Speciális mozgásanyag alkalmazása a testnevelésben. A magyar prevenciós program

From OSHWiki
Jump to: navigation, search


Dr. med. Somhegyi Annamária Ph.D., Prevenciós igazgató, Országos Gerincgyógyászati Központ, Budapest, Magyarország A WHO “Schools for Health in Europe (SHE) Network” Emberi Erőforrások Minisztériuma által kinevezett magyar nemzeti koordinátora, Budapest, Magyarország és munkatársai: Feszthammer A, Darabosné Tim I, Tóthné Steinhausz V, Szilágyi Á, Horváth KZs, Varga PP

Összefoglaló

A gyermekek ülő életmódja hátrányosan befolyásolja a gerinc fejlődését, az élettani görbületek és a biomechanikailag helyes testtartás kialakulását. Ez a gerinc felnőttkori porckopásos betegségeire hajlamosít. A gyermekek védelme érdekében indította el prevenciós programját a Magyar Gerincgyógyászati Társaság (MGT) 1995-ben, hogy elérje a mindennapos testnevelést és abban a speciális tartásjavító mozgásanyag végzését minden tanulóval. A testnevelőket országszerte ellátták a megfelelő képzéssel és segítő anyagokkal (könyv, videók, tesztek, honlap) és a hatékony tartásjavítás a testnevelés szabályzó dokumentumainak részévé vált, míg a mindennapos testnevelés előbb a Nemzeti Népegészségügyi Programba került be. A prevenciós program jól illett és ezért részévé vált a teljeskörű iskolai egészségfejlesztés (TIE) kormányzati tervének, mely azt célozta, hogy minden gyermek kapja meg mindazt az iskolai mindennapokban, amire a testi-lelki-szellemi egészséghez szüksége van. 2012 óta a TIE minden köznevelési intézmény részére jogszabályi előírássá vált. Ennek részeként a kötelező mindennapos testnevelés fokozatos bevezetése is megtörtént 2012-2015 között, vagyis ebben 2015 óta minden tanuló részesül. A magyar egészségügyben most zajló alapellátás-fejlesztés keretében a gyógytornászok is közelebb kerülnek a lakossághoz, így segíteni tudják majd a testnevelő prevenciós munkáját. Ez a cikk a mozgásszervi betegségekre összpontosító, “Legyen könnyebb a teher” alcímű Egészséges Munkahelyek Kampány keretében készült annak bemutatására, hogy egészségfejlesztési programok hogyan tudják javítani a gyermekek és fiatalok, azaz a jövő munkavállalói mozgásszervi egészségét.

A biomechanikailag helyes testtartás jelentősége

A mozgásszegény, ülő életmód – mely sajnos már a gyermek- és fiatalkorban is általános - azt eredményezi, hogy a testtartásért felelős izmainkat keveset és helytelenül használjuk, emiatt egyes izmaink zsugorodnak, más izmaink gyengülnek. Így felborul a testtartásért felelős izmok egyensúlya, s a gerinc olyan kis képleteire kerül a gravitáció okozta terhelés, amelyek nincsenek erre méretezve. (Ha az izomegyensúly helyesen működik, akkor azokon a képleteken van a terhelés, amelyek arra vannak méretezve és azt bírják.) Az izomegyensúly felborulása és a gerinc túlterhelt képletei képezik a gerinc degeneratív betegségeinek alapját. A csigolyaközti porckorong túlterhelés okozta elváltozása kóros mozgékonyságot idéz elő a gerinc kisízületeiben, s e két folyamat egymást rontja. Végül a csigolyaközti porc elődomborodása és a kisízület csontos felrakódásai a gerinccsatorna szűkületét eredményezik.

A testtartás - az egyes testrészek egymáshoz való viszonya - dinamikus egyensúlyi állapot, melyet a testtartásért felelős izmok állandó, szemmel alig látható, sokirányú tevékenysége tart fenn.

1.ábra: A biomechanikailag helyes testtartás[1].
2.ábra: A helyes és több helytelen (A-E) testtartás[1].
3. ábra: A MGT speciális tartáskorrekciós gyakorlatanyaga 12 cél- ill. tesztgyakorlat köré épül , mivel ezek megmutatják a testtartásért felelős izmok erejét és nyújthatóságát. Mindegyik cél- ill. tesztgyakorlathoz 3-5 fejlesztő gyakorlat tartozik. Ezeket a gyakorlat-csoportokat kell a testnevelőknek alkalmazniuk a testnevelés órákon egyiket a másik után, folyamatosan a tanév során. Így nem igényel túl sok időt, mégis a rendszeres ismétlődés miatt kifejlődik az izomegyensúly. A gyakorlatok kivitelezésének pontosnak kell lennie[1].

