelentenek a haszongépjárművek és a nehéz munkagépek, vagyis a tehergépkocsi vezetők és a munkagép kezelők az érintettek.

A kockázatok kezelése, értékelése

Az Európai Unió 2002/44/EK irányelve előírja azokat a minimum feltételeket, melyek szükségesek a munkavállalók egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéséhez. Kötelezi a munkáltatót arra, hogy felmérje, szükség esetén meghatározza a munkavállalókat érő expozíció mértékét. A mérés pontos kivitelezésének módját a direktíva mellékletében olvashatjuk.

Az Irányelv 4. cikkelyében foglaltak szerint a munkáltató a kockázati tényezők felmérése során különös figyelmet kell, hogy szenteljen a következőknek[47]:

  • az expozíció mértéke, jellege és időtartama, beleértve az időszakos vagy az ismétlődő vibrációs expozíciót;
  • az expozíciónak az irányelv 3. cikkében megállapított határértékei és beavatkozási határértékei;
  • a munkavállalók egészségét és biztonságát különösen érzékenyen érintő kockázati tényezők hatása;
  • a mechanikus vibráció és a munkahely, vagy más munkaeszközök közötti kölcsönhatások következményeként jelentkező, a munkavállalók biztonságát veszélyeztető közvetett hatások;
  • a vonatkozó közösségi irányelvekkel összhangban a munkaeszközök gyártói által biztosított információk;
  • a mechanikus vibrációs expozíció mértékének csökkentésére kifejlesztett helyettesítő eszközök hozzáférhetősége;
  • a munkaadó felelőssége, az egésztest-vibrációs expozíciónak a napi munkaidőn túlra való kiterjesztése során;
  • sajátos munkakörülmények, mint például alacsony hőmérséklet;
  • az egészségi állapot folyamatos ellenőrzése során kapott megfelelő információk, beleértve a lehetséges mértékben nyilvánosságra hozott információkat is.

A gyakorlatban a vibráció mérése gyorsulásmérővel történik, mely a gyorsulást elektromos jellé alakítja[48]. A gyorsulás nagyságát annak effektív értékével jellemezzük. A frekvencia összetevők vizsgálatát speciális súlyozó szűrőkkel végezhetjük. Az effektív érték a rezgés frekvencia összetevőinek konkrét ismerete nélkül megadja, hogy a vizsgált rezgés az adott határértékeket meghaladja-e, vagy sem. A munkahelyi rezgés embere gyakorolt hatásának értékelésekor a mért adatokat egyrészt a tevékenységre, másrészt a napi expozícióra vonatkoztatjuk.

Az emberre gyakorolt hatást tekintve nem elegendő mérni a rezgés pillanatnyi, vagy időarányos szintjét, hanem frekvencia összetevőit is vizsgálni kell, mivel a különböző frekvenciájú rezgések más-más szövetekben, szervrendszerekben nyelődnek el[49][50][51][52].

A kockázat értékelése és kezelése során a következő sorrendet kell betartani:

  1. az expozíció veszélyével járó munkafolyamat azonosítása
  2. a befolyásoló tényezők meghatározása,
  3. az expozíció becslése/mérése,
  4. az eredmények összehasonlítása a határértékekkel,
  5. a forrás és a lehetséges megelőző stratégiák identifikálása,
  6. megelőzési terv készítése (felelősök, határidők, források),
  7. a terv végrehajtása,
  8. a folyamat monitorizálása és értékelése,
  9. dokumentáció.

A kockázat értékelését újból elvégezzük, ha további érdemi veszélyt állapítunk meg vagy változás történik a munkavégzésben, technológiában, vagy ha foglalkozási eredetű egészségkárosodás gyanúja merül fel[53][54].

Különböző – a munkavégzés során a munkavállalót érő – rezgés expozíció összegzése a gyorsulási adatok decibelre történő átszámításával történik[55]. Ezekre az egyszerűbb esetekre vonatkozóan rendelkezünk cél számítógépekkel is, de a pontos számításokhoz szakember bevonására van szükség[56]. Ökölszabályként fogalmazható meg, hogy a rezgésexpozíció csökkentését a legnagyobb kockázatot jelentő tevékenységgel/gépnél kell kezdeni[57].

Helyileg ható vibráció

Kockázat értékelés

A vibráció hatását annak nagyságán és a behatás időtartamán túl több faktor befolyásolja, mint például a munkavégzés jellege és a munkakörnyezet[58]. Ezen tényezők szerepét szintén meg kell fontolni a kéz-kar vibráció várható kockázatának munkavédelmi és munkaegészségügyi értékelésekor. Az együttes zajterhelés például vazospazmust (érösszeszűkülést) okoz és így maga is növeli a vibráció hatását. Nedves és hideg környezet hatására a Raynaud-fenomén önmagában is kialakulhat[59], továbbá a csont és izom rendszer elváltozásai, repetitív és/ vagy intenzív munkavégzés és a kényszer testtartásban végzett munka is károsító tényező lehet[60].

A test vagy a kéz ellenállása a magas frekvenciájú vibrációval szemben csökken, ha az izomtónus, vagy a kéz szorítóereje nő, mivel a test illetve a kar rezonancia frekvenciája a magasabb frekvenciák felé tolódik el. Ennek ellenkezője történik fordított esetben.

A szerszám, vagy tárgy kezelése is fontos szempont, amit befolyásol a munkavállaló gyakorlottsága és izomereje. A kéz/kar rendszer nagyobb mértékben nyeli el a gép rezgését, ha a markolat kemény, mivel ebben a „kapcsolat” jobb, vagyis a kemény markolat fokozza a vibráció jelentette kockázatot[61][62][63].

A vibráció mérése

Az irányelv „A” melléklete szerint a kéz-kar rezgés expozíció nagyságának értékelését az ISO 5349-1(2001) szabvány szerint kell végezni. A munkavállaló expozíciójának nagyságát a vektoriálisan összegzett súlyozott egyenértékű RMS gyorsulás adja m/s2-ben megadva. Az egyenértékű számítás alapja a nyolc órás referencia (műszak) idő A(8).

A mérés

  • a mintavételre jellemző legyen,
  • a mérőműszer és a metodika illeszkedjen a rezgés speciális jellemzőihez,
  • az esetleges zavaró tényezőket a szabvány szerint kell figyelembe venni,
  • a mérést mindkét kézen el kell végezni, ha a munkavégzés során mindkét kéz használatára szükség van.

Az expozíció mértékét a magasabb érték adja, de a másik kézre vonatkozó adatot is közölni kell[64][65].

