Zaj

From OSHWiki
Jump to: navigation, search


Jürgen Maue, Institute for Occupational Safety and Health of the German Social Accident Insurance (IFA), Germany
Fordította: Dr. Lakó-Futó Zoltán

Bevezetés

A zaj nemkívánatos hang, mely hallás- illetve egészségkárosodást okozhat. Jelen cikk a munkahelyi zajterhelést, ennek egészségkárosító hatását, valamint az érintett dolgozók biztonságát taglalja. Változatos, zaj okozta hatásokat vizsgálunk meg, úgymint hallásvesztés, különböző élettani változások, munkahelyi stressz, megnövekedett baleseti kockázat. Zajártalomnak leginkább kitett ágazatokat azonosítjuk, beleértve a zenei és szórakoztató szektort. A zajhatást az európai 2003/10/EK irányelv és a vonatkozó mérési szabványok szerint magyarázzuk. Ismertetjük a zajártalom kivédésének különböző lehetőségeit: tervezett zajvédelem, csendes gépek használata, munkaszervezési lehetőségek.

Egészségi hatások

Bevezetés

Több millió európai munkavállaló van kitéve zaj illetve az ehhez kapcsolódó egyéb ártalmaknak a munkahelyén. Körülbelül 7% szenved munkavégzéshez köthető halláskárosodásban [1]. Zaj okozta hallásvesztés az egyik leggyakrabban felismert munkahelyi betegség az EU-ban [2]. A hallásvesztés leggyakrabban a gyár- és építőiparban, valamint a mezőgazdaságban jelentkezik, de jelen van a szolgáltató-szórakoztató ágazatban is (pl. zenekarok, diszkók). Mivel a hallásra, s a kommunikációra a zaj hatással van, ezért az érintett munkahelyeken növekszik a balesetveszély. Már a viszonylag alacsony zajszint is okozhat munkahelyi problémát hiszen a zaj zavaró és nyugtalanító. Zaj fokozza a stresszt, mely károsan befolyásolja a koncentrációkészséget valamint a termelési hatékonyságot [3] [4]. Utóbbi hatások például a call centerekben ugyanúgy jelentkeznek, mint az oktatás és az egészségügy területén.

Halláskárosodás

Idült halláskárosodás

A több évig tartó munkahelyi zajexpozíció maradandó halláskárosodáshoz vezethet, amennyiben a napi hanghatás eléri, vagy meghaladja a 85dB(A) szintet[5].

A zaj okozta halláskárosodás előfordulását a következőképp írhatjuk le: A zajkitettség, például műszak alatt, átmenetileg csökkenti a fül érzékenységét (hallásfáradás). Az ideiglenes halláscsökkenés audiológiai mérésekkel igazolható (átmeneti hallásküszöb emelkedés). Az érintett halláscsökkenést tapasztal. Megfelelő mennyiségű pihenőidő (zajmentes) esetén a hallás fokozatosan visszatér a kiindulási szintre. Ez órákig, de akár napokig eltarthat. Amennyiben a feléledési idő nem elégséges a hallásérzékenység tökéletes visszatéréséhez, és az előző napi hallásvesztés részlegesen jelen van a soron következő műszak kezdetén, anyagcsere zavar (metabolikus deficit, "fáradtság") alakul ki, mely hosszabb távon a belső fül szőrsejtjeinek pusztulásához vezet[6][7][8]. A következmény: maradandó halláskárosodás. Újabb zajexpozíció idővel a tünetek súlyosbodását okozza.

Kísérletek igazolják, hogy a hallásromlás korfüggő, még túlzott zajexpozíció hiányában is (korral járó hallásromlás – presbyacusis). [5] [9]. Az öregedés ugyanakkor nem feltétlenül jár hallásvesztéssel. Idősebb egyéneknél ugyanakkor gyakran észleljük a csökkent érzékenységet elsősorban a magasabb frekvenciáknál. A károsodás ilyenkor a belső fület érinti. Ráadásul az öregedés gyakran a középfül struktúráinak "elmeszesedésével" (sclerosisával) társul. Ennek hatása az alacsony frekvenciákon jelentkezik.

A zaj okozta halláskárosodás igen alattomos: szinte észrevétlenül alakul ki az érintettekben. Fájdalom nem kíséri, és kezdetben a kommunikáció is zavartalan, hiszen a halláscsökkenés először a 4000 Hz feletti (magas) frekvencián jelentkezik (tipikus "zajcsipke"). Tartós zajexpozíció mellett ugyanakkor a hallásvesztés átterjed az alacsonyabb frekvenciákra is, beleértve a beszédfrekvenciát is (500-2000 Hz). A károsodás jellemzően mindkét fület azonos mértékben érinti. Ennek eredményeként az érintett személyeknek nehézségei lesznek a beszédértésnél, elsősorban kedvezőtlen akusztikájú, illetve zajos környezetben (háttérzaj esetén). Az életkor előrehaladtával természetesen jelentkező hallásérzékenység csökkenés fokozza ezt az állapotot. Végül a beszédértés romlása már csendes környezetben is jelentkezik, elszigetelve ezeket az embereket környezetüktől. A hallókészülékek csak részleges megoldást jelentenek ezekben az esetekben.