Biomechanikailag helyes testtartásról[2] akkor beszélünk, ha az ízületi tokok és szalagok feszülése az élettaninak megfelelő, a tartásért felelős izmok harmonikus együttműködése miatt az izomzat erőkifejtése minimális, mindezek következtében az ízületi felszínek terhelése egyenletes. Biomechanikailag helyes testtartás esetén a medence középállásban van, fölötte a sagittalis görbületek fiziológiásak (1. ábra). Ilyenkor a test képzeletbeli súlyvonala a 2-5. nyaki és a 2-5. ágyéki csigolyák testén halad végig, melyek erre méretezett, viszonylag nagy csontos képletek, a háti kyphosis megléte pedig a rugalmas erőátvitelt segíti[1].

A helytelen testtartás többféle is lehet: egyik alaptípusában a medence előrebillent helyzetben áll (a két spina iliaca anterior superior a symphysis elülső középpontjánál előrébb van), ezzel együtt a fölötte levő sagittalis gerinc-görbületek fokozottá válnak, a súlyvonal már nem a fent említett csigolyák testén (nagy képletek) halad át, hanem ehelyett a kisízületen vagy még annál is hátrébb (kis képletek), s ez a csigolyákra nagyobb terhet ró. A másik testtartási alaphiba, mikor a medence hátrabillent helyzetben áll (a két spina iliaca anterior superior a symphysis elülső középpontjánál hátrébb van), ezzel együtt a lumbalis és a dorsalis görbületek csökkennek, ami a rugalmas erőátvitelt nehezíti, míg a cervicalis görbület jelentősen fokozódik, s itt a súlyvonal a kisízületeknél is hátrébb kerülve jelent teherfokozódást. Ismert a hátrabillent medence mellett fokozott sagittalis görbületekkel járó tartáshiba is. A 2. ábra a leggyakoribb testtartási hibákat szemlélteti[1].

Mivel a testtartás egy automatizmus, így a biomechanikailag helyes testtartás automatizmusának kialakítása és fenntartása adja a gerinc felnőttkori porckopásos betegsége, a discopathia elsődleges megelőzésének alapját.

A Magyar Gerincgyógyászati Társaság prevenciós programjának lényege (1995-2021)

A mozgásszegény, ülő életmód gerincre gyakorolt káros hatásainak ellensúlyozására - a gyermekek körében tömeges tartáshibákat is figyelembe véve[3][4][5][6][7] – a gyermekkortól elkezdett mindennapos testnevelés és annak részeként a helyes testtartás automatizálása és fenntartása megelőzi ill. késlelteti a gerinc porckopásos betegségeinek kialakulását. A helyes testtartás automatizálása és fenntartása akkor működhet legjobban, ha a megfelelő speciális gyakorlatokat gyermekkortól kezdve rendszresen alkalmazzák. Ezért szükséges minden gyermeknek részesülnie a mindennapos testnevelésben és azon belül a speciális tartásjavító gyakorlatokban.

Annak érdekében, hogy javítsa a gyermekek esélyét az egészséges életre, a MGT 1995-ben azzal a két céllal indította el prevenciós programját, hogy minden tanuló részesüljön az iskolában a mindennapos testnevelésben, valamint annak részeként a speciális tartásjavításban. A prevenciós programot a nemzetközi szakirodalomnak megfelelően indították az összes társ-szakma egyetértésével[3][4][7] és azt a legújabb nemzetközi szakirodalom is alátámasztja[8][9][10][11][12][13][14][15][16][17].