Az adatok értékeléséhez segítséget nyújthatnak online kalkulátorok is[66].

Egészségügyi felügyelet

Az egészségügyi felügyelet a vizsgálatok olyan rendszerét jelenti, mellyel megelőzzük a vibráció okozta foglalkozási megbetegedések kialakulását, vagy a már kialakulóban lévő betegségek felismerésével, az expozícióból való korai kiemeléssel megelőzzük annak romlását. Ide sorolható a betegek rehabilitációja is[67]. A munkaegészségügyi vizsgálatok rendszere az Európai Unióban nem egységes. A kedvezőtlen prognózis és a szerény terápiás eredmények azonban egyaránt arra utalnak, hogy a vibrációs expozícióban lévő munkavállalók egészségi állapotának időszakos ellenőrzése szükséges. Mindenek előtt a jellemző panaszokat kell kikérdezni: a kéz fázékonysága, ujjak hidegben való elfehéredése, elkékülése, érzészavarok, csont-ízületi fájdalmak, szorítóerő gyengülése. Angiológiai műfogásokkal ellenőrizzük a munkavállaló érstátusát, fizikális vizsgálattal a környéki idegrendszer esetleges eltéréseit, valamint a csont-ízületi rendszert (morfológia, passzív- és aktív mozgásterjedelem, fájdalmak). Bármilyen panasz, vagy fizikális eltérés esetén a megfelelő műszeres vizsgálat végzendő[68][69].

Amennyiben az elváltozások a Stockholm Workshop skála szerinti 2. stádiumba jutnak, akkor évente ellenőrzés, állapotrosszabbodás esetén az expozícióból való kiemelés javasolt. 3. stádiumban a munkavállaló mindenképp kiemelendő, rehabilitálandó[70]. A munkavégzés befejezésekor a teljes kivizsgálás ajánlott, hogy a munkavállaló nem szenvedett-e tartós egészségkárosodást[71][72].

Egésztest vibráció

Kockázat értékelés

Az egésztest rezgés a 0,5-80 Hz-es frekvencia tartományban és a „Z” irányban (láb-fej) a legveszélyesebb az ember egészségére. A gyakorlatban – kivéve a fekvő pozíciót – a „Z” irányú rezgés a legfontosabb, a másik két irány a legtöbb esetben elhanyagolható. Az egésztest rezgés (ET) álló, ülő és fekvő pozícióban érheti a testet, de a rezgési irányokat minden esetben a test irányaihoz kell illeszteni. A csigolyaközti porckorongokra gyakorolt nyomás ülő pozícióban nagyobb, ezért az ülő embert érő rezgés károsító hatása kifejezettebb[73].

A vibráció mérése

A direktíva „B” melléklete szerint az expozíció nagyságának megítélése az ISO 2631-1(1997) szabvány szerint a napi nyolc órás egyenértékű rezgésgyorsulás számításán alapul. A mérést az egyes irányokra külön-külön kell elvégezni, mivel a határértékek a függőleges és a horizontális irányokban egymástól eltérnek.

A mérés[74]

  • reprezentatív mintákat tartalmazzon;
  • a módszert és a műszert adaptálni kell a
    • rezgés
    • a mérő berendezés
    • a zavaró tényezők

különleges jellemzőihez.

Egészségügyi felügyelet

Az előzetes munka-alkalmassági vizsgálatok célja kiszűrni az érzékeny személyeket és feltárni azokat a tényezőket, melyek hajlamosítanak a gerinc fájdalmakra. Az anamnézis felvétele során kérdéseket kell feltenni: ágyéki gerinc fájdalmak, alsóvégtagi merevség, mozgáspanaszok irányában. A fizikális vizsgálatnak a csont/izom rendszerre kell irányulnia. Pozitív eredmény esetén szakorvos bevonása szükséges. Rutin röntgen felvétel készítése a gerincről nem javasolt. Az időszakos vizsgálatok célja az egésztest vibráció okozta elváltozások és károsodások feltárása, melyek kontraindikálják a munkavállaló további foglalkoztatását[75].

Megelőzés

A vibráció okozta foglalkozási megbetegedések megelőzésének alapvető feltételeit a 2002/44/EK irányelv 5. és 6. cikkelye írja le. Az 5. cikkely első pontjának előírása szerint a vibrációs hatást elsőként annak forrásánál kell csökkenteni. A 2. pont a munkáltató feladataként fogalmazza meg, hogy a beavatkozási határértéket meghaladó rezgés esetén olyan programot dolgozzon ki, mely a lehetőségekig minimalizálja a vibráció jelentette kockázatot. A program kialakításánál figyelembe kell vennie a következő lehetőségeket:

  • kisebb mechanikus vibrációs expozícióval járó más munkamódszerek alkalmazása;
  • megfelelő ergonómiai tulajdonságokkal rendelkező és az elvégzendő munka figyelembevételével a lehető legkisebb vibrációt előidéző, alkalmas munkaeszközök kiválasztása;
  • olyan segédberendezések alkalmazása, amelyek csökkentik a vibráció okozta sérülések kockázatát, például az egésztest-vibrációt csökkentő ülések és a kéz-kar rendszerre ható vibrációt csökkentő fogantyúk használata;
  • a munkaeszközökre, a munkahelyre és a munkahelyi rendszerekre vonatkozó megfelelő karbantartási programok;
  • munkahelyek és munkaállomások tervezése és kialakítása;
  • a munkavállalók megfelelő tájékoztatása és képzése a munkaeszközök szakszerű és biztonságos használatáról, a mechanikus vibrációnak való expozíció mérséklése céljából;
  • az expozíció időtartamának és intenzitásának korlátozása;
  • megfelelő munkarend a szükséges pihenőidőkkel;
  • a hideg és a nedvesség hatásának kitett munkavállalók ellátása megfelelő védőruházattal.

A 3. pontban leírt expozíciós határértékek fölötti expozíció nem érheti a munkavállalókat. A 6. pont rendelkezik a munkavállalók képzésének és tájékoztatásának követelményeiről[76].

A kéz-kar vibráció okozta károsodás bekövetkezésének valószínűségét, súlyosságát a rezgés fizikai jellemzőin túl az expozícióban lévő ember fiziológiai, patológiai tulajdonságai is befolyásolják. Emiatt ki kell emelnünk bizonyos állapotokat, betegségeket, ahol a rezgésexpozícióban való munkavégzést korlátozni szükséges[77].

A fiatalkorúak fejlődőben lévő szervezete (elsősorban a mozgásszervek) kisebb terhelést képest elviselni.

