Sérülékeny csoportok

From OSHWiki
Jump to: navigation, search


Jennifer Webster, Health & Safety Laboratory, UK

Magyarra fordította: Dr. Borzsák Enikő

Bevezetés

1989-ben a Tanács "Munkavédelmi Keretirányelvként" is ismert 89/391/EGK irányelve [1] intézkedéseket vezetett be a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítása érdekében. Lefektette a munkavédelem (munkahelyi biztonság és egészségvédelem) minimumkövetelményeit az Európai Unióban. Az 1989-es Keretirányelv 15-ös cikkében kijelenti: "A kockázati tényezőknek különösen kitett csoportokat védeni kell a kifejezetten őket érintő veszélyektől." 1996-ban az Európai Bizottság kiadott egy útmutatót a munkahelyi kockázatértékeléshez[2] mely azonosította a "sérülékeny csoportokat".[3] Ezek a megváltozott munkaképességűek, a fiatalkorúak, az idősödők, a terhes és szoptató anyák, a szakképesítés nélküli, ill. gyakorlattal nem rendelkező munkavállalók, ide értve a szezonális, a kölcsönzött és a bevándorló munkavállalókat is. Ez a cikk áttekintést nyújt azon munkavédelmi kockázatokról, melyekkel a sérülékeny csoportba tartozó munkavállalók szembesülhetnek.

A veszélyeztetett csoportok háttere

A közelmúltban az Európai Bizottság, válaszul a Európában bekövetkezett demográfiai változásokra, növelni kívánta a foglalkoztatottság arányát, hogy biztosítsa a fenntartható növekedést. Ez óhatatlanul több munkavállalót ösztönöz e csoportokból arra, hogy lépjen be a munkaerőpiacra. Az Európa 2020 Stratégia [4][5]kimondja:

"a 20–64 évesek körében a foglalkoztatottság arányának a jelenlegi 69%-ról legalább 75%-ra kell növekedjen a nők és az idősödő munkavállalók nagyobb arányú bevonásával, valamint a bevándorlók munkaerőpiacra való teljesebb integrálásával."

Felismerve, hogy amennyiben ezeket a csoportokat is aktívan ösztönzik a munkaerőpiacon való nagyobb arányú részvételre, további intézkedések bevezetése szükséges, hogy egészségük és biztonságuk ne kerüljön veszélybe. A 2010-es foglalkoztatási irányelveken belül[6], a 7. irányelv – melyet a Tanács 2010 októberében elfogadott, majd 2011-ben megerősített, – felhívja a figyelmet a fiatalok, a fogyatékkal élők, a legális bevándorlók és más sérülékeny csoportok munkaerőpiacba történő teljesebb integrációjának szükségességére, valamint munkahelyi egészség és biztonság elősegítésére.

Az elmúlt néhány évben a munka változó jellege és az egyre mobilabb munkaerő, a rövidtávú szerződések, az egyre nagyobb számú női munkaerő miatt mind több és több munkavállaló sorolható a sérülékeny munkavállalók csoportjába. A fiatal munkavállalók különösen sérülékenyek a tapasztalat hiánya és a munkahelyi környezet hiányos ismerete miatt. Minden csoport munkavédelmi követelményével foglalkozni kell ahhoz, hogy az EU2020 Stratégia célkitűzéseit teljesíteni lehessen. A cikk az egyes csoportok néhány kulcsfontosságú munkavédelmi kérdésével foglalkozik.

Fiatal munkavállalók

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) és az EU szabályozás definíciója szerint fiatal munkavállalók[1][7] a 15 és 24 év közöttiek. Ezen a csoporton belül vannak teljes és részmunkaidőben dolgozók, fiatal munkavállalók, akik nappali tagozatos tanulmányaik mellett dolgoznak, munkáltatóhoz szerződött tanoncok és szerződés nélkül dolgozó 15 és 24 év közötti gyakornokok. A közös bennük a tapasztalat és az érettség hiánya, mely miatt kevésbé vannak tudatában a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi szabályzatoknak és eljárásoknak, emellett esetlen félnek segítséget és tanácsot kérni a feletteseiktől, illetve tapasztaltabb kollégáiktól. A Tanács 94/33/EK irányelve[8][9][10] biztosítja a fiatal munkavállalók munkahelyi egészségének és biztonságának védelmét, mivel kimondja, hogy a gyermeket és serdülőket sajátos kockázati csoportba kell sorolni, s ezáltal a munkáltató köteles biztosítani a fiatal munkavállalók számára a koruknak megfelelő munkakörülményeket. Bizonyos szabályokat minden 18 év alatti munkavállaló esetében kötelező betartani, nevezetesen, hogy nem végezhetnek olyan munkát, amely:

  • Meghaladja a testi vagy szellemi képességeiket
  • Rákkeltő vagy toxikus vegyi anyagok hatásának teszi ki őket
  • Radioaktív sugárzásnak teszi ki őket
  • Rendkívüli hő, zaj vagy vibrációs hatásnak teszi ki őket
  • Olyan kockázattal jár, melyet nem képesek felismerni vagy elkerülni tapasztalat- vagy megfelelő képzettség hiánya miatt, illetve mert a nem megfelelő a veszélytudatuk.