A MGT prevenciós programjának lényege, hogy a testneveléssel foglalkozó pedagógusokat megismertetik azzal a speciális tartásjavító tornával, melyet minden gyermek iskolai (és lehetőleg óvodai) testnevelésében éveken át rendszeresen kell végezni, hogy a biomechanikailag helyes testtartás kialakulhasson és automatizálódhasson, s így a gerinc felnőttkori porckopásos megbetegedéseinek megelőzéséhez hozzájárulhasson. A speciális tartáskorrekciós mozgásanyagot vezető gyógytornászok alakították ki, melynek elméleti hátterét 2005-ben közölték az Ideggyógyászati Szemle hasábjain[18]. A végzendő mozgásanyag célja a testtartásért felelős izmok egyensúlyának, azaz kellő nyújthatóságának és kellő erejének kialakítása és fenntartása, a medence helyes középállásának automatizálásával. A mozgásanyag a testtartásért felelős összes izmot és izomcsoportot fejleszti (nyújtja és erősíti), nemcsak a közismerten gyenge has- és hátizmok erősítésével foglalkozik. Ez a komplexitás a hatás eléréséhez nélkülözhetetlen: a helyes testtartás kialakításához és fenntartásához nem lenne elegendő csupán egyes izmok fejlesztése, hiszen így az izomegyensúly még nem tudna kialakulni. A speciális mozgásanyag 12 cél-gyakorlatra épül, mely egyúttal funkcionális tesztgyakorlatként is alkalmazható (3. ábra). Ezen 12 izomteszt-gyakorlat szemiobjektív értékelésre ad lehetőséget: a vizsgált személy helyesen vagy hibásan képes-e elvégezni az egyes mozdulatokat. Aki mind a 12 gyakorlatot képes hibátlanul elvégezni, annak testtartásért felelős izmai egyensúlyban vannak, azaz kellően erősek és nyújthatók. A speciális tartáskorrekciós gyakorlat-anyag felépítését és a testnevelésben történő javasolt alkalmazási módját a szövegdoboz foglalja össze röviden.

A teljes mozgásanyag felépítése:

A teljes mozgásanyag 52 gyakorlatból áll, melyek célja a testtartásért felelős összes izom fejlesztése. A gyakorlatok 11 csoportba vannak besorolva, ezen gyakorlat-csoportok mindegyikébe több fejlesztő gyakorlat, valamint egy vagy két cél- ill. teszt-gyakorlat tartozik:

  1. A helyes testtartás megéreztetése álló helyzetben;
  2. A nyak- és vállövi izmok gyengülésre hajlamos részeinek erősítése, és zsugorodásra hajlamos részeinek nyújtása (itt szerepel a 2. sz. cél- ill. tesztgyakorlat);
  3. A mély hátizmok és a csípő feszítő izmainak együttes erősítése (itt szerepel a 3. sz. cél- ill. tesztgyakorlat);
  4. A hasizmok egyes részeinek erősítése (itt szerepel a 4. és 5. sz. cél- ill. tesztgyakorlat);
  5. Az alsó végtag antigravitációs izmainak erősítése (itt szerepel az 1. és a 6.sz. cél- ill. tesztgyakorlat);
  6. A mély hátizmok nyújtása (itt szerepel a 7. sz. cél- ill. tesztgyakorlat);
  7. A has- és a csípőhajlító izmok nyújtása (itt szerepel a 8. sz. cél- ill. tesztgyakorlat);
  8. Az alsó háti és az ágyéki gerinc csavarodásának fokozása: a mellizmok, a combközelítő és a combpólyafeszítő izom nyújtása, a ferde hasizmok nyújtása és erősítése (itt szerepel a 9. sz. cél- ill. tesztgyakorlat);
  9. A comb és a lábszár hátsó izomzatának nyújtása (itt szerepel a 10. sz. cél- ill. tesztgyakorlat);
  10. A csípőízület mozgékonyságának fokozása és hajlító izmainak nyújtása (itt szerepel a 11. és 12. sz. cél- ill. tesztgyakorlat);
  11. A helyes testtartás tudatosítása rávezető gyakorlatokon keresztül.

A testnevelőknek az 1. gyakorlat-csoportot minden testnevelési órán csináltatniuk kell, melyet a 2. csoport gyakorlatai követnek. Következő testnevelési órán az 1. gyakorlat-csoportot a 3. csoport követi és így tovább a 11. csoportig. Ezután a gyakorlat-csoportokat kezdik előről. Ezzel a rendszeresen ismétlődő alkalmazással a gyakorlatok kialakítják, automatizálják és fenntartják a testtartásért felelős izmok egyensúlyát – ezt pl. a 12 teszt-gyakorlattal ki is lehet mutatni. 2014-ben vezető testnevelők kérésére és velük együttműködésben elkészült a mozgásanyag táblázatos formája: ez az egyes testnevelési órákon végzendő gyakorlatokat mutatja egy-egy oldalon - ld. a honlapon[19][20].