A nők gracilisabbak, gyengébbek, terhes állapotban magzatkárosítás, vagy placenta leválás veszélye áll fenn, szülés után, szoptatáskor szervezetük fokozottabban van igénybe véve.

Az idősödők már számos betegséggel rendelkezhetnek, illetve az életkor előrehaladtával a degeneratív eltérések gyakoribbá válnak, a terhelhetőség csökken.

A várandós, gyermekágyas, szoptató munkavállalók egészségének védelméről szóló, a Tanács 92/85/EGK irányelve kimondja, hogy fenti munkavállalók esetében a munkáltató értékelje azok terhességére, vagy szoptatására gyakorolt esetleges hatásokat, illetve a biztonságukat vagy egészségüket érintő kockázatokat, és eldöntse, hogy milyen intézkedéseket kell hoznia.

A Tanács 94/33/EGK irányelve alapján a tagállamok megtiltják a fiatalkorú személyek (15-18 év), míg a Tanács 92/85/EGK irányelve alapján a terhesek alkalmazását az egészségre ártalmas rezgéssel járó munkavégzés esetében. A preventív 2,5 m/s2 expozíció felett ők nem foglalkoztathatók[78][79].

Helyileg ható vibráció

A Tanács 2002/44/EK irányelve 3. cikkelyének 1 pontja állapítja meg a foglalkozási határértékeket, mely szerint a 8 órára vonatkoztatott expozíciós határérték 5 m/s2, a beavatkozási (preventív) határérték 2.5 m/s2 [80]

Sérülékeny csoportok

A megelőzés részben leírtakon túl a munkavállalók esetleges megbetegedéseit is figyelembe kell venni. A patológiás állapotokon belül korlátozó tényező az olyan betegségek megléte, melyek rosszabbodását a kéz-kar vibráció kifejezetten előidézheti. Ilyenek a kéz ereit érintő angiológiai betegségek (primer Raynaud-kór, érszűkület, thrombangitis obliterans), perifériás neurológiai betegségek (neuropathia), illetve az ezeket előidéző belgyógyászati betegségek (cukorbetegség, alkoholizmus, dohányzás, vitaminhiány, porfíria, daganatok, TOS szindróma, kéztő alagút szindróma, pajzsmirigy-, autoimmun-, egyéb primer neuropathiával járó betegségek). A csont-ízületi betegségek közül elsősorban a felső végtagot, nyaki gerincet érintő gyulladásos, degeneratív, csontszerkezeti eltéréssel járókat sorolhatjuk ide, de jellemzőek veleszületett eltérések is (pl. nyaki borda). A fenti betegségekben szenvedők esetén egyéni elbírálás szükséges[81].

Műszaki megelőzés

Műszaki intézkedésekkel meg tudjuk szüntetni vagy jelentősen mérsékeljük a munkavállalót érő rezgést[82]. Néhány gyakorlati példa:

  • a mechanikai csatolás csökkentése: lazább vagy jobban csillapított fogantyúk, kezelőkarok
  • a szegecselt kötéseknél préselt szegecsek alkalmazása, vagy visszaütés gátló kalapácsok használata
  • nyomaték határolt csavarhúzók használata
  • fúrókalapács használata ütvefúró helyett
  • alacsony vibrációs útbontó és légkalapács használata
  • pneumatikus kalapács használata a fém és kő megmunkálásban
  • rezgéscsökkentő markolattal ellátott fűrész használata
  • rezgésexpozícióval járó kéziszerszámok használatának kiváltása más technológiával (például ragasztás szegecselés helyett)

Szervezési intézkedések

A szervezési intézkedésekkel az egy munkavállalót érő, nyolc órára vonatkoztatott rezgésterhelést tudjuk mérsékelni[83][84][85]. Ennek elemei lehetnek:

  • Az első és legfontosabb lépés annak a szerszámnak vagy folyamatnak a megszüntetése vagy helyettesítése, mely a rezgésterhelésért felelős.
  • Az exponált dolgozók számának csökkentése.
  • Az egy főre jutó expozíció csökkentése a rezgéssel járó munkafolyamat több munkavállalóra történő szétosztásával (pl. 1 munkavállaló 8 órás munkavégzése helyett 4 munkavállaló dolgozik 2-2 órát az expozícióban).
  • A munkaidő megfelelő beosztása szünetek alkalmazásával (minimum 15 perc).
  • A hidegben dolgozók számára meleg pihenőhely biztosítása.
  • Túlmunka korlátozása.
  • A munkavállalók oktatása a prevenció helyes alkalmazására.

Egyéni védelem

Az egyéni védőeszközök alkalmazása egymagában nem alkalmas a vibráció okozta egészségkárosodások megelőzésére[86]. Az antivibrációs kesztyűk főleg az alacsony frekvenciájú, nagy amplitúdójú rezgéseknél nem elég hatékonyak. Védőkesztyű használata hasznos lehet. Szerepe elsősorban a hideg és nedvesség elleni védekezés, melyek a vibráció hatását súlyosbítják. Ún. antivibrációs kesztyűk alkalmazását megelőzően feltétlenül szükséges a védőeszköz műszaki és egészségügyi minősítését, szakvéleményezését beszerezni. A túl vastag kesztyűkkel ugyanis paradox hatás is elérhető: a dolgozó nem érzi kellően a szerszámot, ezért erősebben szorítja, ami viszont elősegíti a rezgések áttevődését a szervezetre, egyben ronthatja az ujjak keringését is[87]. Figyelembe kell venni a kesztyű esetleges átnedvesedéséből adódó káros hatást (lehűlés) is[88].

Az egészségügyi adatok értékelése

A Tanács 2002/44/EK irányelvének megfelelően a munkáltatónak értékelnie és szükség esetén mérnie kell azt a mechanikus vibrációt, amelynek munkavállalói ki vannak téve[89]. A kockázatértékelést ezek figyelembe vételével készíti el, melyet átad az egészségügyi felülvizsgálatot végző szervezet részére. E szervezet a kockázatértékelés alapján végzi a munkavállalók egészségügyi vizsgálatát. Amennyiben a vizsgálati eredmények alapján bizonyítást nyer, vagy felmerül, hogy ok-okozati összefüggés állapítható meg az expozíció és egy azonosítható betegség között, akkor a munkáltatónak újból el kell végeznie a kockázatbecslést, és mindent meg kell tennie az expozíció csökkentésére, az újabb betegség megelőzése céljából. A munkavállaló jogosult megismerni a rá vonatkozó egészségügyi adatokat, az őt érő kockázatokat, az azok megelőzésére tett intézkedéseket. A munkaadót az orvosi titoktartás követelményeinek érvényesítése mellett, a szükséges mértékben kell tájékoztatni az egészségügyi felülvizsgálat valamennyi jelentős megállapításáról[90].