Heveny hallásvesztés (akusztikus trauma)

A tartós zajexpozíció által okozott halláskárosodás mellett (metabolikus fáradtság) a szőrsejtek azonnali szerkezeti károsodása is létrejöhet, amennyiben a hirtelen zajhatás egy bizonyos határértéket meghalad[6] [10] [11]. Ebben az esetben a szőrsejtek a túlzott mechanikai behatás eredményeként károsodnak. Ezt nevezzük akut akusztikus traumának.

Akusztikus trauma rendkívül erős hanghatás mellett jelentkezik, ilyenkor a hangnyomás csúcsértéke LC,csúcs 155 dB-nél magasabb. Puskalövés, robbanások, kamion abroncs durrdefektje okozhat ilyen mértékű impulzusokat. Egyetlen hasonló esemény alkalmas arra, hogy tartós halláskárosodást okozzon (megfelelő fülvédelem hiányában)[12] [13] [14].

Dörejártalom

Az egyszeri, nagy erősségű zajbehatás és egy ezzel együtt járó hirtelen légnyomásváltozás (pl. robbanás, fülön csapás) kombinált hatása egyszerre károsítja a hangvezető rendszert (középfül) és az érzékelő rendszert (belső fül) is. A sérült azonnali orvosi ellátást igényel. Az ilyenkor észlelhető, jellegzetes, kombinált halláskárosodás fél éven belül még javulhat.[15]

Halláskárosodás egyéb okai

Nem csak a zaj okozhat halláskárosodást. A középfül szerkezetét merevítő tényezők (otosclerosis), a belső fül degeneratív folyamatai, előrehaladott - esetleg korai öregedés, fertőzések, fejsérülések, bizonyos gyógyszerek, hallást károsító (ototoxikus) anyagok (pl.: iparban használatos vegyszerek, bizonyos gyógyszerek)[16].

Fülzúgás

Zaj okozta halláskárosodás gyakran fülzúgással párosul. A fülzúgást általában csengő, sípoló hangként írják le az érintettek. Folytonos vagy szaggatott is lehet. Egyik típusát izomgörcs okozza mely kattogást, recsegést okoz a középfülben. Fülzúgást okozhat még idegrendszeri eltérés, a fül fertőzései, az orr allergiás betegségei. A fülzúgás ingerlékenységet, fáradtságot néha depressziót is okozhat [17].

Élettani hatások, munkahelyi stressz

A munkavállalók már viszonylag alacsonyabb hangnyomás szinteknél is (kb. 30 dB(A)-ig) feszültebbek, és ingerlékenyebbek lehetnek. Zajforrás lehet a légkondicionáló rendszer, a PC hűtőventillátorok, a kollégák közötti beszélgetések, a telefoncsörgések. Legkorábban érzelmi válaszok, úgymint ingerlékenység, feszültség, idegesség figyelhetőek meg[3] [4] [18] [19]. A reakciók egyénenként eltérőek és nem csak a zajkitettségtől, hanem a végzett feladat összetettségétől, az egyén zajtűrő képességétől, és a pillanatnyi fizikai és szellemi állapotától is függ. 60 dB (A) fölötti értékeknél vegetatív válaszok jelentkeznek, úgymint megemelkedett légzés és szívfrekvencia, emelkedett vérnyomás és stresszhormon értékek. Ezek tisztán stresszválaszok melyek az egyéb munkahelyi stresszhatásokkal együttesen akár a szívér- vagy gyomor-bélrendszer károsodását okozhatják. [20] [21]. A zajhatás szoros összefüggést mutat a magas vérnyomással; a szívér-rendszeri betegségekre gyakorolt hatás gyengébb.[22]. Erős zajra adott stressz hatására, a munkafolyamat összetettségétől függően, romlik a munkateljesítmény[19]. A zajhatás rövidtávon fokozott összpontosítással ellentételezhető. A munkafázisok gyakoribb ellenőrzése, egyszerűbb megoldások alkalmazása javasolt. Ennek ellenére a fokozott feszültség és fáradtság következtében alacsonyabb termelékenység, és magasabb hibaarány valószínűsíthető. Ezért a zajcsökkentő beruházások gazdaságilag is megtérülnek még alacsony hangnyomás esetén is a javuló termelékenység és minőség miatt.