Hatféle problémát lehet kiemelni, [11] melyre esékenyebbek a fiatal munkavállalók a munkavégzés során:

  • Mozgásszervi tünetek
  • Légzőszervi eltérések
  • Allergia és vegyi anyagok károsító hatása
  • A lelki egészség és jóllét károsodása
  • Alkohol- és kábítószer fogyasztás
  • Kifáradás.

A fiatal munkavállalók veszélyeztetettebbek a munkahelyi balesetek szempontjából is, bár a balesetek aránya és okai ágazattól és foglalkozástól függően jelentős eltérést mutatnak. Tapasztalatuk hiánya folytán a fiatal munkavállalók különösen sérülékenyek az eleve kockázatosabb iparágakban, pl. az építőiparban, a mezőgazdaságban és a hajózásban.

Számos megelőző intézkedést lehet tenni, melyek csökkentik a munkavédelmi kockázatokat a fiatal munkavállalók körében, [12] többek között:

  • A munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi kockázatok kommunikálása a fiatal munkavállalók felé.
  • A fiatal munkavállalók munkavédelmi képzése és a kifejezetten ezt a csoportot megcélzó megelőző intézkedések.
  • A munkavédelmi tudatosságra nevelés a szakképzésben és az oktatásban.
  • A fiatalok megfelelőbb felkészítése a munka világára.

Nők

Az EU 2020 Stratégia szerint az Európai Tanács célja, hogy a munkaerőpiacon a nők részvételét 75%-ra növeljék [13]. Bár történt előrelépés a nők munkavédelmének javítása terén, sok még a tennivaló. A "női munkák"-at (egészségügyi és szociális szolgáltatások, kiskereskedelem, vendéglátás) végző nők körében is növekedett a balesetek és halálesetek száma. Ők jobban ki vannak téve a mozgásszerveket érintő többszörös kockázati tényezőknek, és gyakrabban szenvednek mozgásszervi betegségekben. Jobban ki vannak téve stressznek is, különösen, mivel a nőket nagyobb valószínűséggel bántalmazzák és zaklatják, beleértve a szexuális zaklatást is. Ezen kívül gyakrabban vannak hátrányos megkülönböztetésnek[14]. Továbbá, gyakran férfiak számára, nagyobb testméretre tervezett, ezért rosszul illeszkedő egyéni védőeszközökkel kell beérniük. A nők egyre gyakrabban helyezkednek el hagyományosan "férfias"-nak tekintett állásokban, mint pl. az építőipari munkák.[15][16] A női munkavállalók gyakrabban dolgoznak részmunkaidőben, ahol esetleg nem kapnak kellő képzést, és kimaradhatnak a kockázatértékelésből is. Bár a bevándorlás mértéke országonként változik a migráns munkavállalók a migráns munkavállalók között is lesznek munkalehetőséget kereső nők. Előfordulhat, hogy megfelelő felszerelés nélküli munkavégzésre kérik fel a szolgáltatási ágazatban dolgozókat, különösen azokat a munkavállalókat, akik az ügyfél telephelyén dolgoznak (otthonápolás, takarítók, személyi szolgáltatások), és esetleg nem beszélik munkáltatójuk nyelvét.[5][15][16][17] Ezek a munkavállalók zaklatásnak, erőszaknak és megfélemlítésnek lehetnek kitéve. A fiatal női munkavállalóknak tisztában kell lenniük a munkahelyükön előforduló valamennyi vegyszer reprodukciót károsító hatásával is[16] tekintve, hogy ez hatással lehet a jövőben az egészségükre, a termékenységükre és majdani gyermekeinek egészségére is. Ez ugyanígy vonatkozik minden potenciális apára, mivel vegyi anyagexpozíció öröklődő genetikai károsodást is okozhat és károsíthatja a férfiak termékenységét is. A munkavédelmi megelőzési szakpolitikák csekély hatással voltak a nők munkavédelmére, mivel hagyományosan a "férfias" magas kockázatú ágazatokra (mint például az építőipar és a mezőgazdaság) összpontosítottak.[5]

Várandós, gyermekágyas vagy szoptató anyák

Ez a rész rövid áttekintést nyújt azokról a főbb munkahelyi reproduktív veszélyekről, melyekkel a várandós, a gyermekágyas vagy szoptató anyák találkozhatnak. A témáról részletesebb leírást a Várandós, gyermekágyas és szoptató anyák című cikkben találni. A várandós, a gyermekágyas vagy szoptató munkavállalók kiemelt kockázatú csoportnak tekintendők, ugyanis ők fogékonyabbak a munkahelyi sérülésekre és betegségekre, mint az átlagos munkavállalók. Érzékenyek a vegyi anyagok reprotoxikus hatására is, amelyek nemcsak az ő egészségükre, hanem születendő gyermekük egészségére is ártalmasak lehetnek, akár egészen a felnőttkoráig. Várandós, gyermekágyas vagy szoptató nők alatt definíció szerint azokat a nőket értjük, akik hat hónapon belül szültek, illetve szoptatnak vagy várandósak. A munkáltatóknak tudatában kell lenniük, hogy más a kockázat attól függően, hogy egy nő várandós, gyermekágyas vagy szoptat. A főbb reproduktív veszélyforrások közé a következők tartoznak[18]:

A munkáltatóknak azonosítaniuk kell a munkahely lehetséges veszélyforrásait, meg kell határozni, hogy azok milyen kockázatot jelentenek és végre kell hajtani a megfelelő megelőző intézkedéseket. A munkáltatóknak tudatában kell lenniük, hogy a reprotoxikus expozíció károsíthatja a magzatot. Továbbá azt is figyelembe kell venni, hogy egy nő különösen aggódhat lehet bármilyen, a magzatát esetleg érő károsító hatás tekintetében. Ez a szorongás pedig önmagában is károsíthatja anyát és születendő gyermekét egyaránt. Az olyan pszichoszociális tényezők, mint a stressz a terhesség alatt általában károsak mind az anyára, mind a magzatra.