Egésztest vibráció

A 2002/44/EK irányelv harmadik cikkelye alapján az egésztest vibráció 8 órára vonatkoztatott határértékei[91]:

  • expozíciós határérték 1,15 m/s2.
  • beavatkozási határérték 0,5 m/s2.

Sérülékeny csoportok

A patológiás állapotokon belül korlátozó tényező az olyan betegségek megléte, melyek rosszabbodását az egésztest vibráció előidézheti. A csont-ízületi betegségek közül elsősorban az alsó végtagot, ágyéki gerincet érintő gyulladásos, degeneratív szerkezeti eltéréssel járókat sorolhatjuk ide[92]. A fenti betegségekben szenvedők esetén egyéni elbírálás szükséges.

Műszaki megelőzés

Az egésztest vibrációs expozíció műszaki csökkentése többféle módon lehetséges[93]. Az útfelületek javítása, a sebesség korlátozása a járművezetők expozícióját csökkenti. Megfelelő ülőhely kialakítása.lehetséges testsúlyra korrigálható légrugós vezetőülésekkel. Telepített gépek és vibráló felületek esetében a gépek, vagy a munkahely izolálása hozhat eredményt. A modern berendezések általában alacsony rizikót jelentenek a munkavállalók számára[94][95].

Szervezési intézkedések

A szervezési intézkedések hasonlóak a helyileg ható vibrációnál leírtakhoz. A munkaközi szünetek azonban csak akkor lesznek hatásosak, ha a szünet idejében a munkavállalók aktív relaxációs technikákat (torna) gyakorolnak[96].

Egyéni védőeszközök

Vastag gumitalpú, rezgéscsillapító védőcipő használata eredményes lehet[97].

Magyarországi vonatkozások

A hazai jogi szabályozás a fentebb részletezett európai irányelvekkel összhangban van, azokat a határértékeket és korlátozásokat alkalmazza. A rezgésnek kitett munkavállalókról szóló európai irányelvet elsősorban honosító hazai jogszabály [98]ezen felül külön határértéket állapít meg a hideg-nedves környezetben való kéz-kar rezgésexpozícióra vonatkozóan, mely 2,5 m/s2.

Külön jogszabály[99] írja elő az időszakos alkalmassági vizsgálatok gyakoriságát. Ez a rendelet állapítja meg azt is, hogy a nők egyáltalán nem és a fiatalkorú férfiak sem foglalkoztathatóak 2,5m/s2-et meghaladó kéz-kar, illetve 0,5 m/s2-et meghaladó egész testre ható rezgés expozícióban. A hazai foglalkozás-egészségügyi szolgálatok éves jelentése szerint 2016-ban körülbelül 27 ezer alkalmazott dolgozott kéz-kar rezgésexpozícióban és 29 ezeren egésztest vibrációban[100].

Más európai országokhoz hasonlóan, Magyarországon is egyre kevesebb rezgés okozta foglalkozási betegség került nyilvántartásba az elmúlt időszakban. Ez csak részben magyarázható a nehézipar visszaszorulásával, illetve javuló munkahigénés állapotokkal.[101]

Összefoglalás

A munkavállalók jelentős részét éri vibráció, mely nehezen gyógyítható betegségeket okozhat. Emiatt fontos szerepet tölt be a megelőzés, melynek legfőbb módjai a műszaki és a szervezési intézkedések.