A testnevelők megkapták a mozgásanyagot bemutató könyvet és 3 db DVD-t: az első DVD oktatófilm, a második együtt-tornászásra alkalmas, a harmadik az óvodás változat. 2014 óta a filmek elérhetők az Országos Gerincgyógyászati Központ honlapján[19][20].

A kormányzat folyamatos támogatása alapján 1995 és 2004 közt a testnevelők országszerte ingyenes továbbképzéseken vehettek részt, melyeken megismerték és saját testükön megérezhették a speciális tartásjavítás gyakorlatait és megkapták a gyakorlatokat bemutató könyvet és 3 db videófilmet. Összesen 3715 oktatási intézményben dolgozó 7772 testneveléssel foglalkozó pedagógus ismerte meg a speciális tartásjavító tornát. A testnevelők által 32.831 gyermekről készített 51.475 izomteszt 2004 januárban összesített eredménye azt mutatta, hogy a tesztelt gyermekek 11 %-ában volt rendben a testtartásért felelős izmok egyensúlya, a többieknél gyengültek és/vagy rövidültek a testtartásért felelős izmok[3]. A kormányzati finanszírozás megszűntével a prevenciós program kis adminisztrációs irodája nem tud működni, azonban a program vezetését a MGT bázisát adó Országos Gerincgyógyászati Központ továbbra is folyamatosan finanszírozza, így a munka folytatódik. Jelenleg a testnevelők továbbképzését a köznevelési rendszer szervezi és fizeti – ez valóban ésszerű, hiszen az Egészségügyi Minisztérium igen gálánsan fizette ezt 9 évig.

A speciális tartáskorrekciós mozgásanyag 2003 óta részét képezi a Nemzeti Alaptantervnek és a testnevelési kerettanterveknek, a testnevelőképzés kimeneti követelményeinek, valamint 2001 óta a Nemzeti Népegészségügyi Programnak is. A Nemzeti Alaptantervben a 2012. ill. 2019. évi megújításkor a korábbiaknál is hangsúlyosabban szerepel a tartáskorrekció (más fontos egészségfejlesztési kritériumokkal együtt). A szakmai felügyelet a köznevelésben 1985-ben megszűnt, majd 2012 után visszaépült. Tapasztalatok szerint a testnevelők szakmai ellenőrzésében egyelőre nem szerepel kellően a tartáskorrekció helyes, azaz hatékony végzése. Ezért e téren az egészségügyi szektornak további lépéseket kell tennie, amire 2021-ben a megújult Nemzeti Alaptanterv ad alapot.

A Magyar Diáksport Szövetség (MDSZ) a “Testnevelés az Egészségfejlesztésben Stratégiai Intézkedések”, azaz „T.E.S.I” elnevésű nagy project keretében segítette a testnevelés módszertani megújulását. E munka során a testnevelés egészségfejlesztési kritériumai igen jelentős központi szerepet töltenek be, köztük a gerinc- és ízületvédelem is. Ezért a testnevelésben eddig alkalmazott, az ágyéki gerincben nyíróerők ébredését gyakran elősegítő fittségi tesztek helyett 2015-ben olyan fittségi tesztgyakorlatokat (NETFIT) állítottak össze, melyek a gerinc- és ízületvédelemnek megfelelnek, helyes végzés esetén az ágyéki gerincben nem ébresztenek nyíróerőket, és emellett egyébként a MGT tartáskorrekciós mozgásanyagának legfontosabb izomtesztjeit is tartalmazzák (mérhető formába átalakítva). A NETFIT kötelező alkalmazása 2015 óta előírás a testnevelők részére az 5-12. évfolyamokon, s ezt egy megfelelő internetes felület is támogatja[21].

A MGT prevenciós programjának másik célkitűzése a kötelező mindnnapos testnevelés elérése volt – mivel ez az egyetlen módja annak, hogy minden tanulót elérjünk. Hosszú és kitartó küzdelem után a mindennapos testnevelés 2010-ben a kormányprogram része lett és a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény írta elő minden tanuló részére. A 2012/13-as tanévtől kezdve négy tanéven át tartott a fokozatos bevezetése, majd 2015 szeptember óta minden tanuló részesül benne.