A 92/85/EGK irányelv, mely a várandós, a gyermekágyas vagy szoptató anyák munkahelyi biztonságával és egészségvédelmével foglalkozik, előírja, hogy értékelni kell a "vegyi, fizikai és biológiai anyagokat, valamint a veszélyesnek minősített ipari eljárásokat."[19] Az irányelveket 2000-ben kibővítették[20], így magában foglalja a "mozgás és testtartás, lelki és fizikai fáradtság és egyéb fizikai és lelki stressz" értékelését is. Egy módosítás révén 2008-ban a várandós munkavállalók jogait kiterjesztették, mely a szülési szabadságot 14 hétről 18 hétre növelte[21]. Ez azt is lehetővé teszi az anyák számára, hogy tovább szoptassanak, ha úgy döntenek, annak veszélye nélkül, hogy a munkahelyen előforduló szennyeződések az anyatejen keresztül a gyermekbe jussanak. Javulás történt a várandós egyéni vállalkozók egészségének és munkahelyi biztonságának védelmében is. A 2010/41/EU irányelv szerint a várandós egyéni vállalkozók legalább 14 hetes anyasági támogatásban részesülnek.[22][23]

Idősödő és idős munkavállalók

Egyes tagországokban a nyugdíjrendszer változásainak támogatása végett felemelték a nyugdíjkorhatárt. Ez lehetővé teszi és ösztönzi az embereket, hogy a nyugdíjkorhatár eléréséig folytassák a munkát. Annak érdekében, hogy a munkában töltött évek száma növekedjen, valamint, hogy a dolgozók továbbra is a legjobbat hozzák ki magukból, javítani kell munkakörülményeket a munkavédelmet illetően – ideértve a rugalmas munkabeosztást is. Becslések szerint 2025-re megduplázódik az 50-64 éves munkavállalók aránya a 25 év alatti munkavállalók számához képest.[24]. Az idősödő munkavállalók az EU 89/391/EGK "keretirányelvének" védelme alatt állnak[25]. Amikor figyelembe vesszük annak lehetőségét, hogy egy idősebb dolgozó végezzen el egy munkát, a kor nem lehet a munkavégzés akadálya. Az öregedési folyamatra mindenki különbözőképp reagál, és a legtöbb idősödő munkavállaló akár 65-70 éves is jó lelki és fizikai egészségben van, amely lehetővé teszi számára, hogy dolgozzon[26][27]. A korral járó hanyatlás elsősorban a fizikai és érzékszervi képességeket befolyásolja, amelyek a leginkább a nehéz fizikai munka során fontosak. Bizonyított tény, hogy a munkahelyi teljesítmény minden korcsoportban ugyanaz, és bizonyos vizsgálatok szerint a pontosság és a teljesítmény állandósága terén az idősebb munkavállalók jobban teljesítenek fiatalabb kollégáiknál[28]. Ezen kívül a kognitív képességek, mint az intelligencia, a tudás, a nyelvi készségek és a komplex probléma-megoldási képesség ellenállnak a korral járó hanyatlásnak és valószínűleg javulnak 60 éves korig [28]. Általánosságban az idősebb munkavállalók kevésbé valószínű, hogy a balesetet szenvednek, mint a fiatalabb társaik. Mindazonáltal az idősebb munkavállalókat érő munkahelyi balesetek komolyabb sérüléseket eredményeznek (vagyis maradandó fogyatékosságot, végtagcsonkolást, vagy halált). Az idősebb munkavállalók körében a stressz sajátos oka a szakmai előmenetel és továbbképzés lehetőségének hiánya, valamint a változó technológiák átvételéből adódó nehézségek.[29] A kor-érzékeny kockázatértékelés a különböző korosztályok sajátos jellegét veszi figyelembe a kockázatértékelés során, beleérte az idősebb munkavállalók cselekvőképességének és egészségi állapotának lehetséges változásait. Az idősebb munkavállalók esetében több figyelmet kell fordítani a fizikai igénybevételükre, a váltott műszakban végzett munkával összefüggő kockázatokra, a melegben, zajban, stb. végzett munkára. Azonban, ahogy az életkorral kifejezettebbé válnak az egyének közti különbségek, nem szabad következtetéseket levonni pusztán az életkor alapján. A kockázatértékelésnek a munkavállaló egyéni funkcionális kapacitását és egészségi állapotát kell figyelembe vennie a munkahelyi elvárások tükrében.[30]

Megváltozott munkaképességűek, fogyatékkal élők

Az Európai Munkavédelmi Ügynökség (EU-OSHA) definíciója szerint a fogyatékosság magában foglal minden olyan fizikai vagy szellemi károsodást, ami akadályozza munkavállaló a munkavégzését, beleértve a tartósan fennálló és progresszív állapotokat is[27][31]. Becslések szerint az Európai Unió munkaképes korú lakosságának 23,5% a krónikus betegségben szenved, és 19% -uk tartósan egészségkárosodott. [32][33].