Hivatkozások

  1. EU-OSHA – European Agency for Safety and Health at Work, Report - Workplace exposure to vibration in Europe: an expert review, 2008. Letölthető: [1]
  2. Eurofound – European Foundation for the Improvement of Living and Working Conditions (2013). Physical factors. Fifth European Working Conditions survey – 2010. Honlap. Letöltve 2013 október 17-én: [2]
  3. Martin, J., ‘IX.2.2 Vibráció és vibráció okozta megbetegedések’, In Ungváry, Gy., Morvai, V. (Szerk.) Munkaegészségtan, Medicina, Budapest, 2010. pp. 295-304.
  4. Az Európai Parlament és a Tanács 2002/44/EK irányelve (2002. június 25.) a munkavállalók fizikai tényezők (vibráció) hatásából keletkező kockázatoknak való expozíciójára vonatkozó egészségügyi és biztonsági minimumkövetelményekről (tizenhatodik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikke (1) bekezdésének értelmében). Letölthető: [3]
  5. Cherrie, J.W., Howie, R.M., Semple, S., Monitoring for Health Hazards at Work, 4th ed., Wiley-Blackwell, Chichester, 2010, pp. 161-172.
  6. ISO 2631-1:1997 Mechanical vibration and shock. Evaluation of human exposure to whole-body vibration, International Organization for Standardization, Geneva, 1997.
  7. EU-OSHA – European Agency for Safety and Health at Work, Report - Workplace exposure to vibration in Europe: an expert review, 2008. Letölthető: [4]
  8. Griffin, M.J., Handbook of Human Vibration, Academic Press, N.Y. 1990.
  9. Griffin, M.J., Handbook of Human Vibration, Academic Press, N.Y. 1990.
  10. Bovenzi, M., ‘Hand-transmitted Vibration’. In Griffin, M.J. (ed.), ‘Vibration’. In Stellman, J.M. (Editor-in-Chief), ILO Encyclopedia of Occupational Health and Safety, International Labor Organization, Geneva. 2011. Letöltve 2013. október 18-án: [5]
  11. Bovenzi, M., ‘Hand-transmitted Vibration’. In Griffin, M.J. (ed.), ‘Vibration’. In Stellman, J.M. (Főszerk.), ILO Encyclopedia of Occupational Health and Safety, International Labor Organization, Geneva. 2011. Letöltve 2013. október 18-án: [6]
  12. Griffin, M.J., Handbook of Human Vibration, Academic Press, N.Y. 1990.
  13. Griffin, M.J., Bovenzi, M., ‘The diagnosis of disorders caused by hand-transmitted vibration: Southampton Workshop 2000’, Int Arch Occup Environ Health 2002 Jan, Vol. 75, No. 1-2, pp. 1-5. Letöltve 2013. október 18-án: [7]
  14. Mason, H.J., Poole, K., Elms, J., ‘Upper limb disability in HAVS cases – how does it relate to the neurosensory or vascular elements of HAVS?’ Occupational Medicine 2005, Vol. 55, No. 5, pp. 389-392. Letöltve 2013. október 18-án: [8]
  15. Griffin, M.J., Handbook of Human Vibration, Academic Press, N.Y. 1990.
  16. Griffin, M.J., Handbook of Human Vibration, Academic Press, N.Y. 1990.
  17. Griffin, M.J., Bovenzi, M., ‘The diagnosis of disorders caused by hand-transmitted vibration: Southampton Workshop 2000’, Int Arch Occup Environ Health 2002 Jan, Vol. 75, No. 1-2, pp. 1-5. Letöltve 2013. október 18-án: [9]
  18. Martin, J., ‘IX.2.2 Vibráció és vibráció okozta megbetegedések’, In Ungváry, Gy., Morvai, V. (Szerk.) Munkaegészségtan, Medicina, Budapest, 2010. pp. 295-304.
  19. Harada, N., ‘Esthesiometry, nail compression and other function tests used in Japan for evaluating the hand-arm vibration syndrome’, Scand J Work Environ Health 1987, Vol. 13, No. 4, pp. 330-333. Letöltve 2013. október 23-án: [10]
  20. Griffin, M.J., Handbook of Human Vibration, Academic Press, N.Y. 1990.
  21. Griffin, M.J., Bovenzi, M., ‘The diagnosis of disorders caused by hand-transmitted vibration: Southampton Workshop 2000’, Int Arch Occup Environ Health 2002 Jan, Vol. 75, No. 1-2, pp. 1-5. Letöltve 2013. október 18-án: [11]
  22. Poole, K., Elms, J., Mason, H., ‘Modification of the Stockholm Vascular Scale’, Occup Med (Lond), 2006 Sep, Vol. 56, No. 6, pp. 422-5.
  23. Gemne, G., Pyykko, I., Taylor, W., Pelmear, P.L., ‘The Stockholm workshop scale for the classification of cold-induced Raynaud’s phenomenon in the hand arm vibration syndrome’, Scand J Environ Health 1987, Vol. 13, No. 4, pp. 275-8.
  24. Griffin, M.J., Handbook of Human Vibration, Academic Press, N.Y. 1990.
  25. Griffin, M.J., Handbook of Human Vibration, Academic Press, N.Y. 1990.
  26. Mason, H., Poole, K., Clinical Testing and Management of Individuals Exposed to Hand Transmitted Vibration. An Evidence Review, Faculty of Occupational Medicine, London, 2004.
  27. Bovenzi, M., ‘Hand-transmitted Vibration’. In Griffin, M.J. (ed.), ‘Vibration’. In Stellman, J.M. (Editor-in-Chief), ILO Encyclopedia of Occupational Health and Safety, International Labor Organization, Geneva. 2011. Letöltve 2013. október 18-án: [12]
  28. Juntunen, J., Taskinen, H., ‘Pathogenic and clinical aspects of polyneuropathies, with reference to the hand-arm vibration syndrome’, Scandinavian Journal of Work, Environment and Health 1987, Vol. 13, No. 4, pp. 363-366.
  29. Juntunen, J., Taskinen, H., ‘Pathogenic and clinical aspects of polyneuropathies, with reference to the hand-arm vibration syndrome’, Scandinavian Journal of Work, Environment and Health 1987, Vol. 13, No. 4, pp. 363-366.
  30. Martin, J., ‘IX.2.2 Vibráció és vibráció okozta megbetegedések’, In Ungváry, Gy., Morvai, V. (Szerk.) Munkaegészségtan, Medicina, Budapest, 2010. pp. 295-304.
  31. Griffin, M.J., Handbook of Human Vibration, Academic Press, N.Y. 1990.
  32. Bovenzi, M., ‘Hand-transmitted Vibration’. In Griffin, M.J. (ed.), ‘Vibration’. In Stellman, J.M. (Editor-in-Chief), ILO Encyclopedia of Occupational Health and Safety, International Labor Organization, Geneva. 2011. Letöltve 2013. október 18-án: [13]
  33. Griffin, M.J., Bovenzi, M., ‘The diagnosis of disorders caused by hand-transmitted vibration: Southampton Workshop 2000’, Int Arch Occup Environ Health 2002 Jan, Vol. 75, No. 1-2, pp. 1-5. Letöltve 2013. október 18-án: [14]
  34. House, R., Krajnak, K., Manno, M., Lander, L., ‘Current perception threshold and the HAVS Stockholm sensorineural scale’, Occup Med (Lond) 2009 Oct, Vol 59, No. 7, pp. 476-82. Letöltve 2013. október 18-án: [15]
  35. Bovenzi, M., ‘Hand-transmitted Vibration’. In Griffin, M.J. (ed.), ‘Vibration’. In Stellman, J.M. (Editor-in-Chief), ILO Encyclopedia of Occupational Health and Safety, International Labor Organization, Geneva. 2011. Letöltve 2013. október 18-án: [16]
  36. Gemne, G., Pyykko, I., Taylor, W., Pelmear, P.L., ‘The Stockholm workshop scale for the classification of cold-induced Raynaud’s phenomenon in the hand arm vibration syndrome’, Scand J Environ Health 1987, Vol. 13, No. 4, pp. 275-8.
  37. Kákosy, T., Németh, L., ‘Musculoskeletal disorders caused by hand-arm vibration’, WHO GOHNET Newsletter 2003, No. 4, pp. 3-6. Letöltve 2013. október 18-án: [17]
  38. Seidel, H., Griffin, M.J., ‘Whole-body Vibration’. In Griffin, M.J. (ed.), ‘Vibration’. In Stellman, J.M. (Editor-in-Chief), ILO Encyclopedia of Occupational Health and Safety. International Labor Organization, Geneva. 2011. Letöltve 2013. október 18-án: [18]
  39. Seidel, H., Griffin, M.J., ‘Whole-body Vibration’. In Griffin, M.J. (ed.), ‘Vibration’. In Stellman, J.M. (Editor-in-Chief), ILO Encyclopedia of Occupational Health and Safety. International Labor Organization, Geneva. 2011. Letöltve 2013. október 18-án: [19]