A speciális tartásjavítás rövid- és középtávú hatékonyság-vizsgálata

A speciális tartásjavító mozgásanyag testnevelésbe beépített rendszeres alkalmazásának hatékonyságát több vizsgálat is bizonyította.

A békéscsabai kontrollált, prospektív vizsgálat a 2001/2002-es tanévben 6-14 éves tanulókon a testnevelésben alkalmazott tartáskorrekciós mozgásanyag hatásosságát igazolta. Ennek a kutatásnak az eredményeit az Ideggyógyászati Szemle közölte 2005-ben[22].

A Pásztón és Szentgotthárdon a 2009/2010-es tanévben végzett prospektív vizsgálat a speciális tartáskorrekciós mozgásanyag testnevelésben alkalmazott hatását dokumentálta. 7-12 éves korú, 530 gyermek vett részt a tartásjavító tornavégzésben 6 hónapig, ezalatt a testtartásért felelős izmok állapota igen erősen szignifikánsan javult. A non-invazív gerinc-egérrel végzett számítógépes vizsgálat szerint a pásztói és szentgotthárdi tartáshibás gyermekek aránya a kezdeti 64,5 %-ról 38,3 %-ra csökkent. A tanulók izomegyensúlya a testtömeggel negatívan függ össze: a nagyobb testsúlyú tanulók közt ritkább a testtartásért felelős izmok egyensúlya. Ez annak fényében jelentős ismeret, hogy a túlsúly ill. elhízás hazánkban is egyre gyakoribb a gyermekek és fiatalok körében[3].

Rosta és munkatársai zalaegerszegi óvodásokon alkalmazták a MGT speciális tartáskorrekciós mozgásanyagát, s a 12 izomteszttel és pedográffal vizsgálták a gyermekek állapotváltozását (a pedográffal a talpra háruló terhelés eloszlását mérték): a testtartásért felelős izmok állapota és a testtömeg-középpont vetület eloszlása javult[23].

Számos gyógytornász-hallgató szakdolgozata is foglalkozott a MGT tartáskorrekciós mozgásanyagának rövidtávú hatásvizsgálatával, bár többnyire kis esetszámmal dolgoztak. Mivel mindegyik szakdolgozat a hatékonyságot támasztotta alá, a jövőben ezek összegyűjtése és elemzése érdekes lehet.

2013-ban a vezető gerincgyógyászati folyóiratok egyikében, a European Spine Journal-ben megjelent közlemény a gerinc degeneratív betegségéhez, a discopathiához társuló tünetek primer prevenciójának irodalmi áttekintését adta[24]. Ebből látható, hogy MGT prevenciós programja egyedülálló. Mások a gerinccel kapcsolatos elméleti ismeretek oktatására és az elméleti órákon végezhető rövid gyakorlatokra vonatkozó prevenciós beavatkozások rövidtávú hatását mérték le. Ezzel a tapasztalattal egybevág az Európai Bizottság által az egyes országok testneveléséről és a sportról kiadott elemzés: ez Magyarországra úgy hivatkozik, mint ahol a testnevelés iránti speciális elvárásként a tartáskorrekció is megjelenik[25].

A tartásjavító mozgásanyag testnevelésben történő helyes végzésének elősegítése az iskolaegészségügyi munkában

A testnevelésben folyó tartásjavítás nyomon követésére alkalmas lehet a tartásgyengeséget szemiobjektíven megítélő Matthiass-teszt[26], melyet az iskolaegészségügyi szűrésben alkalmazhatnának. Ez esetben az index-osztályokban, vagyis 2 évente lehet követni a tanulók közt a tartásgyengeség alakulását. Ezen eredményeket megismerhetik a szülők, a testnevelők és az iskolavezetés, így a figyelem jobban ráirányul helyes testtartásra. A Fodor József Iskolaegészségügyi Társaság (FJIT) a 2012/13-as tanévben 3 éves pilot-programot kezdett, hogy a Matthiass teszt alkalmazásának gyakorlati kivitelezhetőségét kipróbálja. A tapasztalatok alapján a Matthias-teszt alkalmas arra, hogy a gyerekek figyelmét a helyes testtartás fontosságára irányítsa[27]. A jelenlegi szakmai tervek közt szerepel a Matthiass tesztnek az iskolaegészségügyi szűrővizsgálatba - ajánlott módszerként - történő beépítése.