A tagállamok kötelesek olyan rendelkezéseket alkalmazni, melyek biztosítják az alkalmazottak munkavédelmét, ugyanakkor egyenlő bánásmódot biztosítanak a fogyatékkal élők számára. Az EU 89/654/EGK irányelve [34] magában foglalja a minimális munkavédelmi követelményeket, és rendelkezik, hogy a munkahelyeket, amennyiben szükséges, a fogyatékkal élő munkavállalók szükségletei szerint át kell alakítani. Ez a rendelkezés vonatkozik a közvetlenül a fogyatékossággal élő munkavállalók által használt ajtókra, folyosókra, lépcsőkre, zuhanyzókra, mosdókra, WC-kre és munkaállomásokra. A 89/391/EGK irányelv [25] előírja a munkáltatók számára a kockázatértékelés elvégzését, a kockázati tényezők kiküszöbölését, a munka és a munkahely munkavállalókhoz, köztük a fogyatékkal élő munkavállalókhoz való hozzáigazítását. A kockázatértékelésnek vonatkoznia kell a munkaeszközökre, a munkaszervezetre, az egyedüli munkavégzésre, veszélyes anyagokra stb., vagyis meg kell felelni minden irányelvnek. További információ a munkáltatók jogszabályi kötelezettségeiről megtalálható a Fogyatékkal élő munkavállalók című cikkben.

Fel kell ismerni, hogy a fogyatékkal élő munkavállalók egy nagyon változatos csoportot alkotnak, és néhányuk semmi nyilvánvaló jelét nem mutatja fogyatékosságának. Azon munkavédelmi kérdések, melyekkel szembesülnek szintén sokrétűek. Minden munkavállalót egyénileg kell kezelni. A fogyatékosság-érzékeny kockázatértékelésnek[35] :

  • Figyelembe kell vennie a fogyatékkal élő egyedi képességeit;
  • Figyelembe kell vennie az egyén fogyatékának jellegét és mértékét;
  • Figyelembe kell vennie a munka specifikus követelményeit;
  • El kell kerülnie az általánosítást egy adott fogyatékosságra vonatkozó kockázatokkal kapcsolatban;
  • Konzultálni kell az érintettel valamennyi szakaszban;
  • Tanácsot kell kérnie a munkavédelmi és munkaegészségügyi szakemberektől, orvosoktól, fogyatékosok foglalkoztatási csoportjaitól, illetve szervezeteitől;
  • Együttműködést kell, biztosítson a biztonságért, illetve az esélyegyenlőségért felelősök között;
  • Figyelembe kell, vegye a felmért kockázatok megelőzése vagy csökkentése érdekében megtehető ésszerű változtatásokat;
  • A változtatások előtt és után egyeztetnie kell az egyénnel, hogy ellenőrizze, hogy a fentiek alkalmasak és megfelelőek-e a számára.

Bár nem minden fogyatékkal élő munkavállaló igényli a munkahely és munkaszervezés különleges kialakítását, ezek jellemzően magukba foglalják:

  • A munkaszervezéshez, feladatokhoz és munkaidőhöz való igazítást
  • A munkahely fizikai jellemzőihez való igazítást
  • A munkaeszközök átalakítását
  • A megfelelő jelek, jelzőtáblák és vészhelyzeti eljárások üzembe helyezését
  • A kommunikáció és a kiegészítő szolgáltatások lehetséges legjobb módon való megvalósítását
  • Képzést és felügyeletet.

További részletes információ a munkaterületekről és berendezésükről megtalálható a A fogyatékkal élő munkavállalók című cikkben.

Bevándorló munkavállalók

Bevándorló munkavállalók a legtöbb területen megtalálhatóak, ide értve a magas képzettséget igénylő információs technológiai, illetve diplomát igénylő munkahelyeket; valamint a piszkos, veszélyes és komoly igénybevételt jelentő állásokat is. Ezek közé leginkább a mezőgazdaság, a kertészet, az építőipar, az egészségügy, a háztartási alkalmazottak, a közlekedés és az élelmiszeripar tartozik. A migráns munkavállalókat érintő három fő munkavédelmi kérdés[5][36][37]:

  • A migráns munkavállalók nagy arányú foglalkoztatottsága a magas kockázattal járó szektorokban;
  • Nyelvi és kulturális akadályok a kommunikáció és a munkavédelmi képzés terén;
  • A bevándorlók nagyobb valószínűséggel szenvednek munkahelyi sérüléseket és betegségeket a gyakori túlóra és rosszabb egészségi állapot miatt.