Fokozott balesetveszély

Végső soron a személyes teljesítményre is befolyással van a munkavédelem. A megnövekedett munkabalesetek hátterében a helytelen magatartás és hibás helyzetfelismerés áll, mely zajexpozíció eredménye. Mindezeken túl ilyen környezetben nehezített a szóbeli kommunikáció és a különböző figyelmeztető jelzések felismerése, mely megnövekedett balesetveszéllyel jár: példának okáért egy figyelmeztető kiáltás vagy közeledő villás targonca hangjának figyelmen kívül hagyása [19].

Jelentős zajforrások

A zaj és a következményes zavaró hatása minden ipari ágazatban, sőt az irodai környezetben is gondot okoz. Halláskárosodással járó zajszintek leginkább a gyár- és építőipar valamint mezőgazdaság területén fordulnak elő. Zaj okozta halláskárosodás kockázata a munkával kapcsolatos halláscsökkenés diagnosztizált esetei révén mutathatók be. Németországban a munkahelyi zaj a leggyakoribb munkával kapcsolatos egészségi kockázat: 2011-ben 6125 új munkahelyi halláskárosodást rögzítettek az ipari- és közszférában [23]. Az 1. ábra a 2011-es adatokat ismerteti ágazatonként relatív százalékban kifejezve. Magyarországon 2004 (169 eset) és 2015 (13 eset) között drámaian csökkent az elfogadott foglalkozási halláskárosodások száma[24].


1. ábra: munkahelyi halláscsökkenés eloszlása Németországban (2011) ágazatonként [23]

Hearing loss new.jpg

Forrás: Maue [23]


Németországban évek óta a fém és fafeldolgozó ipar vezet az esetek 44%-val (2011) majd az építőipar következik kb. 20%-kal. Bányászat, ásvány- és vegyipar együtt 11%, míg a precíziós gépgyártás, nyomda- és textilipar közösen 7%-t tesznek ki. Az ipari dolgozók mellett a mezőgazdasági, közszolgálati és a fegyveres testületek tagjai, úgymint katonaság, rendőrség vannak kitéve zajexpozíciónak leginkább fegyverhasználat esetén. Itt igen magas hangnyomás értékek is előfordulnak LpCpeak akár 160 dB fölött[25] [26]. A zene és szórakoztató iparban a hanghatás nem egy kiküszöbölendő másodlagos hatás, hanem a közönség által elvárt effektus. Mindazonáltal a hang károsíthatja a zenész, a technikai személyzet, az előadók és egyéb közreműködők hallását, akik a szórakoztató egységekben dolgoznak – a hallás ugyanakkor a zenész egyik legfontosabb eszköze. Különböző tanulmányok igazolták, hogy a zenekari muzsikusok, elsősorban az ütősök, réz- és fafúvósok, valamint ezen zeneszerszámok közelében ülők is veszélyeztetettek [27] [28]. A szimfonikus zenekarban játszó muzsikusoknál átlagos 80 és 100 dB(A) közötti hangterhelést mértek. A diszkókban és éjszakai szórakozóhelyeken mért zajszintek ennél is magasabbak lehetnek (115dB(A)). [29] [30] [31]. A zene- és szórakoztatóipar területén a 2003-as zaj irányelvnek az alkalmazása nehézségekbe ütközik hiszen a hallásvédő eszközök viselése a hangforrások közelében nem elfogadott [32]. Összehasonlításul néhány zajszint érték a gyár- és építőipar valamint a szórakoztatóipar által jelentett mérésekből.

2 Ábra: Zajszintek különböző zajforrásoknál

Graph2new.jpg

Forrás: IFA mérési eredmények és irodalmi adatok elemzése

Zaj értékelés az EU 2003/10/EK irányelv szerint

A munkahelyi zajt érintő európai irányelvek

Az Európai Parlament és a Tanács 2003/10/EK („zaj”) irányelve [33] egy önálló irányelv a 89/391/EGT irányelv 16. cikkelyének keretében [34]. Meghatározza azokat a minimális egészségügyi és biztonsági követelményeket, melyek a zajhatásnak kitett munkavállalókra vonatkoznak. Ez az irányelv a 86/188/EGT irányelvet cserélte le [35], és a zajhatásnak kitett munkavállalók védelmében bevezeti az alsó beavatkozási szinteket, illetve új határértékeket annak érdekében, hogy elkerülhetővé váljon a dolgozók halláskárosodása. A 2003-as irányelv kötelezi a munkáltatót, hogy értékelje, ha szükséges mérje meg a dolgozók zajterhelését. Meghatározott expozíciós beavatkozási értékek különböző megelőző intézkedéseket igényelnek, amennyiben ezen határértékeket túllépik (lásd: „Prevenciós mérések a 2003/10/EK irányelv alapján). A határértékeket, figyelembe véve a védőeszközök csillapító hatását, tilos túllépni. A 2003/10/EK zaj irányelvet egyéb ajánlások ismeretében kell értelmezni.