További elvégzendő feladatok (2021)

A MGT által 1995-ben elkezdett prevenciós munka a biomechanikailag helyes testtartás kialakítását, automatizálását és fenntartását szolgáló mozgásanyag testnevelésbe történő beépítése érdekében sok eredményt mutathat fel, de még számos további feladat van:

  1. A speciális tartáskorrekció gyakorlatanyagának a testnevelőképzés kötelező részévé kell válnia a valóságban. Ehhez a testnevelők kimeneti képzési követelményeit pontosítani szükséges.
  2. A speciális tartáskorrekció programjainak a testnevelők hivatalos továbbképzésében nagyobb szerepet kell kapniuk.
  3. A speciális tartáskorrekciós programnak a testnevelés szakmai ellenőrzését és felügyeletét végző szakértők felkészítésében szerepelnie kell.
  4. A 1722/2018. /XII.18./ Kormányhatározattal elfogadott Nemzeti Mozgásszervi Program megvalósításakor ki kell építeni az abban szereplő Országos Mozgásszervi Prevenciós Központot és országos hálózatát. Ez az alapellátás fejlesztésének részeként a házorvosi praxisközösségekben vagy más szervezésben dolgozó gyógytornászok iskolai segítő és ellenőrző munkáját jelenti: ők ismertethetik meg a testnevelő pedagógussal a hatékony tartáskorrekciót és ők segíthetik méréssel, nyomonkövetéssel a testnevelő munkáját.
  5. Az iskolaegészségügyi szolgálat jobban segíthetné a mindennapos testnevelésben végzett tartásjavítást a szemi-objekítv Matthiass teszt alkalmazásával az iskolaegészségügyi szűrésben.