A külföldi állampolgárok kétszer olyan valószínű, hogy túlképzettek, mint a munkáltató ország állampolgárai. Ez a különbség a bevándorlók szaktudásának és képesítésének nem megfelelő kihasználtságára utal. [17]

A bevándorló munkavállalókat segíti az EU 89/391/EGK Keretirányelvének azon előírása, mely[25][38] megköveteli, hogy a kockázatértékelés mindenre kiterjedő legyen. A bevándorló munkavállalók munkavédelmében a munkáltató számára a legpraktikusabb a következő ajánlásokat figyelembe venni:

  • A munkahelyi diszkriminációt ne hagyja figyelmen kívül, hanem kezelje. Hallgassa meg a dolgozók véleményét, de legyen tekintettel arra, hogy a munka iránti hozzáállást kulturális különbségek is befolyásolhatják.
  • A kockázatértékelés lebonyolítása előtt mérje fel a bevándorló munkavállaló szóbeli és írásbeli nyelvi készségeit.
  • Ellenőrizze, hogy a kockázatértékelés folyamata teljes egészében érthető a bevándorló munkavállalók számára, ha szükséges, fordíttassa le ezeket.
  • Ha a bevándorló munkavállaló nyelvi készségei nem megfelelőek, a munkavédelmi képzést az anyanyelvén ideális biztosítani.
  • A munkaadóknak olyan szabályzatot kell alkalmaznia, mely úgy integrálja a bevándorló munkavállalót, hogy egy valódi interkulturális munkahely jöjjön létre.
  • Egy befogadó, támogató és nyitott munkahely létrehozása kedvezően befolyásolja a munkahelyi balesetek, foglalkozási megbetegedések és a munkahelyi stressz előfordulását, valamint javítja a bevándorló munkavállalók munkakörülményeit.

Önfoglalkoztatottak

Az önfoglalkoztatott munkavállalók definiálása a különböző tagállamokban más és más, de összességében öt csoportba sorolható:[39]

  1. Vállalkozók, akik vállalkozásukat alkalmazottakat segítségével üzemeltetik;
  2. Hagyományosan "önálló szakemberek", akiknek, annak érdekében, hogy szakmájukban dolgozhassanak, meg kell felelniük bizonyos követelményeknek, rendeletekhez és sajátos szakmai előírásokhoz kell tartaniuk magukat, és gyakran vizsgákat kell tenniük, hogy a nyilvántartásban szerepelhessenek. Ők általában egyedül vagy más szakemberekkel együttműködve, esetleg kisszámú alkalmazottal, végzik tevékenységüket;
  3. Kézművesek, kereskedők és termelők, akik az önfoglalkoztatás hagyományos módját képviselik. Rendszerint családtagokkal és kisszámú alkalmazottal dolgoznak;
  4. Önálló vállalkozók, szakképzettséget igénylő, de nem kellően szabályozott foglalkozásokban. Őket nevezik "új szakemberek"-nek.
  5. Önálló szakmunkás vállalkozók, akik alkalmazottak nélkül, esetleg családtagok segítségével működtetik vállalkozásukat.

2009-ben publikált adatok szerint[39], az önfoglalkoztatottak aránya az Európai Unióban a munkaerő 10 %-át teszi ki. Ez az arány Görögországban 21%, Észtországban 4% volt. Az önfoglalkoztatottak jelentős arányban vannak jelen a mezőgazdaságban (47%) és az építőiparban (17%). A Tanács 2003. február 18-i ajánlása (2003/134/EK) az önfoglalkoztatott munkavállalók munkavédelmének javításával foglalkozik[40]. Az önfoglalkoztatók gyakran dolgoznak a normál munkaidőn túl, vagy rendszertelen időbeosztással és többnyire alacsony a jövedelmük. Fentiek miatt általában vagy pénzük vagy idejük nincs a megfelelő munkavédelmi képzésre és felszerelésre. Az önfoglalkoztatott munkavállalóknak nem csak a saját munkahelyi egészségüket és a biztonságukat érintő kockázatokat kell értékelnie, hanem a vele együtt dolgozókét és a tevékenység által érintett nagyközönségét is. A 2010/41/EU irányelv utal a terheseket, a segítő családtagokat érintő jogokra és a zaklatásra is[23].

Munkaerő kölcsönzés

A változó munkaerő-piac azt eredményezte, hogy csökken az állandó munkahelyek száma. Sok munkáltató különböző foglalkoztatási szerződésformákat választ, amely számukra nagyobb rugalmasságot biztosít [27]. Ez azt jelenti, hogy a kölcsönzött munkavállalók több típusa létezik. Jelen cikk szempontjából kölcsönzött munkaerőnek minősül: "egy kölcsönvevő vállalkozásnál való ideiglenes, az adott vállalkozás felügyelete és irányítása melletti munkavégzésre történő kikölcsönzés céljából egy munkaerő-kölcsönzővel kötött munkaszerződéssel rendelkező, vagy ott munkaviszonyban álló munkavállaló"[41]. A 2008/104/EK Irányelv definíciója szerint a munkaerő-kölcsönző "olyan természetes vagy jogi személy, aki/amely a nemzeti joggal összhangban munkaszerződést köt vagy munkaviszonyt létesít kölcsönzött munkavállalókkal annak céljából, hogy azokat a kölcsönvevő vállalkozásoknál való ideiglenes, az adott vállalkozás felügyelete és irányítása melletti munkavégzésre kölcsönözze ki".[42]

A kölcsönzött munkavállalók tapasztalata változó, gyakran attól függ, mennyi időt fognak egy adott munkahelyen eltölteni. Például, a karbantartó munkások különösen veszélyeztetett csoportot alkotnak, mivel a karbantartást egyre inkább alvállalkozásba szervezik ki. A fentiek eredményeképpen a munkáltatóknak kell biztosítaniuk azt, hogy a kölcsönzött munkavállalók ugyanolyan munkahelyi biztonság- és egészségvédelmet kapjanak, mint a többi munkavállaló. Úgy kell biztosítani a megfelelő kockázatértékelést, hogy a kölcsönzött munkavállalóknak tudják, milyen intézkedések történtek a védelmükben.[43] A munkáltatóknak biztosítaniuk kell, hogy:

  • A kölcsönzött munkavállalók megértik a biztonságos munkavégzés érdekében szükséges információkat és utasításokat, valamint, hogy megkapják a szükséges képzést.
  • A kölcsönzött munkavállalók nyelvi igényeit figyelembe veszik, ha azok másik országból érkeztek.
  • A kölcsönzött munkavállalók rendelkeznek a munkavégzéshez szükséges képesítésekkel és készségekkel.
  • Megfelelő megállapodás született az egyéni védőeszköz és megjelenítő eszköz biztosításával és karbantartásával, illetve bármely szükséges egészségügyi felügyelet biztosítására vonatkozóan.
  • Az adott ország jogi szabályozásával összhangban megállapodás született a munkahelyi balesetek bejelentésére vonatkozóan.

Amit a munkáltatóknak figyelembe kell venniük

Néhány kulcsfontosságú pont, amelyek segítik a munkáltatókat a "veszélyeztetett" csoportokhoz tartozó munkavállalók alkalmazásakor[44][45]:

  • El kell kerülni a sztereotípiákat és előítéleteket annak vonatkozásában, hogy melyek a lehetséges veszélyforrások, és ki van veszélyben.
  • A munkát és a megelőző intézkedéseket a munkavállalókhoz kell igazítani. Az uniós jogalkotás egyik kulcsfontosságú elve a munka adaptálása a munkavállalóhoz.
  • Már a munka megtervezése során gondoljon a munkaerő sokszínűségére, sokszínű igényeire, s ne arra várjon, hogy egy fiatal / várandós / fogyatékkal élő / idősebb / migráns munkavállaló alkalmazásakor végzi majd el a megfelelő munkahelyi változtatásokat.
  • A munkahelyen bármilyen esélyegyenlőségi, illetve diszkrimináció-ellenes megmozduláshoz kapcsolja hozzá a megfelelő munkavédelmet.
  • Adjon megfelelő képzést és tájékoztatást a munkavédelmi kockázatokról a kockázatértékelést végző szakembernek, a menedzsereknek, a vezetőknek, a munkavédelmi képviselőknek, valamint a dolgozóknak.
  • Győződjön meg arról, hogy a munkavédelmi oktatás igazodik a munkavállalók igényeihez és a körülményekhez.
  • Győződjön meg arról, hogy a kölcsönzött és a több műszakban dolgozók, alvállalkozók és a karbantartást végző dolgozók, valamint a részmunkaidős munkavállalók is szerepelnek a kockázatértékelésben, a munkahelyi képzésben és oktatásban, valamint a megelőzésben.

Magyarországi szabályozás

A sérülékeny csoportba tartozó munkavállalók meghatározását (fiatalkorúak, terhes, nemrégen szült, anyatejet adó nők és szoptató anyák, idősödők, megváltozott munkaképességűek) a Munkavédelmi törvény[46], az őket érintő tiltásokat, illetve korlátozásokat a munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatokról szóló rendelet tartalmazza[47]. A rendelet az idősödő fogalmát az egyénre irányadó nyugdíjkorhatár felettiekben határozza meg, mely nem azonos a nemzetközi szakirodalomban gyakran használt körrel. Egyedül nőknél tesz különbséget a 45 év feletti (de a nyugdíjkorhatárt még el nem érő) munkavállalókkal, akiket már esékenyebbnek tekint bizonyos ergonómiai tényezőkkel szemben. A 45 alatti (fogamzóképes) nőket reprotoxikus hatásoktól való védelem miatt tárgyalja külön csoportként.