  • A 89/391/EGK „munkavédelmi keretirányelv”[34] lefekteti a munkáltatót terhelő általános elveket és kötelezettségeket, melyek garantálják a biztonságos munkakörnyezetet. Munkaadónak meg kell tennie a szükséges lépéseket, hogy kiküszöböljék a kockázatokat, és értékelnie kell a kivédhetetlen kockázatokat. A munkavállalók tájékoztatást és megfelelő képzést kell, kapjanak, s számukra biztosítani kell a megfelelő egészségügyi szűrővizsgálatokat.
  • A 2006/42/EK („gépek biztonsága”) irányelv[36] lefekteti a gépgyártásban alkalmazott alapvető biztonsági és egészségügyi követelményeket. Megköveteli a zajcsökkentést, jelölni kell a zajkibocsátás tényét, mely része lesz a technikai leírásnak és az eladáshoz mellékelt technikai ismertetőnek is.
  • A 89/656/EGK („egyéni védőeszköz”) irányelv[37] leírja a hallásvédő eszközök értékelését, kiválasztását és megfelelő használatát (egyéni védőeszközök)

Megelőzés a 2003/10/EK irányelv alapján

A 2003-as zaj irányelv a a munkahelyi zajterhelést illetően naprakész kockázatértékelést ír elő[38] [39]. Az értékelés, szükség esetén a zajterhelés mérése, akkreditált szolgáltatók segítségével történik, megfelelő időközönként objektív mérőeszközök felhasználásával. Az aktuális állapot szerint a méréseket az ISO 9612 szerint kell elvégezni [40]. A kockázatbecslésnél az ajánlás szerint a következő paramétereket használjuk:

  • zajkitettség mértéke LEX 8h: A-súlyozott ekvivalens hangnyomásszint egy reprezentatív munkanapon 8 órára vetítve
  • csúcshangnyomásszint LC,csúcs: legmagasabb C-súlyozott csúcsérték egy reprezentatív napon.

A kockázatbecslés és megelőző mérések alapján a zaj irányelv bevezeti a beavatkozási határértékeket. Ezen túl a határértékek kijelölésénél a tartós halláskárosodás kivédését tartották szem előtt. A határértékek figyelembe veszik az egyéni védőeszközök csillapító hatását is (ha a dolgozók használnak ilyet), ennek megfelelően a fülben megjelenő expozícióra vonatkoznak. Az 1. táblázatban a meghatározott beavatkozási értékek és határértékek vannak felsorolva.

1. Táblázat beavatkozási és határértékek a 2003/10/EK irányelv alapján
Napi expozíciós szintEX,8h Csúcshangnyomás szint L C, csúcs
Alsó beavatkozási szint 80 dB(A) 135 dB(C)
Felső beavatkozási szint 85 dB(A) 137 dB(C)
Beavatkozási határérték 87 dB(A) 140 dB(C)

Forrás Maue [41]


Amikor az expozíciós határértéket túllépik, különböző megelőző intézkedések szükségesek:

Ha valamelyik alsó expozíciós határértéket túllépik (LEX,8h ≥80 dB(A) vagy LC, csúcs ≥135 dB(C))

  • A munkáltató biztosítja, hogy az érintett munkavállalók megkapják a zajexpozíciós kockázatnak megfelelő tájékoztatást és képzést (8. cikkely)
  • Megelőző audiometriai szűrővizsgálatot biztosítanak a munkavállalók részére, amennyiben a kockázatértékelés felveti a halláskárosodás kockázatát (10. cikkely, 2.§)
  • Megfelelő, jól illeszkedő hallásvédő eszközöket tesznek elérhetővé a dolgozók részére (6. cikkely 1.a§)

Ha valamelyik felső expozíciós határértéket túllépik (LEX,8h ≥85 dB(A) vagy LC,csúcs ≥137 dB(C))

  • a munkavállaló köteles technikai és szervezési intézkedéseket foganatosítani a zaj csökkentésére (5. cikkely, 2.§),
  • a munkaterületet megfelelő jelzésekkel kell ellátni (5. cikkely, 3.§),
  • a dolgozók megvizsgáltathatják a hallásukat orvos, vagy megfelelő szakember által (10. cikkely, 2.§).

Beavatkozási határérték (Kitettség a hallásvédő eszköz használata mellett) (LEX,8h = 87 dB(A) vagy LC, csúcs = 140 dB(C))

  • ezeket az értékeket semmilyen körülmények között nem szabad meghaladni! (3 cikkely)
  • Ha a meghozott intézkedések ellenére a mérések szerint a zajkitettség meghaladja az expozíciós határértékeket, a munkáltató azonnali lépéseket foganatosít hogy az expozíciót a határértékek alá csökkentse.