  40. Griffin, M.J., Handbook of Human Vibration, Academic Press, N.Y. 1990.
  41. Chou, R., Qassem, A., Owens, D.K., Shekelle, P., ‘Clinical Guidelines Committee of the American College of Physicians. Diagnostic imaging for low back pain: advice for high-value health care from the American College of Physicians’, Ann Intern Med 2011, Vol. 154, No. 3, pp. 181-189. Letöltve 2013. október 18-án: [20]
  42. Eurofound – European Foundation for the Improvement of Living and Working Conditions (2013). Physical factors. Fifth European Working Conditions survey – 2010. Honlap. Letöltve 17 October 2013, from: [21]
  43. EU-OSHA – European Agency for Safety and Health at Work, Report - Workplace exposure to vibration in Europe: an expert review, 2008. Letölthető: [https://osha.europa.eu/en/publications/reports/8108322_vibration_exposure/view
  44. Bovenzi, M., ‘Hand-transmitted Vibration’. In Griffin, M.J. (ed.), ‘Vibration’. In Stellman, J.M. (Editor-in-Chief), ILO Encyclopedia of Occupational Health and Safety, International Labor Organization, Geneva. 2011. Letöltve 2013. október 18-án: [22]
  45. Thompson, A.M., House, R., Krajnak, K., Eger, T., ‘Vibration-white foot: a case report’, Occup Med (Lond) 2010 Oct, Vol. 60, No. 7, pp. 572-4. Letöltve 2013. október 18-án: [23]
  46. EU-OSHA – European Agency for Safety and Health at Work, Report - Workplace exposure to vibration in Europe: an expert review, 2008. Letölthető: [https://osha.europa.eu/en/publications/reports/8108322_vibration_exposure/view
  47. Az Európai Parlament és a Tanács 2002/44/EK irányelve (2002. június 25.) a munkavállalók fizikai tényezők (vibráció) hatásából keletkező kockázatoknak való expozíciójára vonatkozó egészségügyi és biztonsági minimumkövetelményekről (tizenhatodik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikke (1) bekezdésének értelmében). Letölthető: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/hu/ALL/?uri=CELEX:32002L0044
  48. Cherrie, J.W., Howie, R.M., Semple, S., Monitoring for Health Hazards at Work, 4th ed., Wiley-Blackwell, Chichester, 2010, pp. 161-172.
  49. Cherrie, J.W., Howie, R.M., Semple, S., Monitoring for Health Hazards at Work, 4th ed., Wiley-Blackwell, Chichester, 2010, pp. 161-172.
  50. Martin, J., ‘IX.2.2 Vibráció és vibráció okozta megbetegedések’, In Ungváry, Gy., Morvai, V. (Szerk.) Munkaegészségtan, Medicina, Budapest, 2010. pp. 295-304.
  51. Wu JZ, Krajnak K, Welcome DE, Dong RG. Three-dimensional finite element simulations of the dynamic response of a fingertip to vibration. J Biomech Eng. 2008 Oct;130(5):054501.
  52. Krajnak, K., Riley, D.A., Wu, J., McDowell, T., Welcome, D.E., Xu, X.S., Dong, R.G., ‘Frequency-dependent effects of vibration on physiological systems: experiments with animals and other human surrogates’, Ind Health 2012, Vol. 50, No. 5, pp. 343-53. Letöltve 2013. október 22-én: [24]
  53. Cherrie, J.W., Howie, R.M., Semple, S., Monitoring for Health Hazards at Work, 4th ed., Wiley-Blackwell, Chichester, 2010, pp. 161-172.
  54. Európai Bizottság, Nem kötelező útmutató a munkavállalók fizikai tényezők (vibráció) hatásából keletkező kockázatoknak való expozíciójára vonatkozó egészségügyi és biztonsági minimumkövetelményekről szóló 2002/44/EK irányelv végrehajtásának helyes gyakorlatához, Office for Official Publications of the European Communities, Luxembourg, 2008. Letölthető: https://publications.europa.eu/hu/publication-detail/-/publication/3f9392ff-8975-4139-9ea2-5b168a334664
  55. Griffin, M.J., Handbook of Human Vibration, Academic Press, N.Y. 1990.
  56. Griffin, M.J., Bovenzi, M., ‘The diagnosis of disorders caused by hand-transmitted vibration: Southampton Workshop 2000’, Int Arch Occup Environ Health 2002 Jan, Vol. 75, No. 1-2, pp. 1-5. Letöltve 2013. október 18-án: [25]
  57. Európai Bizottság, Nem kötelező útmutató a munkavállalók fizikai tényezők (vibráció) hatásából keletkező kockázatoknak való expozíciójára vonatkozó egészségügyi és biztonsági minimumkövetelményekről szóló 2002/44/EK irányelv végrehajtásának helyes gyakorlatához, Office for Official Publications of the European Communities, Luxembourg, 2008. Letölthető: [26]
  58. Griffin, M.J., Handbook of Human Vibration, Academic Press, N.Y. 1990.
  59. Martin, J., ‘IX.2.2 Vibráció és vibráció okozta megbetegedések’, In Ungváry, Gy., Morvai, V. (Szerk.) Munkaegészségtan, Medicina, Budapest, 2010. pp. 295-304.
  60. EU-OSHA – European Agency for Safety and Health at Work, Report - Workplace exposure to vibration in Europe: an expert review, 2008. Letölthető: [27]
  61. Krajnak, K., Riley, D.A., Wu, J., McDowell, T., Welcome, D.E., Xu, X.S., Dong, R.G., ‘Frequency-dependent effects of vibration on physiological systems: experiments with animals and other human surrogates’, Ind Health 2012, Vol. 50, No. 5, pp. 343-53. Letöltve 2013. október 22-én: [13]
  62. Martin, J., ‘IX.2.2 Vibráció és vibráció okozta megbetegedések’, In Ungváry, Gy., Morvai, V. (szerk.) Munkaegészségtan, Medicina, Budapest, 2010. pp. 295-304.
  63. Wu JZ, Krajnak K, Welcome DE, Dong RG. Three-dimensional finite element simulations of the dynamic response of a fingertip to vibration. J Biomech Eng. 2008 Oct;130(5):054501.
  64. Az Európai Parlament és a Tanács 2002/44/EK irányelve (2002. június 25.) a munkavállalók fizikai tényezők (vibráció) hatásából keletkező kockázatoknak való expozíciójára vonatkozó egészségügyi és biztonsági minimumkövetelményekről (tizenhatodik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikke (1) bekezdésének értelmében). Letölthető: [28]
  65. ISO 5349-1 Mechanical vibration. Measurement and evaluation of human exposure to hand-transmitted vibration. Part 1: General requirements. International Organization for Standardization, Geneva, 2001.
  66. HSE. Hand-arm vibration exposure calculator. Letölthető: [29]
  67. Technical and ethical guidelines for workers' health surveillance’, Occupational Safety and Health Series, No. 72, 1998, ILO – International Labour Organisation, Geneva, 1998. Letölthető: [30]
  68. McGeoch, K.L., Lawson, I.J., Burke, F., Proud, G., Miles, J., ‘Diagnostic criteria and staging of hand-arm vibration syndrome in the United Kingdom’, 2005 Jul, Vol. 43, No. 3, pp. 527-34. Letöltve 2013. október 18-án: [31]
  69. Milde, J.J. (ed.), Prophylaxis in Occupational Medicine, DGUV Gentner Verlag, Stuttgart, 2007, pp. 557-576.
  70. Mason, H., Poole, K., Clinical Testing and Management of Individuals Exposed to Hand Transmitted Vibration. An Evidence Review, Faculty of Occupational Medicine, London, 2004.
  71. Griffin, M.J., Bovenzi, M., ‘The diagnosis of disorders caused by hand-transmitted vibration: Southampton Workshop 2000’, Int Arch Occup Environ Health 2002 Jan, Vol. 75, No. 1-2, pp. 1-5. Letöltve 2013. október 18-án: [32]
  72. Harada, N., ‘Esthesiometry, nail compression and other function tests used in Japan for evaluating the hand-arm vibration syndrome’, Scand J Work Environ Health 1987, Vol. 13, No. 4, pp. 330-333. Letöltve 2013. október 23-án: [33]
  73. Martin, J., ‘IX.2.2 Vibráció és vibráció okozta megbetegedések’, In Ungváry, Gy., Morvai, V. (Szerk.) Munkaegészségtan, Medicina, Budapest, 2010. pp. 295-304.