Irodalomjegyzék

  1. 1.0 1.1 1.2 1.3 1.4 Somhegyi, A., Gardi, Z., Feszthammer, A., Darabosné T. I., Tóthné Steinhausz, V., Tartáskorrekció. A biomechanikailag helyes testtartás kialakításához szükséges izomerő és izomnyújthatóság ellenőrzését és fejlesztését elősegítő gyakorlatok, Magyar Gerincgyógyászati Társaság, Budapest; 1996.
  2. Kendall, F. P., McCreary, E. K., Provance, P. G., Muscles testing and function, Williams & Wilkins, Baltimore; 1993.
  3. 3.0 3.1 3.2 3.3 Somhegyi, A., Lazáry, Á., Feszthammer, A. et al., ‘A biomechanikailag helyes testtartás kialakítását, automatizálását és fenntartását szolgáló mozgásanyag beépítése a testnevelésbe’, Népegészségügy 2014; 92:11-19. Elérhető: https://ogk.hu/~/media/Files/ogk/Biomech-tt-helyzete-nepegeszsegugy-2014_1.ashx
  4. 4.0 4.1 Somhegyi, A., Varga, P. P., ‘A Gerincgyógyászati Nemzeti Központ országos primer prevenciós programja — Beszámoló a program indulásáról’, Népegészségügy 1999;80:23-33.
  5. Weiss, A., Weiss, W., Stehle, J. et al., ‘Beeinflussung der Haltung und Motorik durch Bewegungsförderungsprogramme bei Kindergartenkindern’, Deutsche Zeitschrift für Sportmedizin 2004;55(4):101-105.
  6. Kapo, S., Rado, I, Smajlovic N et al., ‘Increasing postural deformity trends and body mass index analysis in school-age children’, Zdravstveno varstvo 2018;57(1):25-32.
  7. 7.0 7.1 Somhegyi, A., Varga, P. P., ‘Primaer prevenciós országos program óvodás és iskolás gyermekek számára’, Ideggyógyászati Szemle [Clinical Neuroscience] 1998;51(9-10):293-303.
  8. Labelle, H., Roussouly, P., Berthonnaud, E. et al., ‘Spondylolisthesis, pelvic incidence, and spinopelvic balance: a correlation study’, Spine 2004;15;29(18):2049-2054.
  9. Labelle, H., Roussouly, P., Berthonnaud, E. et al., ‘The importance of spino-pelvic balance in L5-S1 developmental spondylolisthesis: a review of pertinent radiologic measurements’, Spine 2005;30(6 Suppl.):S27-S34.
  10. Le Huec, J. C., Aunoble, S., Philippe, L. et al., ‘Pelvic parameters: origin and significance’, European Spine Journal 2011;20(Suppl. 5):S564-S571.
  11. Roussouly, P., Pinheiro-Franco, J.L., ‘Biomechanical analysis of the spino-pelvic organization and adaption in pathology’, European Spine Journal 2011;20(Suppl. 5):S609-S618.
  12. Mac-Thiong, J. M., Labelle, H., Roussouly. P., ‘Pediatric sagittal alignment’, European Spine Journal 2011;20(Suppl. 5):S586-S590.
  13. Barrey, C., Jund, J., Noseda, O. et al., ‘Sagittal balance of the pelvis-spine complex and lumbar degenerative diseases. A comparative study about 85 cases’, European Spine Journal 2007;16(9):1459-1467.
  14. Roussouly, P., Pinheiro-Franco, J. L., ‘Sagittal parameters of the spine: biomechanical approach’, European Spine Journal 2011;20(Suppl. 5):S578-S585.
  15. Burton, A. K., Blagué, F., Cardon, G. et al., ‘European guidelines for prevention in low back pain’, European Spine Journal 2006;15(Suppl. 2):S136-S168.
  16. Hasegawa, K., Okamoto, M., Hatsushikano, S. et al., ‘Normative values of spino-pelvic sagittal alignment, balance, age, and health-related quality of life in a cohort of healthy adult subjects’, European Spine Journal 2016;25:3675-3686.
  17. Sebaaly, A., Grobost, P., Mallam, L. et al., ‘Description of the sagittal alignment of the degenerative human spine’, European Spine Journal 2018;27:489-496.
  18. Gardi, Z., Feszthammer, A., Darabosné, T. I.. et al., ‘A Magyar Gerincgyógyászati Társaság primaer prevenciós programja I. — A tartásjavító mozgásanyag elméleti alapja’, Ideggyógyászati Szemle 2005;58(3-4):105-112. Elérhető: https://ogk.hu/~/media/Files/ogk/Clin-Neurosci-2005_MGT-01.ashx
  19. 19.0 19.1 Országos Gerincgyógyászati Központ: https://gerinces.hu/prevencio/tartaskorrekcio-konyv-es-dvd-csak-gerincesen/
  20. 20.0 20.1 Országos Gerincgyógyászati Központ: https://ogk.hu/tevekenyseg/prevencio/gerincbetegsegek-megelozese/
  21. Magyar Diáksport Szövetség [Hungarian School Sport Federation], https://www.netfit.eu/public/pb_netfit.php
  22. Somhegyi, A., Tóth, J., Makszin, I. et al., ‘A Magyar Gerincgyógyászati Társaság primaer prevenciós programja II. – A tartásjavító mozgásanyag kontrollált prospektív vizsgálata’, Ideggyógyászati Szemle 2005;58(5-6):177-182. Elérhető: https://ogk.hu/~/media/Files/ogk/Clin-Neurosci-2005_MGT-02.ashx
  23. Rosta, M., Soós, M., Sió, E., Tóthné Steinhausz, V., ‘Óvodás gyermekeknél alkalmazott tartáskorrekciós program hatékonyságának vizsgálata’, A Magyar Gyógytornász-Fizioterapeuták Társasága konferenciája, Nyíregyháza, augusztus 29-31 2013.
  24. Lazáry, Á., Szövérfi, Z., Szita, J., Somhegyi, A., Kümin, M., Varga, P., ‘Primary prevention of disc degeneration-related symptoms’, European Spine Journal 2014;23(Suppl. 3):S385-S394.
  25. European Commission/EACEA/Eurydice, Physical education and sport at school in Europe. Eurydice Report, Publications Office of the European Union, Luxembourg; 2013. Available at: https://eacea.ec.europa.eu/national-policies/eurydice/content/physical-education-and-sport-school-europe_en
  26. Matthiass, H., Maturation, growth and disturbances of the posture and the musculoskeletal system of adolescents, Karger, Basel; 1966.
  27. Kaposvári, J., Mezei, É., Somhegyi, A., ‘Általános iskolás tanulók körében végzett 3 éves vizsgálat eredményei — Matthiass teszt alkalmazása az iskola-egészségügyben’, Védőnő 2019;2;9-18.

Contributors

Palmer