A zene és szórakoztatóiparnak sajátos helyzete miatt gyakorlati útmutatásra van szüksége, hogy teljesíthesse a 2003/10/EK által lefektetett irányelveket. [33]. Ennek megfelelően felkérték a tagországokat, hogy gyakorlati útmutatókat fejlesszenek ki, melyek segíthetnek e szektorok alkalmazottainak, a fent említett határértékek betartásában.

Zajmérési stratégiák

A 2003/10/EK irányelv lendületet adott az ISO 9612 felülvizsgálatára,[40] mely meghatározza a munkahelyi zaj mérését és értékelését. Ez a nemzetközi szabvány lépésenkénti megközelítést javasol a zajkitettség szintjének LEX,8h, mint a munkahelyi zajártalom kockázatának jelzőszámának meghatározásához. Adott esetben a legmagasabb C-súlyozott csúcs hangnyomás szintjének LC, csúcs meghatározása is szükséges lehet. Az ISO 9612 szerint a folyamat a következő lépésekből áll: munka elemzése – megfelelő mérési stratégia kiválasztása – mérés – bizonytalansági tényező számítása. Három mérési stratégia lehetséges:

  • feladat alapú mérés: egy napi műszak elemzése és felosztása megfelelő számú munkafolyamatra, melyeket külön-külön mérnek.
  • munka alapú mérés: különböző munkatevékenységek alatt random hangnyomás méréseket végeznek,
  • egész napos mérés: a hangnyomás mérés folyamatosan történik a teljes munkanap folyamán.

A megfelelő mérési stratégia kiválasztását számos tényező befolyásolja, úgymint a munka összetettsége, a résztvevő dolgozók létszáma, a mukanap effektív időtartalma, így jelentős mennyiségű részinformációra van szükség [40] [41].

Zajcsökkentő intézkedések

A 2003/10/EK (5. cikkely) előírja, hogy - figyelembe véve a műszaki fejlődést, és a kockázat forrásnál történő kezelésének lehetőségét - a zajexpozícióból fakadó kockázatokat meg kell szüntetni, vagy minimálisra kell csökkenteni [38] [39]. Az irányelvben a következő zajcsökkentési intézkedéseket sorolják fel:

  • zajcsökkentés műszaki eszközökkel,
  • eltérő munkamódszerek választása,
  • munkaeszközökre vonatkozó megfelelő karbantartási előírások betartása,
  • megfelelő szervezés a zajvédelem területén.

A munkahelyi zajvédelemben során az EN ISO11690 három részében fellelhető információ minden érintett fél számára hasznos lehet [42]. Az 1. rész a központi dokumentáció. Rögzíti az alaptételeket, leírja a zajcsökkentés szisztematikus megközelítését a termelő és irodai helyszíneken. A 2. rész a zajvédelemmel kapcsolatos különböző technikai intézkedéseket taglalja. A 3. rész a zaj terjedését írja le a belső terekben, és megbecsüli a zajterhelést a munkahelyeken.

Zajvédelem tervezése

Mivel a gépeket tekintjük a fő munkahelyi zajforrásnak, a 2006/42/EK irányelv által megkövetelt alacsony zajszintű gépek gyártását [36] alapvető fontosságú a munkahelyi zajterhelés csökkentésében. Az EN ISO 11688 szabvány két része [43] segíti a gépgyártókat a halkabb berendezések megtervezésében: Az első rész ismerteti a gépek zajkeltésének mechanizmusát, megkülönböztetve a légnemű, folyékony és szerkezeti eredetű zajforrásokat. Emellett átfogó útmutatást ad a különböző zajforrásokról, átviteli utakról, hangvető felületekről. Második rész betekintést ad az alacsony-zaj tervezés fizikájába. Az egyes meghatározott zajcsökkentő intézkedések hatásainak számszerűsítésének érdekében néhány egyszerű képletet mutatnak be a zajkeltés, -átvitel és -sugárzás fizikájának leírására.

Zajcsökkentés csendes gépek használatával

A munkáltató vagy üzemeltető rendszerint nincs abban a helyzetben, hogy megváltoztathassa a gép alapvető szerkezetét, alacsony zajkibocsájtásúvá alakítva azt. Új gépek vásárlásánál ugyanakkor használhatja a gyártó 2006/42/EK gépekről szóló irányelv alapján készített emissziós nyilatkozatát [36]. Ez a zajkibocsájtásról szóló nyilatkozat segíti a gépvásárlókat, hogy azonosíthassák a csendes modelleket, valamint a gyártókat, hogy ezen modellek előnyt élvezzenek a piacon. Következésképp az alacsony zajkibocsájtás a gépek egyik minőségi paraméterévé válik. A kiváló hangminőségű gép zajkibocsájtása alacsony, mely révén a munkahely zajkitettsége mérséklődik. A potenciális vásárló a zajemissziós nyilatkozat alapján választhat a csendesebb gépek között, ahogy azt a 2003-as zaj irányelv előírja [44]. A gépirányelv jogszabályi követelményeinek végrehajtása, vagyis az emisszió megállapítása [36] gyakori probléma, hiszen a megfelelő nyilatkozat gyakran pontatlan, sőt néha hiányzik. Továbbá a gép valós körülmények közötti működési értékei néha nagymértékben eltérnek az értékelési szabványban leírt eredményektől.