Felhasznált irodalom

  1. 1.0 1.1 Council Directive 89/391/EEC of 12 June 1989 on the introduction of measures to encourage improvements in the safety and health of workers at work, OJ L 183 , 29/06/1989 P. 0001 – 0008. Available at: [1]
  2. European Commission, EU, Guidance on risk assessment at work (Directive 89/391/EEC), Directorate-General V Employment, industrial relations and social affairs, Luxembourg, 1996, pp.1-64. Available at: [2]
  3. EU-OSHA - European Agency for Safety and Health at Work, ‘Workforce diversity and risk assessment: Ensuring everyone is covered,’2009, pp. 1-118. Available at [3]
  4. European Commission, Europe 2020: A strategy for smart, sustainable and inclusive growth, COM(2010) 2020, Brussels 3.3.2010, pp. 1-35. Available at: [4]
  5. 5.0 5.1 5.2 5.3 European Parliament ‘Occupational health and safety risks for the most vulnerable workers, 2011, pp.1-135. Available at: [5]
  6. Council Decision 2010/707/EU of 21 October 2010 on guidelines for the employment policies of the Member States. Available at: [6]
  7. ILO - International Labour Organisation ‘Decent Work Indicators – Concepts and definitions,’ International Labour Organisation, First Version, 2012, pp. 1-177. Available at: [7]
  8. Council Directive 94/33/EC of 22 June 1994 on the protection of young people at work, OJ L 216/12, 20.8.94. Available at: [8]
  9. EU-OSHA – European Agency for Safety and Health at Work, Facts 69, Young Workers – Facts and Figures, 2007 Available at: [9]
  10. EU-OSHA – European Agency for Safety and Health at Work, Facts 70, Young Workers – Facts and figures. Exposure to risks and health effects, 2007 Available at: [10]
  11. Laberge, M., & Ledoux, E. ‘Occupational health and safety issues affecting young workers: A literature review’, Work. Vol. 39, 2011, pp. 215-232.
  12. EU-OSHA - European Agency for Safety and Health at Work, Preventing risks to young workers: policy, programmes, and workplace practices, 2009, pp.1-144.,Available at: [11].
  13. EU-OSHA – European Agency for Safety and Health at Work, Mainstreaming gender into occupational safety and health, 2005, pp.1-31. Available at: [12]
  14. EU-OSHA – European Agency for Safety and Health at Work, OSH in figures: Work-related musculosketal disorders in the EU – Facts and Figures, 2010, pp.1-184 Available at: [13]
  15. 15.0 15.1 EU-OSHA – European Agency for Safety and Health at Work, Facts 42 ‘ Gender issues in safety and health at work, 2003.. Available at: [14]
  16. 16.0 16.1 16.2 EU-OSHA -European Agency for Safety and Health at Work, Risks and trends in the safety and health of women at work, 2011, pp.1-45. Available at: [15]
  17. 17.0 17.1 Eurostat – European Commission. Migrants in Europe: A statistical portrait of the first and second generation, 2011 Edition, pp.1-155. Available at: [16]
  18. Eng, A., & Kelly, M. New and Expectant Mothers at Work – Guidelines for Health and Safety, Occupational Safety and Health Service, Department of Labour, 1998, Wellington, New Zealand.
  19. Council Directive 92/85/EEC of 19 October 1992 on the introduction of measures to encourage improvements in the safety and health at work of pregnant workers and workers who have recently given birth or are breastfeeding (tenth individual Directive within the meaning of Article 16 (10 of Directive 89/39/EEC)).Available at: [17]
  20. Council Directive 92/85/EEC, Communication on the Guidelines on the assessment of the chemical, physical and biological agents and industrial processes considered hazardous for the safety or health of pregnant works and works who have recently given birth or are breastfeeding, (COM(2000) 466 final/2, Brussels, 20.11.2000. Available at: [18]
  21. Council Directive 92/85EEC on the introduction of measures to encourage improvements in the safety and health at work of pregnant workers and workers who have recently given birth or who are breastfeeding, COM(2008) 637 final. [1992] OJL 348. Available at:[19]
  22. Council Recommendation 2003/134/EC of 18 February 2003 concerning the improvement of the protection of the health and safety at work of self-employed workers. Available at: [20]
  23. 23.0 23.1 EU-European Union, Council Directive 2010/41/EU of the European Parliament and of the Council of 7 July 2010 on the application of the principle of equal treatment between men and women engaged in an activity in a self-employed capacity and repealing Council Directive 86/613/EEC. [1985] OJL 359. Available at: [21]
  24. Griffiths, A., Knight, A., & nor Mohr Maudlin, D., Ageing, work-related stress and health – Reviewing the evidence, Report for Age Concern and Help the Aged and TAEN, 2009, pp.1-33. Available at: [22]
  25. 25.0 25.1 25.2 Council Directive 89/391/EEC of 12 June 1989 on the introduction of measures to encourage improvements in the safety and health of workers at work. [1989] OJL 183. Available at: [23]
  26. Directorate-General for Employment, Social Affairs and Inclusion, Eurobarometer, Special Eurobarometer 378, Active Ageing. 2012, pp.1 – 261. Available at: [24]
  27. 27.0 27.1 27.2 EU-OSHA - European Agency for Safety and Health at Work, Workforce diversity and risk assessment: Ensuring everyone is covered, 2009, pp.1-118. Available at [25]
  28. 28.0 28.1 HSE - Health and Safety Executive, An update of the literature on age and employment, Research Report RR832, HSE Books, 2011, pp. 1-96. Available at: [26]
  29. Eurostat,Health and safety at work in Europe (1999-2007) – A statistical portrait, 2010. Available at: [27]
  30. EU-OSHA – European Agency for Safety and Health at Work (no date). Ageing workers. Retrieved 29 May 2013. Available at: [28]
  31. EU-OSHA – European Agency for Safety and Health at Work. ‘Disabled people: General questions’ 2013, Retrieved on7 January 2013, from: [29]
  32. Knoche, K., Sochert, R., Houston, K.. Promoting healthy work for workers with chronic illness: A guide to good practice,’ European Network for Workplace Health Promotion (ENWHP), 2012 . Available at [30]
  33. ENWHP- European Network for Workplace Health Promotion (2013).. Promoting healthy work for employees with chronic illness, The 9th ENWHP Initiative. Retrieved 07 January 2013; from: [31]
  34. Council Directive 89/654/EEC of 30 November 1989 concerning the minimum safety and health requirements for the workplace. [1989] OJL 393. Available at: [32]
  35. HSE – Health and Safety Executive–Health and safety for disabled people and their employers,’ 2011, pp.1-22. . Available at: [33]
  36. EU-OSHA - European Agency for Safety and Health at Work, European Risk Observatory. ‘Literature Study on Migrant Workers’ no date, pp.1-58. Available at: [34]
  37. ILO – International Labour Organisation, International Labour Conference, 92nd sessions, Towards a fair deal for migrant workers in a global economy, 2004.
  38. EU-OSHA - European Agency for Safety and Health at Work, Workforce diversity and risk assessment: Ensuring everyone is covered’ 2009, pp. 1-118 Available at: [35]
  39. 39.0 39.1 EU-OSHA – European Agency for Safety and Health at Work, European Risk Observatory. A review of methods used across Europe to estimate work-related accidents and illnesses among the self-employed. Publications Office of the European Union, Luxembourg, 2010, pp.1 – 30. Available at: [36]
  40. Council Recommendation 2003/134/EC of 18 February 2003. concerning the improvement of the protection of the health and safety at work of self-employed workers. Available at: [37]
  41. Directive of the European Parliament and the Council on the working conditions for temporary workers. COM(2002) 701 final. Brussels, 28.11.2002. Available at: [38]
  42. Directive 2008/104/EC of the European Parliament and of the Council of 19 November 2008 on temporary agency work, [2008[ OJL 327/9.. Available at: [39]
  43. HSE – Health and Safety Executive (no date). ‘How to control risks at work -Agency/temporary workers’. Retrieved 6 February 2013, from: [40]
  44. EU-OSHA – European Agency for Safety and Health at Work, Workforce diversity and risk assessment: Ensuring everyone is covered, Fact sheet 87, 2009. Available at [41]
  45. Directorate-General for Internal Policies, employment and Social Affairs, ‘Occupational health and safety risks for the most vulnerable workers.- Executive Summary, 2011, pp. 1-135. Available at: [42]
  46. 1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelettel egységes szerkezetben. Letölthető: http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=19510.283003
  47. 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről. Letölthető: http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=34692.261144