  74. Az Európai Parlament és a Tanács 2002/44/EK irányelve (2002. június 25.) a munkavállalók fizikai tényezők (vibráció) hatásából keletkező kockázatoknak való expozíciójára vonatkozó egészségügyi és biztonsági minimumkövetelményekről (tizenhatodik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikke (1) bekezdésének értelmében). Letölthető: [34]
  75. Pope, M., Magnusson, M., Lundström, R., Hulshof, C., Bovenzi, M., Verbeek, J., ‘Guidelines for Whole-Body Vibration Health Surveillance’, Journal of Sound and Vibration, May 2002, Vol. 253, No. 1, pp. 131-167. Letöltve 2013. október 25-én: [35]
  76. Az Európai Parlament és a Tanács 2002/44/EK irányelve (2002. június 25.) a munkavállalók fizikai tényezők (vibráció) hatásából keletkező kockázatoknak való expozíciójára vonatkozó egészségügyi és biztonsági minimumkövetelményekről (tizenhatodik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikke (1) bekezdésének értelmében). Letölthető: [36]
  77. Martin, J., ‘IX.2.2 Vibráció és vibráció okozta megbetegedések’, In Ungváry, Gy., Morvai, V. (Szerk.) Munkaegészségtan, Medicina, Budapest, 2010. pp. 295-304.
  78. A Tanács irányelve (1989. november 30.) a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményekről (első egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében). Letölthető: [37]
  79. A Tanács 92/85/EGK irányelve (1992. október 19.) a várandós, a gyermekágyas vagy szoptató munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről (tizedik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikke (1) bekezdésének értelmében). Letölthető: [38]
  80. Az Európai Parlament és a Tanács 2002/44/EK irányelve (2002. június 25.) a munkavállalók fizikai tényezők (vibráció) hatásából keletkező kockázatoknak való expozíciójára vonatkozó egészségügyi és biztonsági minimumkövetelményekről (tizenhatodik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikke (1) bekezdésének értelmében). Letölthető: [39]
  81. Martin, J., ‘IX.2.2 Vibráció és vibráció okozta megbetegedések’, In Ungváry, Gy., Morvai, V. (Szerk.) Munkaegészségtan, Medicina, Budapest, 2010. pp. 295-304.
  82. Neugebauer, G., Jancurova, L., Martin, J., Jandak, Z., Manek, T., ‘8 Hazards arising from whole-body and hand-arm vibrations. Identification and Evaluation of Hazards; Taking Measures. Guide for Risk Assessment in Small and Medium Enterprises’, ISSA, Bochum, 2010. Letöltve 2014. május 4-én: [40]
  83. EU-OSHA – European Agency for Safety and Health at Work, Report - Workplace exposure to vibration in Europe: an expert review, 2008. Letölthető: [https://osha.europa.eu/hu/publications/reports/8108322_vibration_exposure/view
  84. A Tanács 92/85/EGK irányelve (1992. október 19.) a várandós, a gyermekágyas vagy szoptató munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről (tizedik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikke (1) bekezdésének értelmében)
  85. Európai Bizottság, Nem kötelező útmutató a munkavállalók fizikai tényezők (vibráció) hatásából keletkező kockázatoknak való expozíciójára vonatkozó egészségügyi és biztonsági minimumkövetelményekről szóló 2002/44/EK irányelv végrehajtásának helyes gyakorlatához, Office for Official Publications of the European Communities, Luxembourg, 2008. Letölthető: [41]
  86. Cabeças, J.M., Milho, R.J., ‘Anti-vibration gloves and the forearm efforts during tools operations’, Enterprise and Work Innovation Studies, 5, IET, pp. 59 - 67. Letölthető: [42]
  87. Európai Bizottság, Nem kötelező útmutató a munkavállalók fizikai tényezők (vibráció) hatásából keletkező kockázatoknak való expozíciójára vonatkozó egészségügyi és biztonsági minimumkövetelményekről szóló 2002/44/EK irányelv végrehajtásának helyes gyakorlatához, Office for Official Publications of the European Communities, Luxembourg, 2008. Letölthető: [43]
  88. Martin, J., ‘IX.2.2 Vibráció és vibráció okozta megbetegedések’, In Ungváry, Gy., Morvai, V. (Szerk.) Munkaegészségtan, Medicina, Budapest, 2010. pp. 295-304.
  89. Az Európai Parlament és a Tanács 2002/44/EK irányelve (2002. június 25.) a munkavállalók fizikai tényezők (vibráció) hatásából keletkező kockázatoknak való expozíciójára vonatkozó egészségügyi és biztonsági minimumkövetelményekről (tizenhatodik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikke (1) bekezdésének értelmében). Letölthető: [44]
  90. Technical and ethical guidelines for workers' health surveillance’, Occupational Safety and Health Series, No. 72, 1998, ILO – International Labour Organisation, Geneva, 1998. Letölthető: [45]
  91. Az Európai Parlament és a Tanács 2002/44/EK irányelve (2002. június 25.) a munkavállalók fizikai tényezők (vibráció) hatásából keletkező kockázatoknak való expozíciójára vonatkozó egészségügyi és biztonsági minimumkövetelményekről (tizenhatodik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikke (1) bekezdésének értelmében). Letölthető: [46]
  92. Seidel, H., Griffin, M.J., ‘Whole-body Vibration’. In Griffin, M.J. (ed.), ‘Vibration’. In Stellman, J.M. (Editor-in-Chief), ILO Encyclopedia of Occupational Health and Safety. International Labor Organization, Geneva. 2011. Letöltve 2013. október 18-án: [47]
  93. Seidel, H., Griffin, M.J., ‘Whole-body Vibration’. In Griffin, M.J. (ed.), ‘Vibration’. In Stellman, J.M. (Editor-in-Chief), ILO Encyclopedia of Occupational Health and Safety. International Labor Organization, Geneva. 2011. Letöltve 2013. október 18-án: [48]
  94. Neugebauer, G., Jancurova, L., Martin, J., Jandak, Z., Manek, T., ‘8 Hazards arising from whole-body and hand-arm vibrations. Identification and Evaluation of Hazards; Taking Measures. Guide for Risk Assessment in Small and Medium Enterprises’, ISSA, Bochum, 2010. Letöltve 2014. május 7-én: [49]
  95. Európai Bizottság, Nem kötelező útmutató a munkavállalók fizikai tényezők (vibráció) hatásából keletkező kockázatoknak való expozíciójára vonatkozó egészségügyi és biztonsági minimumkövetelményekről szóló 2002/44/EK irányelv végrehajtásának helyes gyakorlatához, Office for Official Publications of the European Communities, Luxembourg, 2008. Letölthető: [50]
  96. Neugebauer, G., Jancurova, L., Martin, J., Jandak, Z., Manek, T., ‘8 Hazards arising from whole-body and hand-arm vibrations. Identification and Evaluation of Hazards; Taking Measures. Guide for Risk Assessment in Small and Medium Enterprises’, ISSA, Bochum, 2010. Letöltve 07 May 2014: [51]
  97. Neugebauer, G., Jancurova, L., Martin, J., Jandak, Z., Manek, T., ‘8 Hazards arising from whole-body and hand-arm vibrations. Identification and Evaluation of Hazards; Taking Measures. Guide for Risk Assessment in Small and Medium Enterprises’, ISSA, Bochum, 2010. Letöltve 2014. május 7-én: [52]
  98. 22/2005. (VI. 24.) EüM rendelet a rezgésexpozíciónak kitett munkavállalókra vonatkozó minimális egészségi és munkabiztonsági követelményekről. Letölthető: [53]
  99. 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről. Letölthető: [54]
  100. Nagy, I., Grónai, É., Nagy, Zs., Brunner, P., ’Foglalkozás-egészségügyi szolgálatok 2016. évi tevékenysége Magyarországon’, Foglalkozás-egészségügy 2017, Vol. 21: (3) pp. 122-142.
  101. Kudász, F., Nagy, K., Nagy, I.,’A nyilvántartásba vett cseh, magyar és belga foglalkozási betegségek összehasonlítása’, Foglalkozás-egészségügy 2017, Vol. 21: (4) pp. 212-225.