Hangszigetelés

Munkahelyi zajexpozíció egyrészt a gépek és berendezések kibocsátásából (emisszió), másrészt a falak és mennyezet által visszavert (reflexió) zajból áll össze. Amennyiben ez utóbbiakat hangszigetelő felülettel vonjuk be, csökken a visszavert hang mértéke, ezáltal az expozíció is. Fontos előre megtervezni az új munkaterületek akusztikáját, hiszen utólag ez mindig bonyolultabb és költségesebb. A 2003-as zaj irányelvvel összhangban a munkaterületeket a legújabb technológiai ismeretek birtokában kell megtervezni. A helyiségek akusztikai paramétereit nem szabályozzák irányelvek, de tagországi szabályozások - az alkalmazott technológiával összhangban - igen. Az ajánlott értékeket az EN ISO 11690-1 tartalmazza[42]. EN ISO 11690-1 szerint – a helyiségek térfogatának függvényében – az alábbi akusztikus jellemzők javasoltak:

  • visszaalakulási idő Tr <0,8 s a <200 m2 helyiségekre
  • visszaalakulási idő Tr <1,3 s a <1000 m2 helyiségekre
  • a távolság négyzetével arányos zajcsillapodás DL2 = 3–4 dB az 1000 m2-t meghaladó helyiségekben.

Mivel a hangelnyelő anyagok beépítése rendkívül költségesek, hasznos lehet a különböző térszerkezeti kialakítások hatásainak összevetése még a beépítés előtt. A kiindulási helyzettől függően 1-6 dB(A) zajcsökkentést lehet elérni a gépek közelében, és akár 10 dB(A) mérséklődést a távolabbi helyeken.

Munkaszervezés és zajvédelem

A munkaszervezés csökkentheti a zajkitettség intenzitását, időtartalmát úgymint:

  • zajos területen dolgozók létszámának minimumra csökkentése,
  • rotáció,
  • zajos munkatevékenységek arra az időszakra ütemezése, amikor a dolgozói létszám alacsony,
  • megfelelő munkaidő beosztás, mely elegendő pihenőidőt biztosít,
  • zajos gépek és tevékenységek külön helyiségbe telepítése.

Zaj elleni védelem egyéni védőeszközökkel

Sok esetben a kockázatok az összes lehetséges zajcsökkentő eszköz alkalmazása után is fennállnak. Ha a fennmaradó kockázatokat másképp nem lehet megakadályozni a dolgozók egyéni hallásvédőket használnak:

  • a munkáltató egyéni hallásvédő eszközöket biztosít a dolgozói részére, amennyiben az expozíció meghaladja az alsó beavatkozási értéket.
  • a munkavállalók kötelesek viselni a hallásvédő eszközöket ha az expozíció meghaladja a felső beavatkozási értéket
  • az egyéni hallásvédő eszközöket úgy kell kiválasztani, hogy megszüntesse a kockázatot, és a zajexpozíciót minimum az expozíciós határértékek alá csökkentse [45] [46].

Magyar vonatkozások

A 66/2005. (XII. 22.) EüM rendelet a munkavállalókat érő zajexpozícióra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekről biztosítja a magyar jogrend megfelelőségét a 2003/10/EK irányelvnek [47].