Ajánlott irodalom

EU-OSHA – European Agency for Safety and Health at Work. Gender issues in safety and health at work, Facts 42, 2003 Available at: [43]

EU-OSHA – European Agency for Safety and Health at Work, Including gender issues in risk assessment, Facts 43, 2003 Available at: [44]

EU-OSHA – European Agency for Safety and Health at Work, Health Promotion among young workers: A summary of good practice cases, Facts 101, 2011. Available at: [45]

EU-OSHA – European Agency for Safety and Health at Work, Promoting health and safety in European Small and Medium-sized Enterprises (SMEs), 2005, pp.1-100. Available at: [46]

Grandjean, P., Bellinger, D., Bergman, A., Cordier, S., Davey-Smith, G., Eskenazi, B., Gee, D., Gray, K., Hanson, M., van den Hazel, P., Heindel, J. J., Heinzow, B., Hertz-Picciotto, I. H., Hu, H., T-K Huang, T., Kold Jensen, T., Landrigan, P. J., McMillen, I. C., Murata, K., Ritz, B., Schoeters, G., Skakkebaek, N. E., Skerfving, S., & Weihe, P. ‘The Faroes Statement, Human Health Effects of Developmental Exposure to Chemicals in Our Environment.’ Basic & Clincal Pharmacology & Toxicology, 2007,pp.1742-7843. Available at: [47]

EU-OSHA – European Agency for Safety and Health at Work, – Ensuring the health and safety of workers with disabilities, Facts 53, 2004. Available at [48]

EU-OSHA – European Agency for Safety and Health at Work, – Young Workers – Facts and figures, Exposure to risks and health effects, Facts 70 (no date) . Available at:[49]

EU-OSHA – European Agency for Safety and Health at Work, ‘Occupational safety and health and education: a whole-school approach.’ 2013, pp.1-102. Available at: [50]

Contributors

Deroiste, FKudasz, Palmer
OSH: Önálló vállalkozó/egyéni vállalkozó, Idősödő munkaerő, Idősödő és idős munkavállalók, Ideiglenes munkavállalók, Rokkant/munkaképtelen munkavállalók, Migráns és bevándorló munkavállalók, Terhes munkavállalók, Fiatal munkavállalók, Tanoncok/ipari tanulók, Vállalkozók
NACE: Növénytermesztés, állattenyésztés, vadgazdálkodás és kapcsolódó szolgáltatások, Állattenyésztés, Vegyes gazdálkodás, Halászat, halgazdálkodás, Feketeszén-bányászat, Húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása, Fűrészárugyártás, Papíripari rostanyag, papír gyártása, Vegyi alapanyag gyártása, Műanyag-alapanyag gyártása, Mezőgazdasági vegyi termék gyártása, Festék, bevonóanyag gyártása, Festék, bevonóanyag gyártása, Robbanóanyag gyártása, Ragasztószergyártás, M.n.s. egyéb vegyi termék gyártása, Vegyi szál gyártása, Gyógyszergyártás, Műanyag termék gyártása, Üvegszálgyártás, Vas-, acél-, vasötvözet-alapanyag gyártása, Fémszerkezet, -épületelem gyártása, Villamos motor, áramfejlesztő gyártása, Gép, gépi berendezés gyártása, Hajó, csónak gyártása, Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás, Hulladék újrahasznosítása, Épületek építése, Építési terület előkészítése, Víz-, gáz-, fűtés-, légkondicionáló-szerelés, Nem szakosodott bolti vegyes kiskereskedelem, M.n.s. egyéb szárazföldi személyszállítás, Szállodai szolgáltatás, Egyéb épület-, ipari takarítás, Humán-egészségügyi ellátás