Javasolt szakirodalom

Amari, M., Donati, P., ‘Opérateurs d'engins mobiles. Vers une prise en compte de la posture dans l'évaluation du risque vibratoire. Note documentaire ND 2359’, Hygiène et sécurité du travail 2012, Vol. 227, No. 12, pp. 29-37. Letöltve 2013. október 18-án: [55]

BAuA – Bundesanstalt für Arbeitsschutz und Arbeitsmedizin (2010). TRLV Vibrationen, Technische Regel zur Lärm- und Vibrations-Arbeitsschutzverordnung. Website. Letöltve 2013. november 22-én[56]

Brauch, R., Vibration Analysis and Standards – A Review of Vibration Exposure Regulations, Standards, Guidelines and Current Exposure Assessment Methods, Presentation at AIHA Florida Spring 2009 Conference. Letöltve 2013. november 22-én: [57]

Budavölgyi, A., ’Fizikai kórokoi tényezők hatása karbantartóknál’, előadás 2010. Letölthető: [58]

Fernandez Berlanga, M.D., Ballesteros Garrido, J.A., Gómez, S.Q., Rodríguez, I.G., ‘Sampling and evaluation of the exposure to mechanical vibrations in the construction sector’, Seguridad y Medio Ambiente 2010, No. 117. Letöltve 2013. október 22-én: [59]

Galarraga, B., Belch, J., Synopsis of Causation - Raynaud’s Phenomenon, Ministry of Defence, London, 2008. Letölthető: [60]

HSE – Health and Safety Executive (évszám nélkül). Vibration at Work. Website. Letöltve 2013. november 22-én:http://www.hse.gov.uk/vibration/

IFA – Institut für Arbeitsschutz der Deutschen Gesetzlichen Unfallversicherung (évszám nélkül). Vibrationen. Web page. Letöltve 2013. november 22-én: [61]

INRS – Institut national de recherche et de sécurité pour la prévention des accidents du travail et des maladies professionnelles (2013). Vibrations Prévenir les risques. Web page. Letöltve 2013. november 22-én: [62]

INRS – Institut national de recherche et de sécurité pour la prévention des accidents du travail et des maladies professionnelles (2011). Colloque Bruit et vibrations au travail – Parution des actes. Letöltve 2013. november 22-én: [63]

Martin, J., ’A vibráció, mint kockázati tényező’, előadás 2010. Letölthető: [64] Németh, L., Mester, Á., Kákosy, T., Posgay, M. Karlinger, K., ‘Early Differential Diagnosis by High Resolution Computed Tomography (HRCT) of Occupational Vibration-Induced Osteochondritis Dissecans of Elbow Joint’, CEJOEM 2003, Vol. 9, No. 1, pp. 3-12.

NHS – National Health Service (2012). Vibration. Honlap. Letöltve 2013. november 22-én: [65]

Sauni, R., Pääkkönen, R., Virtema, P., Toppila, E., Uitti, J., ‘Dose-response relationship between exposure to hand-arm vibration and health effects among metalworkers’, Ann Occup Hyg 2009 Jan, Vol. 53, No. 1, pp. 55-62. 10.1093/annhyg/men075. Letöltve 2013. október 18-án: [66]

Umeå University (no date). Vibration database. Honlap. Letöltve 2013. november 22-én: [67]

Contributors

Ferenc Kudasz