Hivatkozások

  1. Eurostat, Work and health in the EU: a statistical portrait, 2004
  2. EU – OSHA - European Agency for Safety and Health at Work, Data to describe the link between OSH and employability, 2002
  3. 3.0 3.1 Thompson, S.J., ̒Non-auditory health effects of noise: updated review ̒, Proceedings of Inter-Noise 96, 25th Anniversary Congress, Liverpool, 1996, St. Albans: Inst. of Acoustics, pp. 2177-2182
  4. 4.0 4.1 Passchier-Vermeer, W., Passchier, W.F., ̒Noise Exposure and Public Health ̒, Environmental Health Perspectives (108) No. 1, pp. 123-131
  5. 5.0 5.1 ISO – International Standard Organization, ISO 1999: Acoustics – Determination of occupational noise exposure and estimation of noise-induced hearing impairment, 1990
  6. 6.0 6.1 Dieroff, H.G., Lärmschwerhörigkeit (Noise-induced hearing loss), 3. ed., G. Fischer Verlag, Jena, Stuttgart 1994
  7. Kryter, K.D., The handbook of hearing and effects of noise: physiology, psychology and public health. Academic Press, Boston, 1994
  8. Hu, B., Noise-induced structural damage to the cochlea, Noise-Induced Hearing Loss – Scientific Advances, Springer, 2012, pp. 57-86
  9. Bielefeld, E.C., Effects of early noise exposure on subsequent age-related changes in hearing - Noise-Induced Hearing Loss – Scientific Advances, Springer, 2012, pp. 205-221
  10. Bohne, B.B., Mechanisms of noise damage in the inner ear, Effects of noise on hearing, E. Henderson et al., Raven Press, 1979, pp. 41-68
  11. Henderson, D., Hamernik, R.P., Impulse noise; Critical review̕,Journal of the Acoustical Society of America, 80, 1986, pp. 569-584
  12. Ward, W.D., Noise-induced hearing loss: Research since 1978. Proceedings of the fourth International Congress on Noise as a Public Health Problem, Centro richerche e study amplifon, Turin/Italy, 1983, pp. 125-141
  13. Liedtke, M., Gehörschäden durch extreme hohe Schalldruckpegel. HNO 58 (2010) No.2, pp. 403-420
  14. VDI – Verein Deutscher Ingenieure, VDI 2058 Part 2: Beurteilung von Lärm hinsichtlich Gehörgefährdung (Evaluation of noise), Beuth Verlag, Berlin, 1988
  15. Ékes, E., XI.2.1.4. Zaj okozta halláskárosodások: akut és krónikus akusztikus trauma. In Ungváry, Gy. (szerk.), Munkaegészségtan. Medicina, Budapest, 2004. pp. 265-272.
  16. Morata, T.C., Johnson, A.-C., Effects of exposure to chemicals on noise-induced hearing loss, Noise-Induced Hearing Loss – Scientific Advances, Springer, 2012, pp. 223-254
  17. Berrios, G. E., Rose, G. S., Psychiatry of subjective tinnitus: conceptual, historical and clinical aspects, Neurology, Psychiatry and Brain Research, 1, 1992, pp. 76–82
  18. Marquis-Favre, C., Aubrée, D., Vallet, M., Noise and its Effects – A Review on Qualitative Aspects of Sound. Part II, Noise and Annoyance, Acta Acoustica united with Acoustica, Vol. 91 (2005), pp. 626-642
  19. 19.0 19.1 19.2 VDI – Verein Deutscher Ingenieure, VDI 2058 Part 3: Beurteilung von Lärm am Arbeitsplatz unter Berücksichtigung unterschiedlicher Tätigkeiten (Evaluation of noise re different work processes), Beuth Verlag, Berlin, 1999
  20. Ising, H., Babisch, W., Kruppa, B., Noise-induced endocrine effects and cardiovascular risk, Noise Health 1 (4), 1999, pp. 37-48
  21. Lercher, P., Hörtnagl, J., Kofler, W.W., Work noise annoyance and blood pressure: combined effects with stressful working conditions. Int. Arch. Occup. Environ. Health 65 (1993) No. 1, pp. 23–28
  22. M. Skogstad, H. A. Johannessen, T. Tynes, I. S. Mehlum, K.-C. Nordby and A. Lie, Systematic review of the cardiovascular effects of occupational noise, Occupational Medicine 66 (1), 2016, pp. 10-16 Available at: [1]
  23. 23.0 23.1 23.2 Maue, J.H., Diagram based on the DGUV-Databank on occupational deseases̕, Deutsche Gesetzliche Unfallversicherung (DGUV), Berlin, 2012.
  24. Országos Tisztifőorvosi Hivatal - Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Főosztály (és jogelődjei), A xxxx. évi foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciós esetek szakmai értékelése, Budapest, 2005-2016.
  25. DGUV – Deutsche Deutsche Gesetzliche Unfallversicherung, Lärmschutz-Arbeitsblatt LSA 01-831: Gehörschützer für das Schießen mit Handfeuerwaffen in Raumschießanlagen, BGI 677, Carl Heymanns Verlag, 1997
  26. Pfander, F., Das Knalltrauma (Blast trauma), Springer Verlag, Berlin, Heidelberg, New York 1975
  27. Billeter, T., Hohmann, B., Gehörbelastung bei Orchestermusikern (Noise-induced hearing loss among orchestra musicians). Fortschritte der Akustik (2001) 27, pp. 386-387
  28. Schmidt, J.H. et al., Sound Exposure of Symphony Orchestra Musicians. Ann. Occup. Hyg. 55 (2011) No. 8, pp.893-905
  29. Babisch, W., Schallpegel in Diskotheken und bei Musikveranstaltungen (in German), Umweltbundesamt – WaBoLu-Veröffentlichung, Berlin, 2000
  30. Leitmann, T., Lautstärke in Diskotheken. Zeitschrift für Lärmbekämpfung 50 (2003) No. 5, pp. 140-146
  31. Serra, M.R, Biassoni, E.C., Ortiz Skarp, A.H., Serra, M., Joekes, S., Sound immission during leisure activities and auditory behavior. Applied Acoustics 68 (2007), pp. 403-420
  32. Brockt, G., Music - Safe and Sound. Hearing Conservation for Professionals in Music and Entertainment, Wirtschaftsverlag NW Verlag für neue Wissenschaft GmbH, Bremerhaven, 2008
  33. 33.0 33.1 DIRECTIVE 2003/10/EC of 02 February 2003 on the minimum health and safety requirements regarding the exposure of workers to the risks arising from physical agents (noise)
  34. 34.0 34.1 DIRECTIVE 89/391/EEC of 12 June 1989 on the introduction of measures to encourage improvements in the safety and health of workers at work
  35. DIRECTIVE 86/188/EEC of 12 May 1986 on the protection of workers from the risks related to exposure to noise at work
  36. 36.0 36.1 36.2 36.3 DIRECTIVE 2006/42/EC of 17 May 2006 on machinery
  37. DIRECTIVE 89/656/EEC of 30 November 1989 on the minimum health and safety requirements for the use by workers of personal protective equipment at the workplace
  38. 38.0 38.1 EC - Európai Bizottság, Nem kötelező útmutató a munkavállalók fizikai tényezők (zaj) hatásának való expozíciójára vonatkozó egészségügyi és biztonsági minimumkövetelményekről szóló, 2003. február 6-i 2003/10/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alkalmazásának helyes gyakorlatához. Európai Unió Kiadóhivatala, Luxemburg, 2009. Letölthető: [2]
  39. 39.0 39.1 HSE – Health and Safety Executive, Controlling noise at work. HSE books publication: L108, 2005. Available at: [3]
  40. 40.0 40.1 40.2 ISO – International Standard Organization, ISO 9612: Acoustics – Determination of occupational noise exposure – engineering method, 2009
  41. 41.0 41.1 Maue, J.H., ̒Lärmmessung im Betrieb – Anleitung zur normgerechten Ermittlung der Lärmexposition am Arbeitsplatz und der Geräuschemission von Maschinen̕ (in German), Erich Schmidt Verlag, Berlin 2011
  42. 42.0 42.1 European Committee for Standardization, EN ISO 11690: Acoustics – Recommended practice for the design of low-noise workplaces containing machinery, Part 1: Noise control strategies; Part 2: 1996 Noise control measures; Part 3: 1997 Sound propagation and noise prediction in workrooms
  43. European Committee for Standardization, EN ISO 11688: Acoustics – Recommended practice for the design of low-noise machinery and equipment, Part 1: 1998 Planning; Part 2: 2000 Introduction to the physics of low-noise design
  44. European Committee for Standardization, EN ISO 11689: 1996 Acoustics – Procedure for the comparison of noise-emission data for machinery and equipment
  45. European Committee for Standardization, EN 458: 2004 Hearing protectors; Recommendations for selection, use, care and maintenance. Guidance document
  46. DGUV – Deutsche Gesetzliche Unfallversicherung, BGR/GUV-R 194: Benutzung von Gehörschutz (Use of hearing protection), Deutsche Gesetzliche Unfallversicherung, Berlin, 2011
  47. 66/2005. (XII. 22.) EüM rendelet a munkavállalókat érő zajexpozícióra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekről. Letölthető: [4]

További olvasnivaló

Le Prell, C.G., Henderson, D., Fay, R.R., Popper, A.N. (Szerk.), Noise-Induced Hearing Loss, Scientific Advances, Springer, 2011.

EU – OSHA - European Agency for Safety and Health at Work, Noise at Work. Magazine of the European Agency for Safety and Health at Work, 2005. Letölthető: [5]

Foglalkozás-orvostani Szakmai Kollégium: Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja - A zaj okozta halláskárosodás megelőzéséről. (érvényes 2010. december 10-ig). Letölthető: [6]

HSE - Health and Safety Executive, noise at work. Hozzáférés 2016. december 13.: [7]

Institut für Arbeitsschutz der Deutschen Gesetzlichen Unfallversicherung. Lärm. Hozzáférés 2013. április 24.: [8]

International Institute for Noise Control Engineering. Honlap. Hozzáférés 2013. április 24.: [9]

Martin, J. (2005): Munkahelyi zajexpozíció okozta halláskárosodás és megelőzése. Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség Fókuszpont, Budapest. Letölthető: [10]

Ungváry, Gy., Martin, J., Ékes, E., XI.2.1. Zaj és zaj okozta megbetegdések. In Ungváry, Gy. (szerk.), Munkaegészségtan. Medicina, Budapest, 2004. pp. 249-272.

Contributors

Ferenc Kudasz